Mítosz vagy valóság?

Tartalom

Ábrák jegyzéke 17
Táblázatok jegyzéke 19
Rövidítések jegyzéke 20
Előszó 25
1. A metabolikus szindróma koncepciójának története (Halmos Tamás) 33
1.1 Definíció és diagnosztikus kritériumok 41
A IV. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia állásfoglalása 43
A legújabb közös tudományos állásfoglalás 44
2. A táplálkozás és energia-egyensúly szabályozásának fiziológiája (Suba Ilona) 49
2.1 Az étvágy és az energia-egyensúly szabályozása 49
2.2 Az agy szerepe az étvágy és az energia-egyensúly szabályozásában 50
2.3 Hypothalamus (Halmos Tamás, Suba Ilona) 51
2.4 Étvágyat szabályozó keringő faktorok (neurotranszmitterek és peptidek) 53
Orexigének 54
Neuropeptid-Y 54
Ghrelin 54
Agoutifüggő protein 56
Az endocannabinoid rendszer 56
Anorexigének 57
A leptin szerepe az étvágy és a testsúly szabályozásában 57
A leptinrezisztencia 58
Melanokortinok 59
Az inzulin anorexigén hatása 59
Egyéb anorexigén transzmitterek és hypothalamicus neuropeptidek 61
Glükagonszerű peptid-1 (glucagon-like peptide-1) 61
Glükagonszerű peptid-2 (glucagon-like peptide-2) 62
Kolecisztokinin 62
2.5 Jóllakottságszignálok 63
2.6 Hexózaminok szerepe a táplálékérzékelésben 63
2.7 Egyéb adipogén faktorok szerepe a táplálkozás szabályozásában 64
3. Az energia raktározása (Suba Ilona) 71
3.1 A zsírszövet regionális megoszlása és élettani tulajdonságai 71
A zsírsejtek ontogenezise 71
A fehér zsírszövet 72
A szubkután zsírszövet 72
Zsigeri (centrális) zsírszövet 72
A barna zsírszövet 73
A katekolaminok hatása a zsírszövet anyagcseréjére 73
3.2 A zsírszövet endokrin funkciói 74
Az adiponektin 75
Omentin 77
Rezisztin 77
Leptin 78
A leptin pleiotrop hatásai 79
A leptin hatása az immunsejtekre 80
A leptin hatása a tumorsejtekre 80
Viszfatin 81
A komplementrendszer 81
Acetilációt stimuláló protein 82
A RAAS komponensei 82
A TNF-rendszer 83
Interleukin-6 84
Plazminogénaktivátor-inhibitor-1 85
4. Az intermedier anyagcsere szabályozása (Suba Ilona) 91
4.1 Szubsztrátszintű szabályozás 92
4.2 Az anyagcsere hormonális szabályozása 92
4.3 A HPA-tengely és a cirkadián CLOCK-rendszer 94
A cirkadián CLOCK-rendszer 95
A HPA-tengely 96
5. Az inzulin (Kautzky László) 99
5.1 Az inzulin kémiája és fiziológiája 99
5.2 Az inzulin szintézise 99
5.3 Az inzulin szekréciója 103
5.4 Az inzulin és proinzulin eloszlása 105
5.5 Az inzulin mérése a vérben 106
5.6 A C-peptid és a proinzulin mérése 107
5.7 Az inzulinreceptor 107
5.8 A biológiai szabályozás alapelvei 108
5.9 Az inzulinhatás molekuláris alapjai 109
Az inzulinhatás három szintje 109
5.10 Az inzulinreceptor szerkezete 110
Receptor downreguláció 112
Az inzulinreceptorok tulajdonságai 112
Az inzulinreceptor-kötés kinetikája 112
Inzulinhatás és foszforiláció 113
Inzulinhatás és jelátvitel, adaptorproteinek 114
Onkogének és növekedési faktorok 115
A glükóztranszporterek (GLUT) 116
A GLUT-rendszer előfordulása 118
5.11 Az inzulin hatásának néhány fontosabb tényezője 119
Foszfoinozitol-glikán 120
Az inzulin-jelátvitel módosulásainak hatása 120
5.12 Összefoglalás 120
6. Az inzulin élettani szerepe (Halmos Tamás, Suba Ilona) 125
