Mire jó az esszé?

Fülszöveg

'm
Min jó a/ ess/.e? Mi végből készült ez a kötet? Erre próbálok választ adni a magam módján, a magam tapasztalatából szemezgetve Az essze a gondolkodó ember műve. Éppen ezért a gondolkodási járom körül.
!Bevezetésképpen egy tréfás gondolat: „A gondolkodás gyengülése a töltőtoll, illetve még inkább a golyóstoll (bocsánat Bíró László Józseftől, a golyóstoll feltalálójától) általános használatakor következett be. Hiszen az „írástudók" azelőtt legalább addig gondolkodtak, míg a tollat a tintába mártották" (idézet tőlem, bár az eszmefuttatást nem én találtam ki). Ez ennyire sarkosan természetesen nem igaz, de van igazságtartalma. A gondolkodás, és ezzel együtt a szellem mintha gyengülne
Az Egyesült Államok egyes államaiban már nem kell megtanulni a kézírást, elég a számírógép klaviatúra kezelését elsajátítani. Ez lehet, hogy praktikus gondolat (ne terheljük semmi feleslegessel a gyereket! felkiáltással), de az agy fejlődése szempontjából ez rend- ' kívül káros törekvés. A kézírás megtanulása olyan idegpályákat mozgat agy és a kéz között, amire az érett, a kiteljesedett személyiség számára alapvetően szükséges. Az írás az emlékezet terméke is. Elég csak arra gondolni, hogy az emberiség mekkora erőfeszítéseket tett az írásért, a gondolat, az emlékezet, az emberi kapcsolatok, az állam működésének rögzítéséért. (íránitba vésték Hammurapi törvényeit, a rosette-i kő kétnyelvű feliratát. Agyaghenger hegyeket találtak a régészek a Tigris és Eufrátesz közötti birodalmak könyvtáraiban. A kézírás pedig egyetemessé tette a gondolat rögzítését. Ma a tabulátor olyan idegpályákat helyettesíthet, amikre pedig nagy szükség volna. Vitatkozzunk ezen, érdemes
Korunk a gyorsuló idő kora (norneg a táguló világegyetemé). Igaz ez? Ez is csak egy részigazság, mert talán nem az idő gyorsul, csak a ránk zúduló információtömeg miatt érezzük úgy, hogy ezzel együtt az idő gyorsul. Az információ válogatását, a szelektálást, a jó és a rossz közötti különbség tételt az információrobbanás korában tanítani kéne. De ennek még a csírájával sem találkozunk, az ellenkezőjével igen: „adjatok még-még információt nekem", hangzik mindenfelől. Készen kapunk mindent, megemészteni sem tudjuk . Mi jut akkor az Önálló gondolkodónak? 1 Gondolkodom, tehát vagyok" "J a ti /artes-i g<m dolattal indul és takaródzik azóta is a felvilágosult világ. A felvilágosodás természetesen éppen az esszé, mint önálló irodalmi műfaj fejlődésében rendkívüli fontosságú volt. a tudományok a fölfedezések, az ipari forradalom, korunkban az információ forradalma, és sok más alom ennek köszönheti létét. Nade,
hogy a gondolkodás volna a let meghatározásának az alapja? Az IQ mindenhatósága uralja a világot? Csak bizonyos iq felett lehet valaki politikus (mint ahogyan ezt szintén Amerikából .halljuk, és miért éppen politikus)? Ez nem így van, óriási az irodalma az Érzelmi Intelligenciának. Sőt megkockáztatom, ha a lét alapjainak meghatározásáról „gondolkodunk", akkor inkább azt kéne mondani, hogy az emberi lét meghatározását „az érzek, tehát vagyok" gondolat adhatja. Az érzéseink a legszemélyesebb jellemzőnk, forró és egyedi találkozás a teremtéssel. Az érzés száműzött a mai világban, a gondolat sem virágzik, hiszen, ahogyan Illyés Gyula mondja: a zsenik gondolatainak is csupán két százaléka originális, azaz a sajátja
A nagy emberi kérdésre - mi végre vagyunk a világon - véglegesnek tetsző választ adott Tamási Áron: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Az otthonlét, sőt
egyáltalán az otthon igényli azt, hogy érző és gondolkodó lények legyünk, megértsük a saját vágyainkat, kapcsolatban legyünk az érzéseinkkel és alapigényeinkkel: azzal, hogy szeressenek, értékesnek érezzük magunkat, összetartozzunk valakivel és szabadok, vagyis önmagunk legyünk. Ehhez nem sodródó és reaktív személyiségekké kell válnunk, hanem proaktíwá, akik képesek a saját sorsukat a kezükbe venni, mindennapi döntéseiket saját maguk képesek meghozni.
Máig érvényesek Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének záró sorai: Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember Mgyunli, ajöldsaz égfia. Lelkünk a szárny, ntelly ég felé viszett, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldcgeljiink? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért.
Ez az esszékötet mindennek legyében született, megalakult egy Palotai Irodalmi Műhely, am l\ képes barátként összefogni és előbb versantológiát, majd esszékötetet állít össze, magas igénnyel
és lelkesen. Váijuk a folytat.ísc!
László Tamás országgyűlési képviselő Vissza