Minta az iskolai, kollégiumi pedagógiai program és az óvodai nevelési program összeállításához

Tartalom

PROGRAM (általános)
Bevezető 5
Az iskola bemutatása 6
Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai 8
I. fejezet: Az iskola nevelési programja 10
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 10
1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai 11
1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 12
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13
2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok 13
2.2. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése 14
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 14
3.1. A család 15
3.2. Az iskolai közösség 15
3.3. Az osztályközösség 15
3.4. A tanítási órán kívüli tevékenységek 16
3.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 16
3.4.2. Alkalmanként szervezett foglalkozások 17
3.4.3. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái 18
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 21
5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 23
5.1. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül 24
5.2. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül 24
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 25
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 27
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 28
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 30
9.1. Tankönyvek, taneszközök 30
9.2. Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és szaktantermekben 31
9.3. Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai szinten) támogató eszközök 31
10. A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 32
10.1. A szülők-pedagógusok együttműködése 32
10.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése 34

II. fejezet: Az iskola helyi tanterve 35
1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 35
1.1 .Tanórai keretek 36
1.1.1. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig 36
1.1.2. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. osztályig 37
1.1.3. A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma 51
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 52
3. Az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételei 53
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá — jogszabály keretei között — a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 55
4.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 55
4.2. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 56
4.2.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének rendszere 56
4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei 60
4.3.1. Büntetés 61
4.3.2. Kártérítés 62
4.3.3. Jutalmazás 62
4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 63
5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 64
III. fejezet: Egészségnevelési program 65
1. Fogalmak, jogszabályi előírások 65
1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak 65
1.2. Jogszabályi előírások 65
2. Az egészségnevelés célja, feladatai 66
2.1. Egészségfejlesztési programok célja 66
2.2. Az egészségfejlesztés feladata 66
2.3. Az egészségfejlesztő iskola 67
3. Az egészségnevelés színterei 67
4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 68
5. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása 71
6. A segítő kapcsolatok színterei 71
7. Az egészségnevelés iskolai területei 73
7.1. Iskolai programok 74
7.2. Tanórai foglalkozások 74
7.3. Tanórán kívüli foglalkozások 75
7.4. Tájékoztató fórumok 75
7.5. Iskolán kívüli rendezvények 76
8. Módszerek 76
9. Ajánlás a mindennapos iskolai testedzés programok elkészítéséhez 77

IV. fejezet: Az iskola környezeti nevelési programja 78
1. Fogalmak, jogszabályi előírások 78
1.1. A környezeti nevelés fogalma 78
1.2. Jogszabályi előírások 79
2. A környezettudatosságra nevelés célja 79
3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele 80
4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei 81
4.1. Javaslatok, megjegyzések a tartalmi vázlat egyes pontjaihoz 82
4.1.1. A környezeti nevelés program elkészítésének alapjai 82
4.1.2. Jövőkép, alapelvek, célok 84
4.1.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 86
4.1.4. Módszerek 87
4.1.5. Taneszközök 88
4.1.6. Iskolai környezet 88
4.1.7. Kapcsolatrendszer, kommunikáció 89
4.1.8. Minőségfejlesztés 89
4.1.9. Pedagógus-továbbképzés 901
4.1.10. Mellékletek 90
V. fejezet: A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 91
1. A pedagógiai program érvényességi ideje 91
2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 91
3. A pedagógiai program módosítása 91
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 92
5. A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok 92

UTMUTATO A SPECIÁLIS OKTATÁST FOLYTATÓ ISKOLÁK RÉSZÉRE

1. számú melléklet: A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSEGI OKTATAST VÉGZŐ ISKOLA
I. A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 96
1. Általános rendelkezések 96
1.1. A NAT irányelve a nemzeti és etnikai kisebbség oktatásában 96
2. A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei 97
3. Nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás céljai, feladatai 98
4. A kisebbségi oktatás formái 98
5. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei 101
5.1. Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom 101
5.1.1. A nyelvoktatás formái 102
5.2. A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata 103
5.3. A kisebbségi népismeret 103
5.3.1. Követelmények 103
5.3.2. A kisebbségi népismeret általános témakörei 103
6. Követelmények 105
6.1. Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom 105
6.1.1. Általános fejlesztési követelmények 105
6.2. A kisebbségi nyelv és irodalom 108
6.2.1.ÁAltalános fejlesztési követelmények 108
6.3. A kisebbségi népismeret 110
6.3.1. Általános fejlesztési követelmények 110
7. Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása 110
8. A gyermek, a tanulók jogai és kötelességei 112
2. számú melléklet: A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA
I. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve 113
1. Alapelvek 113
2. A két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás célja és feladata 113
3. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás formái 114
3.1. A célnyelvi előkészítést nem igénylő két tanítási nyelvű iskolai oktatás 115
3.1.1. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás 115
4. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás tartalma 115
4.1. Az idegen nyelv (célnyelv) 115
4.2. A célnyelvű országok civilizációja 115
4.2.1. A célnyelvű országok műveltségi blokk tartalma 116