6.1 Inzulin az agyban 125
Az agyi inzulin forrása 125
Az inzulin központi idegrendszeri hatásai 126
6.2 Az inzulin és a szénhidrát-anyagcsere 127
A központi idegrendszer szabályozó szerepe a cukorháztartásban 127
Katp- (ATP-gátolt) csatornák 128
Glükózérzékeny agyi receptorok 129
Az inzulin perifériás hatása a glükoregulációra 130
6.3 Az inzulin és a zsíranyagcsere 132
A zsírsav-, triglicerid- és koleszterinszintézis 132
A lipolízis szabályozása 133
A lipáz-géncsalád 134
A lipoproteinmetabolizmus szabályozása 134
A trigliceridben gazdag lipoproteinek felosztása 135
6.4 Az inzulin és a fehérje-anyagcsere 138
7. Az inzulinrezisztencia (Kautzky László) 141
7.1 Az inzulinrezisztencia fogalma 141
7.2 A perifériás inzulinhatás mérési módszerei, alapelvek 142
Éhomi plazmainzulin/glükóz hányados 143
Orális glükózterhelés (OGTT) 143
Intravénás glükózterhelés 144
Bergman „minimál modellje" 144
Folyamatos iv. glükózterhelés (CIGMA, continous intravenous glucose
model assessment) 144
HOMA-1R (homeostatic model assessment) - az inzulinérzékenység meroszama 144
Az inzulinérzékenység direkt mérése. Iv. inzulinterhelés (inzulintolerancia-teszt; ITT) 145
Inzulinszuppressziós teszt 145
Inzulin-glükóz klamp-módszer 146
Minimal Model Approximation of Metabolism of Glucose- (MMAMG) módszer 147
Egyéb módszerek a glükózfelvétel meghatározására 147
Pozitronemissziós tomográfia (PET) 147
MR-spektroszkópia 147
7.3 Az inzulinrezisztencia élettani háttere 147
Prereceptor okok 148
Hiperproinzulinémia 148
Fokozott inzulindegradáció 148
Inzulinantitestek 149
Inzulinantagonista hormonok 149
A sejtszintű (receptor és posztreceptor) inzulinrezisztencia élettani okai 149
Az inzulinhatékonyság változása 152
7.4 Szöveti szintű inzulinrezisztencia 152
A máj szerepe az inzulinrezisztenciában 152
Az izmok szerepe az inzulinrezisztenciában 153
A glükóz-deszenzitizáció és glükotoxicitás 155
7.5 Az inzulinrezisztencia molekuláris alapjai 156
Receptorszintű okok 157
Posztreceptor-eltérések 158
Glikogén-szintáz 159
Peroxiszóma-proliferátoraktivált receptor-gamma- (PPAR-y) rendszer 159
A zsírszövet szerepe az inzulinrezisztenciában 159
A zsírszövet inzulinhatást befolyásoló tényezői 160
7.6 Lipotoxicitás 161
7.7 Glükóztranszporterek inzulinrezisztenciában 163
A glükokináz szerepe 164
Amilin 164
7.8 Inzulinrezisztencia-szindróma 165
Az inzulinrezisztencia elhízásban, IGT-ben és T2DM-ben 165
8. A metabolikus szindróma patofiziológiája és kapcsolata a kardiovaszkuláris szövődményekkel (Suba Ilona) 175
8.1 Az inzulinrezisztencia új koncepciója (Halmos Tamás, Suba Ilona) 176
Az agy inzulinrezisztenciája 176
Agyi inzulinrezisztencia kísérleti állatokban 177
Cerebrális inzulinrezisztencia emberben 178
„Metabolikus-kognitív-szindróma" 179
A hepatikus ceramid szerepe az agyi neurodegenerációban és inzulinrezisztenciában 180
Az izomszövet inzulinrezisztenciája 180
A zsírszövet inzulinrezisztenciája 181
Aterogén diszlipidémia 182
Elhúzódó posztprandiális hiperlipidémia 183
Fokozott hepatikus VLDL-szekréció 184
Az LDL kvalitatív eltérései, a kis, denz LDL 184
Emelkedett trigliceridszint 185
