Mit egyen a beteg ember

Előszó

Két évtizedes orvosi gyakorlat tapasztalatai meggyőztek arról, hogy igen szükséges munkát végzek, ha az eddig megjelent diétás szakmunkák mellett, olyan rövidre fogott diétás könyvet adok a népegészségügy szolgálatában a nagyközönség kezébe, amely nemcsak két évtized leszűrt tapasztalatai alapján összeállított ételreceptek gyűjteményét tartalmazza, hanem azonfelül a leggyakoribb betegségcsoportok étrendjét is. Könyvem közreadásával nemcsak az arra rászoruló betegek, hanem a kezelő orvos érdekét is szolgálni vélem azzal, hogy munkája közepette idejét nem kell részletező diétasémák, (megengedett és meg nem engedett ételek) leírásával eltöltenie, hanem egyszerűen csak utal a betegségcsoportra, amelynek étrendjét a beteg összefoglalva e könyvben megtalálhatja. Hasznosnak vélem e könyvet olyan értelemben is, hogy a befejező részben külön foglalkozom az egészséges ember diétás étrendjével. Hatvan nap két főétkezésének változatait, tehát százhúsz összeállítást közlök, amivel bizonyítani óhajtom, hogy a diétás koszt nem egyhangú, hanem kellő változatosságot nyújt. A diétás élelmezés az egészséges embernek nem válik ártalmára, sőt ellenkezőleg; egyenesen elősegíti egészsége megőrzését. Tehát a diétára utalt családtagnak nem szükséges külön főzni, mert a legtöbb esetben hasznos és üdvös, ha a többi családtagok is alkalmazkodnak a beteg élelmezéséhez.
Fontosnak vélem még e könyv előszavában kiemelni, hogy a modern táplálkozási tudomány a húsokat kiküszöbölni igyekszik. Ha receptjeimben mégis szerepelnek húsételek, ezek élvezetét nem annyira a húsételek nélkülözhetetlensége miatt, hanem inkább csak azért ajánlom, hogy az egyes betegségeknél a változatos koszt lehetőségeit biztosítva lássam.
Végül meg kell még jegyeznem, hogy az ételek elkészítésénél számításba vett mennyiségek mindig egy személy bőséges adagját jelentik. Kivételt képeznek főleg a tésztaféleségek, a torták, sült tészták, stb., melyek eltehetők, tehát gazdaságosabb egyszerre több adagot is készíteni belőlük. Vissza