Minőségfejlesztés az egészségügyben

Tartalom

A könyv szerzői 23
Ajánlás 31
Előszó: A minőségbiztosítás szerepe a jobb minőségű egészségügyi ellátás 35
megteremtésében - Avedis Donabedian
1. A hazai egészségügyi minőségfejlesztés története, 1990-1999 - Várszegi József - Kovács Attila - Rubecz István: 43
1.1. Minőségfejlesztés 1990 előtt 43
1.2. Minőségfejlesztés 1990 után 44
2. Minőség, minőségbiztosítás és minőségügyi rendszerek - Niek S. Klazinga: 51
2.1. A minőség koncepciója 52
2.1.1. A minőség koncepciójának felfedezése az egészségügyben 52
2.1.2. Miért van szükség minőségbiztosításra az egészségügyben? 53
2.1.3. Mit jelent a minőségbiztosítás az egészségügyben? 54
2.2 Minőségpolitikák az egészségügyben 55
2.2.1. Az egészségügyi rendszerek felosztása 55
2.2.2. Epidemiológiai realitások 56
2.2.3. Kulturális háttér 57
2.2.4. Szakmai fejlődés 57
2.2.5. Intézményi háttér 59
2.2.6. Gazdasági korlátok 60
2.2.7. Kormányzati szerepvállalás 61
2.2.8. A minőség kialakításának folyamata 61
2.3. A szakma minőségügyi rendszerei 62
2.3.1. Képzés 62
2.3.2. Regisztráció és a regisztráció megújítása 62
2.3.3. Folyamatos szakmai képzés 63
2.3.4. Praxisirányelvek 63
2.4. Minőségügyi rendszerek az egészségügyi intézményekben 64
2.4.1. Közvetlen, naponta alkalmazásra kerülő minőségbiztosítási módszerek 65
2.4.2. Indirekt, periodikusan alkalmazásra kerülő minőségbiztosítási módszerek 65
2.4.3. A minőségbiztosítási rendszerek koordinálása és a minőségügyi rendszerek fejlesztése 67
2.4.4. A minőségbiztosítás bevezetése a kórházi gyakorlatba 67
2.4.5. Kórházi akkreditáció 69
2.5. A minőségre és a minőségügyre ható legfőbb tényezők 69
3. A minőség fejlődésének főbb szakaszai az ipar és a szolgáltatóipar
területén - Topár József: 73
3.1. A minőségellenőrzéstől a minőségkultúráig 73
3.2. A minőségmenedzsment szakaszai 74
3.2.1. Minőségellenőrzés 74
3.2.2. Minőségszabályozás 75
3.2.3. Teljes körű minőségszabályozás 75
3.2.4. Minőségbiztosítás 76
3.2.5. Minőségügyi rendszerek 76
3.2.6. TQM 77
3.3. Minőségrendszerek fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó szakemberek 77
3.4. A minőség fogalma 79
3.5. Az ISO 9000 szabványrendszer kialakulása és fontosabb jellemzői 81
3.6. A minőségügy fejlődése hazánkban 1987 után 81
3.6.1. A TQM hazai útja 81
3.6.2. Minőségbiztosítás az ipartól a szolgáltatásokig 82
3.7. A TQM alapelvei és alkalmazhatósága a szolgáltatófolyamatban 83
3.7.1. A TQM vezetési filozófia alapja 83
3.7.1.1. Alapelvek 83
3.7.1.2. Kiegészítő elemek 86
3.7.2. TQM a szolgáltatófolyamatban 87
4. A minőségbiztosítás története az egészségügyben, főbb szervezetei és
információforrásai - Gulácsi László: 93
4.1. minőség helyett MINŐSÉG 93
4.2. Minőségbiztosítás a kezdetektől a múlt század elejéig 95
4.2.1. Hammurabi 95
4.2.2. Florence Nightingale 95
4.2.3. Semmelweis Ignác 96