Alacsony HDL-szint 186
A zsírszövet endokrin működése és a kardiovaszkuláris kockázat 187
Az ektópiás zsír és a kardiovaszkuláris betegség 188
A máj inzulinrezisztenciája 188
8.2 Krónikus, alacsony fokozatú inflammáció 190
8.3 Metabolikus szindróma és a fokozott SNS-aktivitás 191
Viszcerális obezitás és a fokozott SNS-aktivitás 191
Hiperinzulinémia és fokozott SNS-aktivitás 192
A leptin hatása az SNS-re 193
Az emelkedett szabadzsírsavszint hatása az SNS-aktivitásra 193
Adipocitokinek, trijód-tironin, ejkozanoidok, neuropeptid-Y és az SNS-aktivitás 194
Alvási apnoe és SNS-aktivitás 194
8.4 A RAAS szerepe az ateroszklerotikus folyamatokban 194
Renin 195
Angiotenzin-II 195
Aldoszteron 196
8.5 Hiperinzulinémia 197
Az inzulin hatása a vérátáramlásra 198
Az inzulin hatása az SNS-aktivitásra 199
Az inzulin hatása a tubuláris nátrium-reabszorpcióra 200
A hiperinzulinémia és a RAAS kapcsolata 201
Az inzulin hatása a kationtranszportra 201
A hiperinzulinémia hatása a prosztaglandinképződésre 202
Az inzulin és a vaszkuláris remodelling 203
A proinzulin 204
8.6 Inzulinrezisztencia, hiperinzulinémia és a csökkent fibrinolízis 205
8.7 A peroxiszómaproliferátor-aktivált receptorok 207
PPAR-alfa 209
PPAR-gamma 210
PPAR-delta/béta 211
A PPAR-rendszer és az inflammáció 212
A PPAR-rendszer és az ateroszklerózis kapcsolata 213
8.8 A HPA-tengely prolongált aktivációja és a cirkadián CLOCK-rendszer 214
A HPA-stressztengely 215
A cirkadián CLOCK-rendszer 215
A CLOCK-HPA-tengely kölcsönhatásainak szerepe metabolikus és
immunbetegségekben 217
9. A hipertónia metabolikus szindrómában (Suba Ilona) 235
9.1 A hipertónia és az inzulinrezisztencia összefüggései 235
9.2 A hiperinzulinémia hatása a vérnyomásra 236
9.3 Obezitásfüggő hipertónia, az SNS szerepe 237
9.4 A RAAS szerepe a hipertóniában 238
10. Az aterotrombózis folyamata metabolikus szindrómában (Suba Ilona) 241
10.1 Az érrendszer strukturális és funkcionális integritása 241
Az endotélszerv 241
Az endotélium működése 242
A vazoreguláció szabályozása 242
Nitrogén-monoxid 242
Reaktív oxigéngyökök (ROS) 244
Az endotelin 244
Az endotél és a RAAS kapcsolata 245
Az angiotenzin-II (AT2) 245
Angiotenzinreceptor-1 altípus (AT1R) 245
Angiotenzinreceptor-2 altípus (AT2R) 246
A koaguláció, trombocitafunkció, fibrinolízis szabályozása 246
Az endotél szerepe az inflammációban és immunitásban 246
Az endotél és a remodelling 247
10.2 Az aterotrombotikus folyamat 247
Az endotél-diszfunkció szerepe az ateroszklerotikus folyamatban 248
Az oxidatív stressz 250
Az ateroszklerózis kezdete - vaszkuláris remodelling 250
A zsíros csík 251
Az ateroszklerotikus plakk kialakulása 251
A plakk progressziója 252
Plakkruptúra 252
Instabil angina pectoris, akut miokardiális infarktus, hirtelen halál 253
10.3 A gyulladás szerepe az ateroszklerózisban 253
Gyulladás a szervezetben 254
A gyulladásos folyamat 255
10.4 Baktériumok és vírusok szerepe 255
A Chlamydia pneumoniae-infekció 256
Helicobacter pylori 256
Periodontitis, Pophyromonus gingivalis 257
Influenza és a miokardiális infarktus 257
10.5 Gyulladásos markerek 257
