Mocsáry Lajos és a nemzetiségek

Előszó

Részlet:
Immár több mint százharminc esztendeje, hogy a nógrádmegyei Kurtányban meglátta a napvilágot s több mint negyven esztendeje, hogy egy másik kúrián, a borsodmegyei Andornakon meghalt Mocsáry Lajos. A múlt század második felének, az első világháború végéig tartó "közösügyi" korszaknak egyik legkiválóbb magyar közéleti férfia, legnagyobb magyar nemzetiségpolitikusa. A kor méltatlanul elfeledett s még napjainkban sem eléggé ismert politikai írója és publicistája. A régi függetlenségi párt egykor ünnepelt alapítója, majd száműzött vezére. "Mocsáriulu", a "Cassandra", a nemzetiségek védelmezője" - mint a türelmetlen kortársak ócsárolták. A "corb alb", a "biely havran", - a "fehér holló", ahogy az egykorú nemzetiségi közvélemény elnevezte. A nemzetiségi kérdés olykor izzó szenvedélyei hullámoznak életműve körül immár több mint egy évszázada, hogy első műve megjelent, s a népek közötti béke, megértés és méltányosság eszméjével az akkori ország népei elé lépett.
Mocsáry Lajost s az általa képviselt haladó magyar nemzetiségi politikát háromszor száműzték e hazában. Az első még életében történt és következményeként Mocsáry tiszta, férfias szózata ideje előtt elhallgat a közösügyi rendszer közéletében. A második száműzetés halála után érte. Mocsáryt tudatosan száműzte a két háború közötti időszak nem kevésbé elfogult nemzetiségpolitikája, politikai irodalma, történetírása. E korszak nemzetiségi politikájának szóvivői még akkor is feledésre kárhoztatták és az utópiák világába sorolták a műveiből és közéleti küzdelmeiből a késő magyar nemzedék felé sugárzó eszmei és gyakorlati tanulságot, amikor már napnál világosabban kitűnt, hogy neki s csak neki volt igaza a forrófejűekkel, a türelmetlenekkel, a nemzet jövőjére kockát vetőkkel, a hamis ábrándokat kergető és sejtető álhazafiakkal szemben. E korszak nemzetiségpolitikájáról mi sem jellemzőbb, hogy egy partikuláris jellegű megyei ünnepségen kívül a hivatalos Magyarország nem hajlandó tudomást venni születésének századik évfordulójáról. A magyar haladó publicisztika e korszak végén közölt első jelentős Mocsáry tanulmányra is érzékelteti: Mocsáry életművének, nemzetiségi harcának megértéséhez, feltárásához és bemutatásához a demokrácia légköre van szükség. Így lett ez a feladat korunk feladata, melynek beváltásához - ha jókora kitérővel is - most már bizonyosan elérkezünk. Vissza