4.2.3.1. Tanulságok - mai szemmel 98
4.3. Minőségbiztosítás az egészségügyben a huszadik században 99
4.3.1. Minőségbiztosítás az Egyesült Államokban; kórházi standardizáció . . 99
4.3.1.1. A kórházi standardizációs program; a minimumstandard bevezetésének előzményei 100
4.3.1.2. A „minimumstandard" 101
4.3.1.3. A Joint Commission, PSRO és PRO 102
4.3.1.4. Amerikai orvosi akkreditációs program 104
4.3.1.5. Quality First: jobb egészségügyi ellátást minden amerikainak 104
4.3.2. Minőségbiztosítás az Egyesült Királyságban 105
4.3.3. Minőségbiztosítás az európai országokban 106
4.3.4. A minőségügy Európán kívül 108
4.4. Az egészségügyi minőségbiztosítás fontosabb nemzetközi szervezetei és
intézményei 109
5. A minőség koncepciója és mérése az egészségügyben - Gulácsi László: 113
5.1. Problémák az egészségügy minőségével 113
5.1.1. Megfelelőség 116
5.1.2. Amikor a több - rosszabb 118
5.1.3. A mérhetőség problémája 118
5.1.3.1. Elkerülhető viták a finanszírozóval 118
5.2. A minőség koncepciója és kulcsfogalmai az egészségügyben 119
5.2.1. Az elérhető haszon koncepciója 122
5.2.2. Hatásosság 125
5.2.2.1. Tudományos tények/bizonyítékok 126
5.2.2.2. Mire vonatkozzanak a tudományos tények/bizonyítékok? 128
5.2.3. Hatékonyság 128
5.2.3.1. Elméleti keretek, definíciók és dilemmák 130
5.2.3.2. Mitől függ a hatékonyság? 131
5.2.3.3. Mire vonatkozik a hatékonyság? 131
5.2.3.4. Javítható-e az egészségügyi ellátás hatékonysága? 132
5.2.3.5. Hatékonyság és minőségbiztosítás 132
5.2.4. Eredményesség, gazdasági hatékonyság 133
5.3. Főbb koncepcionális bizonytalanságok 133
5.3.1. A költség és a minőség közötti misztifikált viszony - elkerülhetetlen trade-offs? 133
5.3.2. A szakmai hegemónia a minőséggel kapcsolatos döntésben 134
5.3.3. A minőség és a cél közötti összefüggés 134
5.3.4. Minőség mint program 135
6. Tudományos tényeken/bizonyítékokon alapuló, költséghatékony minőségfejlesztés az egészségügyben - Gulácsi László: 143
6.1. Sikeres-e a minőség fejlesztésére irányuló tevékenység az egészségügyben? 143
6.2. A minőségbiztosítás koncepciója az egészségügyben 144
6.2.1. A minőségbiztosítás fő célja 148
6.3. A minőségbiztosítás költségei és nyeresége 148
6.4. Tudományos tényeken/bizonyítékokon alapuló minőségfejlesztés 150
6.4.1. Az egészségügyi szolgáltatások; tudományos tények, bizonyítékok 151
6.4.1.1. A tudományos tények/bizonyítékok típusai 152
6.4.1.2. Az információ keresése, a tudományos tények/bizonyítékok forrásai 153
6.4.1.3. Szisztematikus elemzések 154
6.4.1.3.1. Megfelelőség és relevancia 155
6.4.1.4. Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó tudományos tények/bizonyítékok felhasználása 156
6.4.2. Minőségbiztosítás 157
6.4.2.1. Hol tartunk most? 158
6.4.2.2. Hova szeretnénk eljutni? 159
6.4.3. Választás a minőségbiztosítás módszerei közül 160
6.4.3.1. A minőségbiztosítási módszerek hatékonysága 160
6.4.3.1.1. Peer review 161
6.4.3.1.2. Audit 161
6.4.3.1.3. Akkreditáció 162
6.4.3.1.4. Praxisirányelvek 162
6.4.3.2. A minőségbiztosítási módszerek költséghatékonysága 163
6.4.3.3. A Cochrane-teszt 164
6.4.3.4. A továbblépés fő irányai 165
7. Minőségfejlesztés a gyakorlatban; A minőségfejlesztés kinyitja az ajtót
Önök előtt, de Önöknek kell belépniük! - Gulácsi László: 171
7.1. Gondoljuk át még egyszer - miért is foglalkozunk a minőséggel? 171
7.1.1. A minőségi problémák forrása: a szakember vagy a rendszer? 172
7.2. Az elsőként választott minőségbiztosítási program jellemzői - irányelv az
induláshoz 174
7.2.1. Betegelégedettség 174
7.2.2. Delphi-módszer 175
7.2.3. Választás a problémák elkerülése és kontrollja alapján 176
7.2.4. Benchmarking 177
7.3. A minőségbiztosítási program felépítése 177
7.3.1. I. Fázis - Elemzés: a program kiterjedése és a vevők definiálása 177
7.3.1.1. A betegek milyen körére és milyen megbetegedésekre terjedjen ki
először a figyelmünk? 180
7.3.1.2. A vevők definiálása 181
7.3.2. II. fázis - Tervezés: Milyen célokat akarunk elérni és hogyan? 182
7.3.3. III. fázis - Klinikai irányelvek, kritériumok és standardok létrehozása 183
7.3.4. IV. fázis - A minőség folyamatos fenntartása 183
7.4. Kritériumok 183
7.4.1. Kritériumok kialakítása 184
7.4.1.1. Milyen kritériumok tekinthetők jó kritériumoknak? 185
7.4.1.2. A kritériumok szerkezete és kialakítása 186
7.4.1.3. Adatok 186
7.4.1.3.1. Megfelelő adatgyűjtési stratégia kiválasztása 186
7.4.1.3.2. Megfelelő adatforrások kijelölése 187
7.4.1.3.3. Az elemszám meghatározása és adatgyűjtés 188
7.4.2. A minőség és az esetszám kapcsolata 190
7.5. Klinikai (praxis-) irányelvek 191
7.5.1. Az irányelvek iránti érdeklődés okai 192
7.5.2. Az irányelvek potenciális haszna 193
7.5.3. Az irányelvek potenciális veszélye és kára 194
7.5.4. Mely területen célszerű irányelveket létrehozni? 196
7.5.5. A tudományos tények/bizonyítékok felhasználása az irányelvek képzése során 196
7.5.6. Irányelvekkel szemben támasztott követelmények 197
7.5.6.1. Az irányelvek képzésére széles körben használatos módszer:
RAND/UCLA megfelelőség módszer 198
7.5.7. Protokollok 199
7.6. Indikátorok 199
7.6.1. Az indikátorok dimenziói és fajtái 201
7.6.2. Hogyan kerülhetők el a gyakoribb hibák? 202
7.7. Standardok 203
7.8. A sikert veszélyeztető tényezők 204
7.8.1. Egész kórházra kiterjedő vagy témaorientált minőségbiztosítás 204
7.8.2. Leggyakoribb hibák 204
8. ISO 9000, EFQ Modell és akkreditáció az egészségügyben 211
8.1. Azonosságok és különbözőségek, tapasztalatok az egészségügyben -
Gulácsi László - Topár József - John Sweeney: 211
8.1.1. Melyik modellt válasszuk? 211
8.1.1.1. Tudományos bizonyítékok: egy megfontolandó szempont a minőségügyi rendszer kiépítésének a megkezdése előtt 212