C-reaktív-protein 258
A CRP prediktív szerepe a kardiovaszkuláris betegségben 259
A CRP mérése 260
A CRP, mint kardiovaszkuláris kockázati tényező 260
Foszfolipáz-A2 260
Tumornekrózis-faktor-alfa (TNF-alfa) 261
A termogenitás 261
Módosult, alacsony denzitású lipoprotein 262
10.6 Az inflammáció jellegzetességei ateroszklerózisban 263
10.7 Autoimmun folyamat ateroszklerózisban 263
11. Gyulladás és a metabolikus szindróma (Suba Ilona) 271
11.1 Gyulladás, endotél-diszfunkció, inzulinrezisztencia 272
11.2 A diabétesz és a gyulladás kapcsolata 273
12. Metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők (Suba Ilona) 275
12.1 A hiperinzulinémia, mint koronária-rizikótényező 275
12.2 Az ACE-gén-polimorfizmus, mint kardiovaszkuláris rizikótényező 276
12.3 A mikroalbuminuria, mint kardiovaszkuláris rizikófaktor 277
12.4 A kóros glükóztolerancia és a kardiovaszkuláris kockázat 278
A posztprandiális hiperglikémia szerepe a kardiovaszkuláris betegség kialakulásában 279
Az IFG és IGT szerepe a kardiovaszkuláris kockázatban 279
A 2-es típusú DM és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolata 280
Diabétesz és koszorúér-betegség 280
Diabétesz és perifériás érbetegség 281
Diabétesz és agyérbetegség 281
A diabéteszes érbetegség patomechanizmusa 281
Oxidatív stressz diabéteszben 282
Fehérjeglikáció 282
Poliol-anyagcsereút 283
A vazomotortónus fokozódása 283
Kóros véralvadás diabéteszben 284
A trombocitafunkció károsodása diabéteszben 284
12.5 A hipertónia, mint kardiovaszkuláris rizikótényező 284
12.6 Centrális obezitás, valamint a metabolikus és kardiovaszkuláris kockázat 285
Az elhízás diagnózisa 286
A centrális (zsigeri) elhízási fenotípus jelentősége 286
Szabad zsírsavak és inzulinrezisztencia elhízásban 287
Az intramiocelluláris trigliceridraktár 287
A centrális obezitás, a diabétesz és az ateroszklerózis összefüggései 288
12.7 Az Lp(a), mint aterogén koronária-rizikótényező 288
12.8 Magas glükagon-like-peptid-1-szint, mint koronária-rizikófaktor 289
12.9 Homocisztein 290
12.10 A hiperurikémia, mint kardiovaszkuláris rizikótényező 292
12.11 Dohányzás és a kardiovaszkuláris kockázat 293
12.12 A kor és a nem, mint kardiovaszkuláris rizikótényező 294
12.13 A mentális stressz, mint kardiovaszkuláris rizikótényező 296
12.14 Kardiovaszkuláris rizikó gyermek- és serdülőkorban 297
12.15 Az alacsony születési súly és a kardiovaszkuláris rizikó 298
12.16 MS és környezeti tényezők 298
12.17 Összefoglalás 300
13. A metabolikus szindróma genetikája (Kautzky László) 309
13.1 Az inzulinérzékenység (inulinrezisztencia) változói a genetika szempontjából 311
14. A metabolikus szindróma epidemiológiája (Halmos Tamás) 321
14.1 Prevalencia 321
14.2 Epidemiológiai összefüggés a szindróma egyes meghatározó tünetei között 321
14.3 A szindróma prevalenciája gyermek- és serdülőkorban 325
14.4 Terhesség során észlelt metabolikus szindróma 326
14.5 Metabolikus szindróma 1-es típusú diabéteszben 327
15. A metabolikus szindróma kezelése 331
15.1 Fizikai terhelés (Kautzky László) 331
A fizikai aktivitás és a sport 331
Élettani alapok 333
A rendszeres tréning hatása az izomzatra 334
