Mit akar kend, Táncsics?

Fülszöveg

Mit akar kend, Táncsics? hallotta sokszor a lekicsinylő, megvető jóindulattal kiejtett szavakat, melyek mindannyiszor szívenütötték, akár a kő, de el nem téríthették útjából. Egy sokat szenvedett, rajongó lélek izzik Barát Endre új regényének sorai között. Táncsics Mihály, a néptanító és forradalmár gyásszal, viaskodással telt élete, a "szegény szent öreg" küzdelmes ifjúsága, férfiéveinek üldözöttsége, öreg korának koldus elesettsége tárul az olvasó elé. Táncsics izgalmas életregényének fejezeteiben feltámadnak a negyvennyolcas idők legendás alakjai: Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Jókai...
Mindannyian résztvesznek e regény félszeg, naiv, de tisztaszándékú hősének sorsában: szólnak hozzá, védelmükbe veszik, gúnyolják, néha támogatják is, de mindig megbecsülik és csodálják hajthatatlanságát és bátor kitartását, mellyel segítségére siet a szegényeknek és az elesetteknek. A szocialista tanok első hirdetője volt Magyarországon Táncsics, az igazság gyermeklelkű, de bátor bajnoka, aki ezer és ezer ember, egy egész nép nyomorúságát, lesujtottságát vette vállaira, míg rombadőlt saját élete.
A szerző visszaálmodja magát a forradalmi időkbe és mesteri tollal rajzolja meg a multbahullott évek hősiesen hiábavaló harcait, erőfeszítéseit, melyeknek félelem- és gáncsnélküli lovagja, derék bajvívója, konokhitű Don Quihote-je volt Táncsics Mihály.
Barát Endre az ujságíró hűséges pontosságával, a regényíró valóságszépítő képzeletével és a költő színes meglátásaival tárja fel e szelídlelkű, de vasakaratú forradalmár különös életsorsát. A Mit akar kend, Táncsics? elolvasása igazi élményt jelent mindazok számára, akik a mult acélos jellemeit szeretnék példának állítani fiatal demokráciánk tépelődői, tanácstalanjai és bátortalanjai elé. Vissza