8.1.2. Az ISO 9000 alkalmazásának tapasztalatai az egészségügyben 214
8.1.2.1. Az ISO 9000 egészségügyi alkalmazását segítő irányelvek kialakítása 215
8.1.2.2. Az ISO 9000 követelmények értelmezésének összehasonlítása a különböző irányelvek esetén 215
8.1.2.2.1. Minőségügyi rendszer 215
8.1.2.2.2. Minőségügyi rendszerrel kapcsolatos követelmények 216
8.1.2.2.2.1. Erőforrások 216
8.1.2.2.2.2. A felső vezetőség megbízottja 216
8.1.2.2.3. Minőségügyi tervezés 216
8.1.2.2.4. A szerződés átvizsgálása 216
8.1.2.2.5. A dokumentumok és az adatok kezelése 217
8.1.2.2.6. A vevő által beszállított termék kezelése 217
8.1.2.2.7. A termék azonosítása és nyomonkövethetősége 217
8.1.2.2.8. Ellenőrzés és vizsgálat 218
8.1.2.2.9. Ellenőrzött és vizsgált állapot 218
8.1.2.2.10. Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés és kiszállítás 218
8.1.2.2.11. Vevőszolgálat 219
8.1.2.2.12. Outcome- kivétel 219
8.1.2.3. ISO 9000 az egészségügyben, konklúzió 219
8.1.3. Az EFQM/NMD Modell alkalmazása az egészségügyben 220
8.1.4. Standard alapú akkreditáció; megválaszolandó kulcskérdések az akkreditáció kialakítása előtt 220
8.2. Minőségügyi rendszer kialakítása az ISO 9000:2000 szabványsorozat
alapján - Bernáth Lajos - Gulácsi László - Topár József - Varga Lajos: 223
8.2.1. Az ISO 9000 szabványsorozat rövid története 223
8.2.2. Az ISO 9000:2000 szabványcsalád; főbb változások 224
8.2.3. Az ISO 9000:2000 szabvány felépítése: „általános" és „érdemi" fejezetek 226
8.2.3.1. Érvényességi kör 229
8.2.3.2. Normatív leírás 229
8.2.3.3. Terminológia és definíciók 229
8.2.3.4. A minőségirányítási rendszer követelményei 230
8.2.3.5. A menedzsment feladata 230
8.2.3.5.1. Általános követelmények 230
8.2.3.5.2. Vevői követelmények 231
8.2.3.5.3. Jogi követelmények 231
8.2.3.5.4. Minőségpolitika 231
8.2.3.5.5. Tervezés 232
8.2.3.5.5.1. Célkitűzések 232
8.2.3.5.5.2. A minőségügyi tervezés 232
8.2.3.5.6. Minőségirányítási rendszer 233
8.2.3.5.6.1. Általános követelmények 233
8.2.3.5.6.2. Felelősség és hatáskör 233
8.2.3.5.6.3. A felső vezetőség megbízottja 234
8.2.3.5.6.4. Belső kapcsolattartás 234
8.2.3.5.6.5. Minőségügyi kézikönyv 235
8.2.3.5.6.6. A dokumentáció kezelése 235
8.2.3.5.6.7. Minőségügyi feljegyzések kezelése 236
8.2.3.5.7. Vezetői átvizsgálás 236
8.2.3.6. Erőforrás-menedzsment 237
8.2.3.6.1. Általános követelmények 237
8.2.3.6.2. Emberi erőforrások 237
8.2.3.6.2.1. A személyzet kijelölése 237
8.2.3.6.2.2. Szakmai kompetencia, képzés, minősítés 238
8.2.3.6.3. Információ 238
8.2.3.6.4. Infrastruktúra 239
8.2.3.6.5. Munkahelyi környezet 239
8.2.3.7. A termék és/vagy szolgáltatás létrehozása 239
8.2.3.7.1. Általános irányelvek 239
8.2.3.7.2. A vevőkkel kapcsolatos folyamatok 240
8.2.3.7.2.1. A vevői követelmények azonosítása 240
