Fülszöveg
Az élők és holtak sehol sem élnek olyan közelségben, mint M Is-kolcon. A nyüzsgő, forrongó, mozgalmas élet öleli a néma és túlvilági mozdulatlanságot, pár lépésnyire a rohanó, tülekedő, verejtékező életharcból az öröklét végtelenségében csendesedik az elmúlás. Temetők szakítják meg szerte a város lakóházainak sorát és az élet és halál honának ez a változata egé.szen eredeti arculatot ad e furcsa városnak. Mégis ez a rend, aki ma még él, holnap-holnapután lassan átköltözik a halottak országába és senki sem irtózik attól a területtől, amit a sírhantok, sírkövek népesítenek be. A temetők melletti házak lakói nem idegenkednek a szomszédos sírok közelségétől. Másutt kísérteties, babonás félelem tartja távol a temetőktől az embereket; itt csendes, elmélázó órákat tölteni keresik fel a parkok, a ligetek helyeit. A város építkezése, fejlődésének gyors üteme hozta létre a rendszertelenséget a sírkertek elhelyezésnél. Miskolc túlépült egykori határain, s ez az oka, hogy éppen a...
Tovább
Fülszöveg
Az élők és holtak sehol sem élnek olyan közelségben, mint M Is-kolcon. A nyüzsgő, forrongó, mozgalmas élet öleli a néma és túlvilági mozdulatlanságot, pár lépésnyire a rohanó, tülekedő, verejtékező életharcból az öröklét végtelenségében csendesedik az elmúlás. Temetők szakítják meg szerte a város lakóházainak sorát és az élet és halál honának ez a változata egé.szen eredeti arculatot ad e furcsa városnak. Mégis ez a rend, aki ma még él, holnap-holnapután lassan átköltözik a halottak országába és senki sem irtózik attól a területtől, amit a sírhantok, sírkövek népesítenek be. A temetők melletti házak lakói nem idegenkednek a szomszédos sírok közelségétől. Másutt kísérteties, babonás félelem tartja távol a temetőktől az embereket; itt csendes, elmélázó órákat tölteni keresik fel a parkok, a ligetek helyeit. A város építkezése, fejlődésének gyors üteme hozta létre a rendszertelenséget a sírkertek elhelyezésnél. Miskolc túlépült egykori határain, s ez az oka, hogy éppen a legforgalmasabb részein emelkednek a temetők.
A miskolci temetők némelyikének speciális jellegzetessége van: egyik másik temetőben ^ főleg a külvárosban - csak egyszerű, szegény, földhözragadt emberek temetkeznek, akiknek nem telik a nagyobb temetők drága sírhelyei költségére. A Bábonyi sori, Pacsirta úti róm. kat., a Danyivölgyi ref., a Muszkás oldali róm. kat. temetőről alig hallott a miskolci polgár
A miskolci temetők sírkövei csak a nevüket örökítette meg az itt nyugvóknak és a nevek labirintusában csupán néhánynak van meg a különös személyi érdekessége. A sokezer többi emlék már nem él, a fejfájára vésett néhány betűn kívül semmi sem maradt meg róluk. Pedig az épségben maradt legrégibb sírkő 1804-ből származik, ami arra mutat, hogy átlagban százharminc évesek a miskolci temetők, addig csak néhány kisebb temető volt, azonban az 1804 előtti sírkövek eltűntek. Rátemettek, elporladtak a fejfák, sírkövek. E számítás szerint hat generáció fejfáit olvashatja az, aki végigjárja a temetőket.
A hó csendesen hull, a fagyos göröngyöket, az enyészet, az elmúlás szimbólumát, a sírköveket hófehér takaróval borítja az alvó természet. Most mesélnek igazán a miskolci temetők fagyott fejfái."
Soltész Imre dr. felelős szerkesztő, a Reggeli Hírlap újságírója, 1928.
sírja ma már nem lelhető fel, megszűnt
Vissza