Mit ér az ember, ha katolikus?

Előszó

A két világháború között, amikor legmagasabbra csaptak nálunk is a fajiság és népiség eszméinek a hullámai, az egyik népi író tollából megjelent egy érdekes könyv ezzel a címmel: "Mit ér az ember, akkor ha magyar?" Ebben a könyvben az író (Veres Péter) fölméri az ember értékét a magyarság szempontjából. Természetesen saját faji és népi szempontjai alapján. Most nem vitatkozunk arról, hogy milyen szempontból helyesek, vagy helytelenek az író megállapításai. Tény azonban, hogy könyvének már címe is elgondolkoztató, és az embert arra ösztönzi, hogy emberi mivoltának értékeit hasonló szempontok alapján tegye mérlegre. Ma pl., amikor a népi, faji szempontok az emberi értékek mérlegelésénél egészen háttérbe szorultak, így lehetne feltenni a kérdést: Mit ér az ember akkor, ha kapitalista, vagy szocialista? Ha kapitalista: tapsol neki a világ egyik fele. Ha szocialista,tapsol neki a világ másik fele. Vagy: mit ér az ember, ha sportbajnok. Tapsol neki az egész világ, itthon pedig megkapja a munkaérdemrend aranyérmét. Mit ér az ember, ha dolgozó? A legkomolyabb embertípus. Ő hordozza vállán a jelent és a jövőt. Tegyük föl végre magunk előtt ezt a kérdést is: Mit ér az ember akkor, ha katolikus? Erre háromszoros felelettel válaszolok: Ha az ember katolikus, akkor 1) övé az emberhez legméltóbb ember- és világszemlélet, 2) övé az igazság, 3) övé a végső győzelem. Vissza