8.2.3.7.2.2. A vevői követelmények átvizsgálása 241
8.2.3.7.2.3. Kapcsolattartás a vevőkkel 241
8.2.3.7.3. Tervezés és fejlesztés 242
8.2.3.7.3.1. Általános követelmények 242
8.2.3.7.3.2. A tervezés és fejlesztés bemenő adatai 243
8.2.3.7.3.3. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai 243
8.2.3.7.3.4. A tervezés és fejlesztés átvizsgálása 244
8.2.3.7.3.5. A tervezés és fejlesztés igazoló ellenőrzése 244
8.2.3.7.3.6. A tervezés és fejlesztés érvényesítő ellenőrzése 245
8.2.3.7.3.7. A változások kezelése 245
8.2.3.7.4. Beszerzés 246
8.2.3.7.4.1. Általános követelmények 246
8.2.3.7.4.2. Beszerzési információk 246
8.2.3.7.4.3. A beszerzett termék és/vagy szolgáltatás igazolása 247
8.2.3.7.5. Termelési és szolgáltatási műveletek 247
8.2.3.7.5.1. Általános követelmények 247
8.2.3.7.5.2. Azonosítás és nyomonkövethetőség 248
8.2.3.7.5.3. A vevő tulajdonát képező javak 249
8.2.3.7.5.4. Árukezelés, csomagolás, raktározás, állagvédelem és a termékek/szolgáltatások biztosítása 249
8.2.3.7.5.5. A folyamatok érvényesítő ellenőrzése 250
8.2.3.7.6. Ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezések kezelése 250
8.2.3.8. Mérés, elemzés és javítás 251
8.2.3.8.1. Általános követelmények 251
8.2.3.8.2. Vizsgálat és monitorizálás 252
8.2.3.8.2.1. A rendszer tevékenységének mérése és monitorizálása 252
8.2.3.8.2.1.1. A vevők megelégedettségének mérése és monitorizálása 252
8.2.3.8.2.1.2. Belső audit 252
8.2.3.8.2.2. A folyamatok mérése és monitorizálása 253
8.2.3.8.2.3. A termék és/vagy szolgáltatás mérése és monitorizálása 253
8.2.3.8.3. A nemmegfelelőség kezelése 253
8.2.3.8.3.1. Altalános követelmények 253
8.2.3.8.3.2. A nemmegfelelőség átvizsgálása és rendelkezés a továbbiakról 254
8.2.3.8.4. Adatok elemzése a fejlesztés érdekében 254
8.2.3.8.5. Fejlesztés 255
8.2.3.8.5.1. Általános követelmények 255
8.2.3.8.5.2. Helyesbítőtevékenység 255
8.2.3.8.5.3. Megelőzőtevékenység 256
8.2.4. A tanúsítás folyamata és az akkreditáció 256
8.3. Az Európai Kiválóság Modell (EFQM Excellence Model); Az Európai
Minőségi Díj (The European Quality Award) és a magyar Nemzeti Minőség-díj (NMD) - Mikó György - Gulácsi László - Topár József - Udo Nabitz - Sugár Karolina: 259
8.3.1. Kiválóság modellek és minőség díjak - az ipar és a szolgáltatások területén valamint egészségügyben 259
8.3.1.1. Előzmények Deming Díj és a Baldridge Díj 260
8.3.1.2. A Baldridge Díj az egészségügyben 264
8.3.2. Európai Kiválóság Modell (korábban: Európai Üzleti Kiválóság Modell) 264
8.3.2.1. Az EFQM Modell alapkoncepciója 265
8.3.2.2. EFQM Kiválóságmodell - RADAR 265
8.3.3. Változások, innovációk: leglényegesebb eltérések az EFQM Üzleti Kiválóság Modell és az EFQM Kiválóság Modell között - egészségügyi alkalmazás 267
8.3.4. A Kiválóság Modell legfontosabb jellemzői és a Minőségi Díj 269
8.3.4.1. Önfelmérés, önértékelés 269
