Mit kell tudni a keresetek bruttósításáról?

Előszó

Részlet:
Mi a bruttósítás?
1988. január 1-jétől életbe lép a magánszemélyek jövedelemadója és megváltozik a nyugdíjjárulék rendszere. Jelenleg a dolgozók bruttó keresetük után csak progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. Ennek mértéke - a havi kereset nagyságától függően -3-tól 15%-ig terjed. 1988. január 1-jétől a dolgozók bruttó keresetét kétféle elvonás terheli. A munkaviszony alapján járó kereset után egységesen 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni. (Kivétel ez alól a nyugdíj melletti munkaviszony keretében történő foglalkoztatás. E kereset után 5% a nyugdíjjárulék.) Emellett a dolgozók éves keresetük alapján progresszív jövedelemadót is fizetnek. Az éves kereset 48 000 Ft-ig adómentes. A bérből és fizetésből élőket minden munkaviszonyban töltött hónap után ezer forint (évi 12 ezer forint) adóalapot csökkentő kedvezmény illeti meg (az éves keresetükből ennyit vonhatnak le az adó összegének megállapításakor.)
A személyi jövedelemadó bevezetése és a nyugdíjjárulék változtatásának együttes hatására a dolgozók keresetéből történő levonás mértéke - a maihoz viszonyítva - megnő. A bruttósítás a keresetek növelését jelenti, mégpedig olyan mértékű növelését, amely a dolgozók keresetéből történő összes elvonás növekedését ellentételezi. A bruttósítás mértékének megállapításkor tehát nem külön-külön, hanem együttesen (összevontan) számítják és a jövedelemadó miatti elvonás változását. Vissza