Mítosz és emlékezet

Fülszöveg

A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles" beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmakat. Az eljárás bizonyos kételkedést árul el azzal szemben, amit hagyományosan történeti megértésnek neveznek, és amelyet mindmáig a történetíró legfontosabb, központi feladatának szokás tartani. Ezzel szemben a szerző a történeti modellalkotás újszerű lehetőségeivel kísérletezik, hasznosítva a társtudományok, így az irodalomelmélet, a szociolingvisztika, a szociálpszichológia és az antropológia egyes elméleteit. A könyv nem ad választ arra, hogy a Habsburgok birodalma miért bomlott fel, sem arra, hogy elkerülhetetlen volt-e a széthullás - ehelyett azonban megmutatja, milyen módon megy végbe a kollektív emlékezet... Tovább

Fülszöveg

A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles" beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmakat. Az eljárás bizonyos kételkedést árul el azzal szemben, amit hagyományosan történeti megértésnek neveznek, és amelyet mindmáig a történetíró legfontosabb, központi feladatának szokás tartani. Ezzel szemben a szerző a történeti modellalkotás újszerű lehetőségeivel kísérletezik, hasznosítva a társtudományok, így az irodalomelmélet, a szociolingvisztika, a szociálpszichológia és az antropológia egyes elméleteit. A könyv nem ad választ arra, hogy a Habsburgok birodalma miért bomlott fel, sem arra, hogy elkerülhetetlen volt-e a széthullás - ehelyett azonban megmutatja, milyen módon megy végbe a kollektív emlékezet egymással versengő elbeszéléseinek kanonizációja, és hogyan határozza meg az emlékező személy, a közösség és a nyelv állandó kölcsönhatáson alapuló kapcsolata a múltról kialakított képet.
Romsics Gergely (1977- ) az ELTE történettudományi doktori iskolájának másodéves hallgatója. Graduális tanulmányait az ELTE-n és a Közép-Európai Egyetemen folytatta. Kutatási területe a század első felének mentalitástörténete és politikai társadalomtörténete. Tanulmányai egyebek mellett a Századokban, a Pro Minoritáié, a Rubicon és a Külpolitika hasábjain jelentek meg. Jelenleg a Monarchia harmincas évekbeli politikai instrumentalizációját vizsgáló disszertációján dolgozik a hamburgi Zeit-Stiftung ösztöndíjasaként. Vissza