8.3.4.2. Külső felmérés 270
8.3.5. Európai Minőségi díj és a Nemzeti Minőségi díj 272
8.3.5.1. A Kiválóság Modell kritériumai és alkritériumai 272
8.3.5.2. A minőség elérését lehetővé tevő „Adottságok" I. 274
8.3.5.3. Az „Eredmények" II. 281
8.3.5.4. Pontszámok III. 287
8.3.5.5. A modell alkalmazásának tapasztalatai 291
8.3.5.5.1. Benchmarking 291
8.3.6. Nemzeti Minőségi Díj 291
8.3.6.1. A Nemzeti Minőségi Díj előzménye: a IIASA-Shiba Díj 291
8.3.6.2. A magyar Nemzeti Minőségi Díj alapítása és modellje 292
8.3.6.3. Önértékelés 293
8.3.6.4. Eredmények 293
8.3.7. Az EFQM Modell egészségügyi alkalmazása 294
8.3.7.1. A nemzetközi kitekintés 294
8.3.7.1.1. Költségek 296
8.3.7.2. Hogyan kezdjük el? Néhány jól használható módszer 297
8.4. Standardokon alapuló akkreditáció - Gulácsi László: 304
8.4.1. Az akkreditáció célja 304
8.4.2. Az akkreditáció elterjedtsége, főbb változásai 304
8.4.3. Azonosságok és különbözőségek az akkreditációs rendszerek között 306
8.4.4. Az akkreditáció klasszikus formája 307
8.4.4.1. A „klasszikus" akkreditációs rendszerek megválaszolandó kérdései 308
8.4.5. Az újabb akkreditációs programok és dilemmák 310
8.4.6. Akkreditáció; a nemzetközi elterjedéssel kapcsolatos kihívások 312
8.4.6.1. Az akkreditáció nemzeti vagy nemzetközi standardokra épüljön? 312
8.4.6.2. Az akkreditációnak a kormányzathoz való viszonya 313
8.4.6.2.1. Egyesült Államok 313
8.4.6.2.2. Kanada 314
8.4.6.2.3. Ausztrália 314
8.4.6.2.4. Egyesült Királyság 314
8.4.6.2.5. Spanyolország 314
8.4.6.3. Az akkreditáció költségei 315
8.4.6.4. Az akkreditáció hitelessége 315
8.4.7. Az akkreditáció felépítése és működése - Kanada példája 317
8.4.7.1. Az akkreditáció menete 318
8.4.7.2. Az akkreditáció fokozatai 319
8.4.7.3. Az Akkreditációs Tanács bevételei 321
8.4.7.4. Az akkreditációs standardok 321
8.4.7.5. Az akkreditáció négy legfontosabb értéke 322
8.4.7.6. Indikátorok 322
8.4.7.6.1. Kanadai Akkreditációs Tanács - indikátorproject-program jellemzői 323
8.4.7.6.2. Központi klinikai indikátorok 323
8.4.8. Az akkreditáció az Egyesült Államokban 324
8.4.8.1. Standardok 324
8.4.8.1.1. A standardok célja 324
8.4.8.1.2. Mik a standardok? 325
8.4.8.1.3. A standardok fajtái 325
8.4.8.2. Hogyan készülnek a standardok? 327
8.4.8.3. Az akkreditáció menete 329
8.4.8.3.1. Akkreditációs kézikönyv 329
8.4.8.3.2. Az akkreditáció lefolyása 332
8.4.8.3.2.1. A részvétel feltételei 332
8.4.8.3.2.2. Adatvédelem és adatszolgáltatás 334
8.4.8.3.2.3. Az akkreditáció folyamatának előkészítése 335
8.4.8.3.2.4. Az akkreditáció 336
8.4.8.3.2.5. Akkreditációs döntések és kategóriák 338
8.4.8.3.2.6. Az akkreditációs döntések időtávja 339
8.4.8.3.3. Standardok: mi várható? 339
8.4.8.4. Az orvosok akkreditációja 340
8.4.8.5. Korrekt összehasonlítás; rizikófelmérés mint a minőségbiztosítás
