Előszó
Részlet a könyvből:
Dezső naplója
Én voltam akkor tíz éves, a bátyám, Loránd, tizenhat éves; édes anyánk még fiatal volt és apánk, bizonyosan tudom, hogy nem volt több harminczhat évesnél....
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Dezső naplója
Én voltam akkor tíz éves, a bátyám, Loránd, tizenhat éves; édes anyánk még fiatal volt és apánk, bizonyosan tudom, hogy nem volt több harminczhat évesnél. Nagyanyánk, apám anyja, szintén ott lakott velünk; és volt akkor hatvan éves. Szép sűrű fehér haja volt, tiszta fehér, mint a hó. Gyermekkoromban sokat gondolkoztam rajta, milyen nagyon szerethetik az angyalok azokat, a kiknek ilyen szép fehérre mossák a hajukat, akkor még azt hittem, hogy az embernek a sok örömtől lesz fehér a haja.
Az igaz, hogy nem is volt semmi bánatunk, egész családunknál bizonyos titkos egyetértés látszott szerződésileg megállapítva lenni, mely szerint mindenki kötelezte magát a többieknek lehető legtöbb örömet s lehető legkevesebb bánatot okozni.
Soha nem hallottam, hogy valaha pörölt volna valaki a házunknál.
Soha nem láttam duzzogó arczot, tegnapról mára eltett haragot, szemrehányó tekintetet semmi viszonylatban; anyám, nagyanyám, apám, bátyám és én, úgy éltünk, mint a kik egymás gondolatát is értik, s csak abban versenyeznek, hogy ki szereti jobban a másikat s kit jobban a többi közül?
Vissza