Előszó
Kedves olvasó!
A Közlekedésbiztonsági propagandával foglalkozók számára készített kézikönyv-sorozat második köteteként adjuk közre a "Miről, hogyan beszéljünk?" című kiadványunkat. Célunk az, hogy valamennyi főállásban vagy társadalmi munkában a közlekedésbiztonság javítása érdekében dolgozó munkatársunknak módszereket, tartalmi útmutatásokat adva nyújtsunk segítséget.
Az első kötethez hasonlóan - nem véletlenül - ismét a "munkahelyhez" térünk vissza. Ennek az az oka, hogy továbbra sem vehetjük el azokat az előnyöket, amelyek a munkavédelemhez kapcsolt közlekedésbiztonsági propagandában jelentkeznek. Partnereinkkel - az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséggel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával - egyetértésben már korábban megállapítottuk, hogy a munkavédelmi oktatás kereteiben foglalkozni kell a közlekedésbiztonsági célzatú nevelő munkával is. (E megállapítást azóta jogi előírások is követték.) A munkahelyen az ilyen ismeretterjesztés közös érdekeink alapján történik, mivel a munkáltatónak, a hivatalból balesetmegelőzéssel foglalkozónak egyaránt az az érdeke, hogy a dolgozó ne szenvedjen se munkahelyi, se közlekedési balesetet. A mi számunkra az az előny, hogy a munkahelyen szervezett körülmények között elérhetjük valamennyi közlekedő réteget (a gyalogost, a kerékpárost, az autóst, stb.), hiszen az aktív közlekedők döntő többsége ezeken a munkahelyeken dolgozik.
A munkánk eredményessége sok mindentől függ. Hatékonyságunkat nagy mértékben befolyásolja az, hogy mondanivalónkat helyes szempontok szerint választjuk-e meg és azt a megfelelő időben, helyen mondjuk-e el. Ezen érdekében kívánunk használható "recepteket" adni, úgy, hogy az itt nyújtott kínálat, választék elfogadása mellett is helye lehet az adott témához kapcsolható helyi aktualitásoknak, problémáknak.
Nem kívánunk végleges, változtathatatlan variációkat adni, viszont szeretnénk olyan máshol is felhasználható ismereteket is közzé tenni, amelyek egyéb vonatkozásában is használhatók, pl. az előadók felkészülésére vagy az előadások szervezésére vonatkozó általános ismeretek bővítésére. Véleményünk szerint ezekre is igény van, a kezdő, kevés rutinnal rendelkező munkatársaink sok hasznos ismeretet szerezhetnek. E kézikönyv sorozat folytatását tervezzük, miközben olvasóink észrevételeit is szeretnénk figyelembe venni. Ezért kérjük, hogy ezeket juttassák el az OKBT Titkársága címére (Budapest, Pf. 314/15. 1903).
Vissza