központi koncepciója 341
8.4.8.6. Akkreditációs szervezetek az Egyesült Államokban 342
8.4.9. Az ISQua akkreditációs programja 342
8.4.9.1. Az International Accreditation Federation 343
8.4.10. A Joint Commission International akkreditációs standardjai kórházak
számára 345
8.5. A minőségügyi rendszerek összehasonlítása - Gulácsi László - Lluis Bohigas - Topár József - Mikó György: 348
8.5.1. ISO 9000, EFQM és standard alapú akkreditáció 348
8.5.2. Az ISO 9000 és az EFQM Modell összehasonlítása 348
8.5.3. Az ISO 9000 és az akkreditáció alapú külső kollegiális minőségügyi
(accreditation-based external peer review) rendszerek összehasonlítása 351
8.5.4. Az ISO 9000, EFQM Modell és az akkreditáció alapú külső kollegiális minőségügyi (accreditation-based external peer review) rendszerek
összehasonlítása 351
8.5.4.1. Felmérés 352
8.5.4.1.1. Felkészülés 352
8.5.4.1.2. Felmérés/Audit 355
8.5.4.1.3. Riport/Jelentés 356
8.5.4.2. Értékelés 357
8.5.4.2.1. Az értékelést végző csoport 358
8.5.4.2.2. A döntéshozás során használatos szabályok 358
8.5.4.2.3. Tanúsítás 358
8.5.4.2.4. A fellebbezés lehetősége 359
8.5.4.2.5. Az eredmények közzététele 359
8.5.4.3. Két felmérés közötti időszak 359
8.5.5. Összefoglalás 360
8.6. Az Európai Unió ExPeRT programja - Cathy Heaton - Charles Shaw: 361
8.6.1. Bevezetés 361
8.6.2. External peer review az Európai Unióban 362
8.6.2.1. Jogi szabályozás 362
8.6.2.2. Finanszírozási keretek 362
8.6.2.3. Stakeholderek 362
8.6.3. Négy megközelítés 363
8.6 3.1. Klasszifikáció 363
8.6.3.1.1. Vizitáció (peer review) 363
8.6.3.1.2. Akkreditáció 363
8.6 3.1.3. EFQM 364
8.6.3.1.4. ISO 9000 364
8.6.3.2. A négy modell használata Európában 365
8.6.3.2.1. Vizitáció 365
8.6.3.2.2. Akkreditáció 365
8.6.3.2.3. Az európai és a nemzeti Minőség-díjak 366
8.6.3.2.4. ISO 9000 366
8.6.3.3. Standardok 367
8.6.3.3.1. Koncepció 367
8.6.3.3.2. Fejlődés 367
8.6.3.3.3. Struktúra és tartalom 367
8.6.3.3.4. A standardok nemzetközi összehasonlíthatósága 368
8.6.3.4. Értékelés 368
8.6.3.4.1. Önértékelés 368
8.6.3.4.2. Hivatalos értékelés 369
8.6 3.4.3. Helyszíni intézményi látogatás 369
8.6 3.4.4. Jelentés és értékelés 369
8.6.3.4.5. Vizitálok, surveyorok, assessorok, auditorok 370
8.6.3.4.6. A minőségügyi folyamatok validálása 370
8.6.3.5. Összehangolás éskonvergencia 371
8.6.3.5.1. Működési politika 371
8.6.3.5.2. Szervezet 372
8.6.3.5.3. Módszerek 372
8.6.3.5.4. Források 373
8.6.3.5.5. Vizsgálat és minőség 373
8.6.4. Konklúzió 373
9. A betegelégedettség koncepciója és mérése - Gulácsi László - Andrew Thompson: 375
9.1. A betegek/vevők elégedettségének szerepe 375
9.1.1. A betegelégedettségi vizsgálatok gondolatmenete és legfontosabb kérdései 376
9.1.2. Betegelégedettség és/vagy a betegek beszámolója 377
9.2. Betegek vagy vevők; terminológiai kérdés vagy több annál? 377