A fizikai terhelés preventív hatása az evidenciák tükrében 335
Javaslatok az edzésprogramokhoz 336
A terhelés intenzitásának meghatározása 337
15.2 A metabolikus szindróma étrendi kezelése (Suba Ilona) 339
A dietoterápia céljai és lehetőségei metabolikus szindrómában 340
A testsúly és az összenergia-bevitel 341
Az inzulinérzékenység javítása 342
Zsiradékbevitel és inzulinérzékenység 342
Glikémiás index és inzulinérzékenység 343
Konyhasófogyasztás és inzulinérzékenység 343
Alacsony szénhidráttartalmú diéta és az inzulinérzékenység 343
A kóros glükóztolerancia diétás kezelése 343
Diétás rostok 345
Az aterogén diszlipidémia diétás kezelése 345
A hipertrigliceridémia diétás kezelése 346
A szérum össz- és LDL-koleszterinszint csökkentése 347
Diéta és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők 347
A túlzott konyhasóbevitel, hipertónia és kardiovaszkuláris kockázat 348
A zsírok hatása az endotélfunkcióra 349
A mediterrán étrend 350
Alkoholfogyasztás metabolikus szindrómában 351
15.3 A metabolikus szindróma gyógyszeres kezelése (Halmos Tamás) 351
Az elhízás kezelése 351
A hipertónia kezelése 355
A hipertónia nem gyógyszeres kezelése, a prehipertónia fogalma és intervenciója 355
A hipertónia gyógyszeres terápiája 358
Diuretikumok 359
Az angiotenzinkonvertáló enzim- (ACE) gátlók 360
Az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) készítmények 364
Reninszintézis-gátlók 367
Béta-receptor-blokkolók 367
Kalciumcsatorna-gátlók 368
Az alfa-receptor-gátlók 370
Hormonpótló kezelés menopauzában 370
Az imidazolagonisták 371
Aldoszterongátló készítmények 371
A hiperlipidémia kezelése 372
Fibrátok 374
Statinok 376
Ioncserélő gyanták 376
Kombinált lipidcsökkentő kezelés 377
A szénhidrát-anyagcserére ható szerek 378
Szulfanilureák 378
Glinidek 379
Inkretinalapú szerek 380
Biguanidok 382
Tiazolidinedionok (glitazonok vagy TZD-k) 384
Alfa-glükozidáz-gátlók (akarbóz) 385
Inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-I és -II) 386
Vanádium 387
Amilin 387
Véralvadást gátló szerek 388
Gyulladásgátló kezelés 389
Az endotél-diszfunkció kezelése 390
Ösztrogének 391
ACE-gátlók és AT-1-receptorgátlók 391
Kalciumcsatorna-gátlók 391
Statinok 392
Endotelinreceptor-antagonisták 392
A vazopeptid gátlásán alapuló készítmények 392
Az inzulinrezisztencia-szindróma megelőzésének lehetőségei 392
A megelőzés eszközei 393
Az IFG/IGT-állapot jelentősége a prevencióban 395
Gyógyszeres prevenció 399
Akarbóz 399
Metformin 399
Glitazonok 399
A metabolikus szindróma szűrése 400
A gyógyszeres megelőzés eddigi eredményei 401
A metabolikus szindróma kritériumait hordozó betegek gondozása 405
Teendők 408
16. Vita a szindróma kauzális egysége körül (Halmos Tamás, Suba Ilona) 425
16.1 A szindróma létének megkérdőjelezése 425
16.2 Életstílus okozta „metabolikus rugalmatlanság" és „felgyorsult öregedés'' szindróma (Lifestyle-induced metabolic inflexibility and accelerated ageing syndrome) 427
16.3 A szindróma története folytatódik 429
17. A metabolikus szindrómával oki kapcsolatban álló újabb kórképek (Halmos Tamás, Suba Ilona) 433
