1.062.614
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Mint valami szigetek
Budapest
| Kiadó: | Napkút Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 102 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | 978-963-263-873-7 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
„Elhordják a dombot, újranő". Igen. Ezt valahol mélyen mindannyian tudjuk, de Boda Edit verssora nélkül talán soha nem jutna eszünkbe. Magunktól inkább az ellenkezőjére gondolnánk: arra, hogy ha egy dombot elhordanak, az már soha nem nő újra, valami örökre eltűnik vele a világból. Eszünkbe jut egy földmunkagép, aztán egy hi-tech épület, amely majd a domb helyére kerül. És rögtön eszünkbe jut egy ember utáni világ is, amely ennek a mi mostani világunknak a helyére fog épülni, ha majd ezt is elhordják. Csak négy szót olvastunk el egy versből, és elgondolkodtunk életen és halálon, világon és a végén.
Boda Edit sorai, versei meditációra késztetnek. Érdemes hallgatni a késztetésre, mert ebben a könyvben az apokaliptikus-melankolikus hangulatok alatt nem egy még sötétebb réteget találunk, hanem vigaszt, reményt, humort. Mindig jön valami játék, vihogó kék tehenek, tudatlan meteoritok, bátor madarak, és újragondoltatják velünk a bánatot is, és végül válaszolni tudunk a könyv utolsó... Tovább
Fülszöveg
„Elhordják a dombot, újranő". Igen. Ezt valahol mélyen mindannyian tudjuk, de Boda Edit verssora nélkül talán soha nem jutna eszünkbe. Magunktól inkább az ellenkezőjére gondolnánk: arra, hogy ha egy dombot elhordanak, az már soha nem nő újra, valami örökre eltűnik vele a világból. Eszünkbe jut egy földmunkagép, aztán egy hi-tech épület, amely majd a domb helyére kerül. És rögtön eszünkbe jut egy ember utáni világ is, amely ennek a mi mostani világunknak a helyére fog épülni, ha majd ezt is elhordják. Csak négy szót olvastunk el egy versből, és elgondolkodtunk életen és halálon, világon és a végén.
Boda Edit sorai, versei meditációra késztetnek. Érdemes hallgatni a késztetésre, mert ebben a könyvben az apokaliptikus-melankolikus hangulatok alatt nem egy még sötétebb réteget találunk, hanem vigaszt, reményt, humort. Mindig jön valami játék, vihogó kék tehenek, tudatlan meteoritok, bátor madarak, és újragondoltatják velünk a bánatot is, és végül válaszolni tudunk a könyv utolsó versében feltett kérdésre: „Talán boldognak lenni jöttem én ide?" (Ugyan mi másnak? Hát nem nő újra még az elhordott domb is?)
Kemény István
Tavasz. Médallion. Sziklaszirt
Talán boldognak lenni jöttem én ide? Belül az idő tüskés pacsirtahús. Most jéghideg. Halkuló föld. Kenyérdúc. Végül csak csobogás. Víz és vér. Vissza
Témakörök
Boda Edit
Boda Edit műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Boda Edit könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal