Pirostövű nád

Fülszöveg

Mocsár Gábor tizenegy elbeszélését és egy kisregényét, az Eszterék homloká-t tartalmazza a kötet.
Az elbeszélések színhelye, kevés kivétellel, a Debrecen-környéki tanyavilág. Az író gyermekkorában "vákáncsosok", nyomorúságos erdőtelepítők lakták, s egy-két szegényes falu is meghúzódott ezen a vidéken; semmitlen parasztok éltek itt, néhány nagygazda basa-hatalmában. A felszabadulásig vergődő-evickélő szegényparaszti lét folyt ezen a vidéken, amelyből csak a háború ragadta ki áldozatait még keserűbb megpróbáltatásokra. A háború azonban csak kevéssé kavarta fel a vidék életét - annál inkább a felszabadulás, a földosztás. Ezt az átalakulást, az átalakulásnak a múltba visszanyúló gyökereit, s a mában egyre lombosodó kiteljesedését rajzolja meg az író írásaiban, miközben hiteles emberi történeteket kapunk, derűsebb-borúsabb színekben, néha csak egy-egy apróbb eseményről, máskor nagyobb súlyú dolgokról; amilyen maga az élet is. És ez egyformán vonatkozik a felszabadulás előtti és utáni történetekre: amott is volt derű, itt is vannak bajok. Mocsár Gábornak sikerült bemutatnia azt, hogy az élet alapszerkezete változott meg, a küzdelem még ma is tart, csak most már más síkon. Különösen érdekes ebből a szempontból a Pirostövű nád elbeszélés, amelyben azonos származású, sok tekintetben azonos célú, de erkölcsi-etikai tekintetben különböző emberek szembenállását, küzdelmét mutatja be.
Mocsár Gábor igen nagy életismerettel, élményanyaggal rendelkezik, birtokában van egy gazdag, eleven, eredeti, alföldi nyelvnek, s egy természetes, könnyen folyó elbeszélni-tudásnak, mely nem nélkülözi a humort sem, ezáltal írásai színesek, fordulatosak, méltán számíthatnak tehát az olvasók őszinte érdeklődésre. Vissza