17.1 A metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabétesz, mint rosszindulatú daganatra hajlamosító állapotok 433
Valóban fokozott tumorkockázatot jelent a metabolikus szindróma? 434
A karcinogenezis általános elmélete 434
A tumorok anyagcseréjének jellegzetességei 434
A két betegségcsoport összefüggésének epidemiológiai bizonyítékai 435
Az MS/2-es típusú diabéteszhez kapcsolódó daganatféleségek 436
Colorectalis karcinóma 436
Emlőrák 437
Pancreascarcinoma 437
Prosztatarák 438
Májkarcinóma 438
Szájüregi daganatok 439
Kísérletes bizonyítékok 439
Összefüggés a 2-es típusú diabétesz, metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, valamint a különböző tumorfajták kialakulása között 440
Milyen patomechanizmussal segíti elő az MS/T2DM a karcinogenezist? 440
Az elhízás tumorkeltő szerepe 440
Hiperglikémia 442
Glükóztranszporterek szerepe a karcinogenezisben 442
Hiperinzulinémia, inzulinrezisztencia 443
Reaktív oxigén szabad gyökök szerepe 446
Angiogenezis és a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor 446
Inflammáció, inflammációs citokinek 446
Aterogenezis és karcinogenezis - a két betegség kialakulásának és progressziójának közös molekuláris alapjai 447
PPAR-ok szerepe az inzulinérzékenységben és karcinómában 448
Az ubiquitin-proteaszóma-rendszer 449
Jelen álláspontok 449
17.2 A depresszió kapcsolata a 2-es típusú diabétesszel és a metabolikus szindrómával 450
A depresszió definíciója, diagnózisa 451
BDI (Beckton Depression Inventory) 452
Az MS/T2DM és a depresszió közös epidemiológiai adatai 452
A depresszió és az MS/T2DM patomechanizmusának közös vonásai 453
Obezitás 454
Inzulinrezisztencia 454
Diszlipidémia 455
Hiperglikémia 456
Gyulladás 456
A glükokortikoidok szerepe 457
Alvási rendellenesség 458
Antipszichotikumok MS-t kiváltó, diabéteszt okozó hatásai 458
Diabéteszes neuropátia okozta fájdalom 459
A terápia és prevenció közös útjai, népegészségügyi jelentőség, teendők 459
17.3 A metabolikus szindróma/2-es típusú diabétesz kapcsolata az Alzheimer-kórral 460
Az Alzheimer-kór definíciója 461
Az AD kialakulásának 3 hipotézise 461
Az MS egyes komponenseinek szerepe az AD kialakulásában 464
Obezitás 464
Diabétesz 465
Inzulin, inzulinrezisztencia 465
Hipertónia 467
A diszlipidémia szerepe 468
Hiperhomociszteinémia 468
A metabolikus szindróma összességének szerepe az AD kialakulásában 469
17.4 Alvási apnoe-szindróma 470
Patomechanizmusok 471
Obezitás (elhízás) 471
Inzulinrezisztencia (IR) 471
A hiperglikémia szerepe 472
A gyulladás szerepe 472
A zsírszövet hipoxiája 472
Policisztás ovárium-szindróma (POS) 472
Endoteliális progenitor sejtek szerepe 473
A nyakkörfogat diagnosztikus szerepe 473
Oxidatív stressz 474
Gyermekkori, serdülőkori AA 474
Az MS és az AA közötti összefüggés komplexitása 474
Metabolikus folyamatok a REM alvási periódusban 475
Terápiás lehetőségek 476
Teendők 476
17.5 Nem alkoholos májbetegségek és a metabolikus szindróma kapcsolata 477
17.6 A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az MS kapcsolata 479
17.7 Metabolikus szindróma és krónikus vesekárosodás 481
Utószó 495
Tárgymutató 497

Témakörök