II. Célnyelvi kerettantervek a két tanítási nyelvű iskolai oktatásához 117
1. A célnyelv oktatása a két tanítási nyelvű általános iskolában 117
2. A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai 117
3. Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel 119
4. Közös követelmények 120
5. A célnyelvi kultúra 122
6. Általános fejlesztési követelmények 123
7. A tantárgy óraszáma 124
8. A továbbhaladás feltételei 125
8.1. A továbbhaladás feltételei az 1-4. évfolyamon 125
8.2. Továbbhaladás feltételei az 5-6. évfolyamon 130
8.3. A továbbhaladás feltételei a 7-8. évfolyamon 134
8.4. Általános követelmények a 8. évfolyam végére 138

3. számú melléklet: SAJATOS NEVELESIIGENYU GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSÉT ÉS OKTATÁSÁT VÉGZŐ ISKOLA
I. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 141
1. Általános elvek 141
1.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai 142
1.2. A NAT rendelkezései a sérült gyermekek nevelésében oktatásában 142
1.3. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők 145
1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára 146
1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás 146
1.6. A kollégiumot is magában foglaló intézmények pedagógiai programja 148
2. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 149
2.1. A mozgáskorlátozott tanuló 149
2.2. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése 150
2.2.1. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 150
2.2.1.1. Alapelvek 150
2.2.1.2. Célok 150
2.2.1.3. Kiemelt feladatok 150
2.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógia szakaszai 151
2.2.3. A többségi iskolában történő együttnevelés 151
2.2.4. A NAT alkalmazása 152
2.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok 152
2.2.5. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 153
2.2.6. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 156
2.2.7. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése 156
2.2.7.1. Kiemelt pedagógiai feladatok 157
3. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 157
3.1. A látássérült tanuló 157
3.2. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése 158
3.2.1. A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 158
3.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 159
3.2.3. A többségi iskolában történő együttnevelés 160
3.3. A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése 160
3.3.1. A NAT alkalmazása 160
3.3.1.1. Kiemelt fejlesztési feladatok 161
3.3.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 162
3.3.3. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 165
3.4. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók fejlesztése 166
3.4.1. A NAT alkalmazása 166
3.4.1.1. Kiemelt fejlesztési feladatok 166
3.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 168
3.4.3. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 170
3.5. A halmozottan sérült látássérült tanulók oktatása 171
4. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 171
4.1. A hallássérült tanuló 171
4.2. A hallási fogyatékosaikét, nagyothalló)tanulók iskolai fejlesztése 173
4.2.1. A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése 173
4.2.2. A NAT alkalmazása a hallássérült (siket és nagyothalló) gyermekek nevelése-oktatásában 174
4.2.2.1. Kiemelt fejlesztési feladatok 174
4.3. A súlyos fokban hallássérült és nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült tanulók iskolai fejlesztése 176
4.3.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 176
4.3.2. A fejlesztés kiemelt feladatai 178
4.3.3. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 178
4.4. A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése 182
4.5. A súlyosan hallássérült és nyelvi kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja 183
4.6. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése 184
4.6.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 184
4.6.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 185
4.7. A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése 186
4.8. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése 187
4.9. A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja 187
5. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 188
5.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló 188
5.2. Az enyhén fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői 188
5.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 189
5.3.1. Alapfokú nevelés 189
5.3.2. Középfokú oktatás 190
5.4. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése 190
5.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció 191
5.6. A NAT alkalmazása 191
