Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon

Fülszöveg

Homrogdon születtem 1930-ban, Bar-cikán (ma: Kazincbarcika) éltem 1943-ig. Ezóta vagyok honos Miskolcon. Gépésztechnikus voltam, később, tanácsi dolgozóként szereztem meg magyar—történelem, majd filozófia szakos diplomámat az ELTÉ-n. Voltam aztán nevelőtanár, majd 1968-tól a jelenlegi munkahelyemen, a ma már Kós Károly nevét viselő építőipari műszaki szakközépiskolában tanítok magyart, történelmet és filozófiát. Az irodalommal némi festői előtanulmányok után kezdtem intimebb viszonyt; vélvén, hogy a papír és a ceruza olcsóbb, mint a vászon és a paletta. Mert Kassák módján „gyakorló szegény" voltam, vagyok, s — ahogy elnézem — leszek is, de — nem panaszkodom. Van szépen beérett birtokom (a családom) és (már) módom is van kiírni magamból mind, ami izgat. (Csak legyen mindig érték az írásaimban!) Versekkel indultam (ki nem?), novellákat publikáltam, regények, regénytorzók és drámák várják fiókomban szabadulásukat.
Az egyetemi éveimtől inkább a kutatások, a tanulmányok érdekelnek. 10... Tovább

Fülszöveg

Homrogdon születtem 1930-ban, Bar-cikán (ma: Kazincbarcika) éltem 1943-ig. Ezóta vagyok honos Miskolcon. Gépésztechnikus voltam, később, tanácsi dolgozóként szereztem meg magyar—történelem, majd filozófia szakos diplomámat az ELTÉ-n. Voltam aztán nevelőtanár, majd 1968-tól a jelenlegi munkahelyemen, a ma már Kós Károly nevét viselő építőipari műszaki szakközépiskolában tanítok magyart, történelmet és filozófiát. Az irodalommal némi festői előtanulmányok után kezdtem intimebb viszonyt; vélvén, hogy a papír és a ceruza olcsóbb, mint a vászon és a paletta. Mert Kassák módján „gyakorló szegény" voltam, vagyok, s — ahogy elnézem — leszek is, de — nem panaszkodom. Van szépen beérett birtokom (a családom) és (már) módom is van kiírni magamból mind, ami izgat. (Csak legyen mindig érték az írásaimban!) Versekkel indultam (ki nem?), novellákat publikáltam, regények, regénytorzók és drámák várják fiókomban szabadulásukat.
Az egyetemi éveimtől inkább a kutatások, a tanulmányok érdekelnek. 10 évig „utaztam" Kassák irodalmában: ez volt doktori disszertációm tárgya), s erre kaptam kétéves akadémiai ösztöndíjat is 1976/77-ben. (Kétkötetes Kassák-könyvem kiadásra vár.) Miskolccal, e serdülő, örök-kamaszvárossal két évtizede vagyok „munkaviszonyban". 1975 óta diákkutatókból szervezett szakkörben dolgozgattunk a város kultúrtörténetén. Diákjaim pályázati dolgozataiból válogattam egy csokorra valót az Első lépések a történelembe c. kötetbe, melyet a Hermán Ottó Múzeum adott ki 1988-ban. 1977 -78-ban Miskolci kistükör cím alatt a Napjaink 16 fejezetben közölte a miskolci irodalom történetéről írt szemlémet (jelen kötet ennek bővítménye), 1987-ben a Déli Hírlap 19 fejezetben hozta a Történelem kőben, bronzban című, a miskolci szobrok történetét ismertető dolgozatomat; 1988-ban pedig az Észak-Magyarország Miskolci mozitörténet cím alatt közölte a 20 fejezetből álló tanulmányomat. Az utóbbi 2 évben (ugyancsak az Észak-Ma-gyarorozág-ban) „fut" a Miskolci kalendárium című várostörténeti naptárom. (Mindhárom a közeljövőben könyvalakban is megjelenik.)
Kárpáti Béla Vissza