5.6.1. Ajánlás a NAT műveltségi területek százalékos arányára 191
5.6.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 192
5.6.3. Műveltségi területek 192
5.6.3.1. Magyar nyelv és irodalom 192
5.6.3.2. Elő idegen nyelv 195
5.6.3.3. Matematika 196
5.6.3.4. Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek 202
5.6.3.5. Ember a természetben 204
5.6.3.6. Földünk és környezetünk 212
5.6.3.7. Művészetek 214
5.6.3.8. Informatika 217
5.6.3.9. Életvitel és gyakorlati ismeretek 219
5.6.3.10. Testnevelés és sport 222
6. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 225
6.1. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 225
6.1.1. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői 225
6.2. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 227
6.2.1. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 227
6.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 228
6.2.2.1. Alapfokú nevelés 228
6.2.2.2. Középfokú oktatás 228
6.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének és oktatásának szempontjai 228
6.4. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció 229
6.5. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek 229
6.5.1. Ajánlás a fejlesztési területek százalékos arányára 230
6.5.2. Képesség szerint differenciált csoportok szervezése 230
6.5.3. Nevelési és oktatási alapelvek és célok fejlesztési területenként 230
6.5.3.1. Anyanyelv és kommunikáció 230
6.5.3.2. Társadalmi környezet 231
6.5.3.3. Életvitel és gyakorlati ismeretek 232
6.5.3.4. Természeti környezet 234
6.5.3.5. Művészetek 235
6.5.3.6. Testi nevelés 236
6.5.4. A halmozottan sérült középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása 237
7. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 238
7.1. A beszédfogyatékos tanuló 238
7.1.1. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló 239
7.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 239
7.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 239
7.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 240
7.2.3. A NAT alkalmazása 241
7.2.3.1. Kiemelt fejlesztési feladatok 241
7.2.4. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 241
7.2.5. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció 242
7.2.6. Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében 243
7.2.6.1. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara 243
7.2.6.2. Megkésett/akadályozott beszédfejlődés 244
7.2.6.3. Dadogás 244
7.2.6.4. Hadarás 244
7.2.6.5. Diszfónia 245
7.2.6.6. Orrhangzós beszéd 245
8. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 245
8.1. Az autisztikus tanuló 245
8.1.1. Általános jellemzők 245
8.1.2. A halmozottan sérült autisztikus tanuló 246
8.1.3. Az autisztikus tanulók pedagógiai szempontú jellemzése 247
8.1.3.1. Izolált típus 247
8.1.3.2. Passzív típus 247
8.1.3.3. Aktív, bizarr típus 247
8.1.3.4. Merev, formális típus 247
8.1.4. Az autisztikus tanulók — a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából — kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai 248
8.1.4.1. Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet 248
8.1.4.2. Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során 249
8.2. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei 249
8.2.1. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai 249
8.2.2. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében 251
8.2.3. A speciális fejlesztés szervezési feltételei 251
8.2.4. Az autisztikus tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai 252
8.2.4.1. Első szakasz 252
8.2.4.2. Második szakasz 254
8.2.4.3. Harmadik szakasz 254
8.2.5. A NAT alkalmazása 254
8.2.5.1. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai 255
8.2.6. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 256
8.3. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció 258
8.4. Az autisztikus gyermekek integrációja 259
9. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei 260
9.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló 260
9.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 261
9.2.1. A fejlesztés alapelvei 261
9.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 262
9.2.2.1. Diszlexia, diszgráfia 262
9.2.2.2. Diszkalkulia 263
9.2.2.3. A kóros hiperknetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar 264
9.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 265
9.2.4. A NAT alkalmazása 265
9.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok 265
9.2.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 265
9.3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció 266
9.3.1. Az egészségügyi célú rehabilitáció 266
9.3.2. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció 267

II. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelve 267
1. A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása 267
2. Az Irányelv célja 268
3. A rehabilitáció pedagógiai program és az egyéni fejlesztési terv 268
4. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai és sajátosságai 269
4.1. Tanulás 269
4.2. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése 271
4.3. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire 272
4.4. Testi és lelki egészség 273
4.5. Információs és kommunikációs kultúra 274
4.6. Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra 274
5. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésénekoktatásának alapelvei 275
5.1. A kommunikáció és az integráció elve 275
5.2. A normalizáció és a participáció elve 275
5.3. A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve 276
5.4. A kooperáció és a tudatosság elve 277
5.5. A differenciálás és az individualizáció elve 277
6. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei és a fejlesztés feladatai 278
6.1. A fejlesztés területei 278
6.1.1. Kommunikáció 278
6.1.2. Mozgásnevelés 285
6.1.3. A dologi, az emberi és a természeti világjelenségek meg-érése. Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele 288
6.1.4. A konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása 294
6.1.5. Kreativitásra játékra, szabadidős tevékenységre nevelés 295
6.1.6. Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása 298
6.1.7. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükségletkielégítés kultúrájának megismerése 302
7. Szempontok a fejlesztő iskolai oktatás tervezéséhez 308
7.1. A pedagógiai munka tervezése 308
7.2. A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái 311
1. A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései 313
1.1. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei 313
1.2. A kollégiumi nevelés céljai, feladatai 313
2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elve 314
3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei 315
3.1. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei 315
3.2. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei 316
3.3. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei 316
3.4. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenységek elvei 316
4. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai 317
5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 317
6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 318
6.1. A kollégiumi közösségi élet 318
6.2. Sportolási tevékenységek 319
6.3. Művelődési, kulturális tevékenységek 319
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek 319
8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 320
8.1. A kollégium hagyományai 320
8.2. kollégium továbbfejlesztésének terve 320
9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és az együttműködés formái 321
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 321
11. Házirend 321
12. Napirend 321
ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM (általános)
Bevezetés 327
Az óvodai nevelési program tartalmi követelményei 328

Nevelési program 329
1. Az óvodai nevelés alapelvei, célkitűzései 329
1.1. Az óvodai nevelés alapelvei 329
1.1.1. Gyermekkép 329
1.1.2. Óvodakép 329
1.2. Az óvodai nevelés célkitűzései 330
2. Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését 331
2.1. Az óvodai nevelés feladatai 331
2.1.1. Az óvodai nevelés általános feladatai 331
2.2. Nevelési feladatok az óvodában 332
2.2.1. Az egészséges életmód alakítása 332
2.2.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 334
2.2.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 336
3. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 338
3.1. Játék 338
3.2. Vers, mese 340
3.3. Ének, zene, énekes játék 341
3.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka 343
3.5. Mozgás 344
3.6. A külső világ tevékeny megismerése 345
3.7. Munka jellegű tevékenység 347
3.8. Tanulás 348
4. Műveltségi területek, foglalkozási tárgyak 349
4.1. Anyanyelv-irodalom 349
4.1.1. Anyanyelv 349
4.1.2. Irodalom 350
4.2. Környezet 350
4.3. Matematika 351
4.4. Művészetek 351
4.4.1. Ének, zene, tánc 351
4.4.2. Ábrázolás-kézimunka 352
4.5. Testnevelés 353
5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 354
5.1. Személyi feltételek 354
5.2. Tárgyi feltételek 354
5.3. Az óvodai élet megszervezése 354
6. Az óvoda kapcsolata 355
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 355
7.1. Nemzetiségi, etnikai kisebbségi feladatok 357
8. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 358
8.1. Szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái 358
8.2. Óvoda-bölcsőde kapcsolata 359
8.3. Óvoda-iskola együttműködésének formái 359
8.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai 360
9. A nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok 361
10. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzése 361
11. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 362
12. Napirend, hetirend 364
12.1. Napirend 364
12.2. Hetirend 366

ÚTMUTATÓ A SPECIÁLIS NEVELÉST FOLYTATÓ ÓVODÁKNAK

1. számú melléklet: A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSEG OVODAI NEVELÉS
1. A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 369
1.1. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata 369
2. A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése 370
2.1. A kisebbségi óvodai nevelés formái 370
3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 372

2. számú melléklet: A SAJÁT NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉT VÉGZŐ ÓVODA
I. Az integrált nevelés-oktatás bevezetésének feltételei 373
II. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 374
1. Általános elvek 375
1.1. Az Irányelv célja 376
1.2. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei 376
1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai 377
1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők 378
1.5. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek számára 378
1.6. A többségi óvodákban megvalósuló - integrált - nevelés 379
2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során 381
2.1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek 381
2.2. A látássérült gyermek 382
2.3. A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló — gyermek 384
2.4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek 387
2.5. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek 388
2.6. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek 388
2.7. Az autista, autisztikus gyermek 389

Témakörök