9.3. Miért végzünk betegelégedettségi/minőségmenedzsment vizsgálatokat? 380
9.3.1. A betegelégedettségi vizsgálatok végzésével kapcsolatos problémák 381
9.4. A betegelégedettség mérése, koncepciója és meghatározó tényezői 382
9.4.1. A betegelégedettség mérése 382
9.4.2. Mitől függ a betegelégedettség? 383
9.5. Betegelégedettségi vizsgálatok módszertani kérdései 384
9.5.1. Kit vonjunk be a betegelégedettségi vizsgálatokba? 385
9.5.2. Mit vizsgáljunk? 385
9.5.2.1. Betegorientált (patient centered) megközelítés 385
9.5.2.1.1. A beteggel kapcsolatos történések a felvételtől a hazabocsátásig 386
9.5.2.1.2. Beteg/betegség csoportokra vonatkozó kérdőív 387
9.5.2.1.3. Kórházon belüli ellátóhelyek/szolgáltatások felmérése 388
9.5.2.1.4. Problémaorientált felmérések 388
9.5.3 Hogyan mérhetjük a betegelégedettséget? 388
9.5.4. Kvantifikálás 389
9.5.5. Megbízhatóság, validitás és torzító tényezők 390
9.5.6. Ki végezze a betegelégedettségi vizsgálatokat? 391
9.6. Hogyan használjuk a kapott adatokat: interpretáció és menedzsment 392
9.6.1. Hány tányér meleg krumplileves egyenlő egy tiszta fürdőszobával? 392
9.7. A betegelégedettség mérése javítja-e az ellátás minőségét? 393
9.8. A betegelégedettségi kérdőívek kiválasztása és létrehozása 394
9.8.1. A kérdőív változatlan vagy módosított formában történő átvétele 394
9.8.1.1. A kérdőívek validitása és megfelelősége 395
9.8.2. Az új kérdőív létrehozásának lépései 396
9.8.2.1. Interjúk és nem strukturált előkérdőívek 397
9.8.2.2. A válaszok interpretálható megoszlásának biztosítása 397
9.8.2.3. Fontossági sorrend 398
9.8.2.4. Statisztikai módszerek alkalmazása a kérdőív végső formájának kialakításában 400
9.9. A betegorientált ellátás egyes lépéseinek kérdőíves vizsgálata 402
9.9.1. Zoom in 403
9.10. További fejlődési lehetőségek a betegelégedettségi vizsgálatok terén 404
10. Infekciókontroll - Tatár-Kis Zsuzsanna - Gulácsi László - Donald A. Goldmann - W. Charles Huskins: 413
10.1. Nozokomiális infekciók és surveillance 413
10.2. Sebfertőzés-surveillance 414
10.2.1. Infekciókontroll-indikátor - sebfertőzés 414
10.2.2. Előzmények 415
10.2.3. Az infekciókontroll részei, lefolyása 417
10.2.3.1. Surveillance 417
10.2.3.2. Analízis 417
10.2.3.3. Adatgyűjtés és hasznosulás 418
10.2.3.4. Ismételt surveillance (adatgyűjtés) 418
10.2.4. A sebfertőzés-surveillance-szal kapcsolatos epidemiológiai alapfogalmak 418
10.2.4.1. Bizonytalanság (uncertainty) vagy kockázat (risk)? 418
10.2.4.2. Halmozottan és sporadikusan előforduló esetek 419
10.2.5. A sebfertőzés-surveillance legfontosabb spektusai 420
10.2.5.1. A különböző surveillance-módszerek szenzitivitása 420
10.2.5.2. Surveillance By Objective (SBO) 420
10.2.5.3. A surveillance tudományos alapjai, gazdaságossága és a sikeres program feltételei 421
10.2.6. Honnan tudjuk, hogy a változás fejlődés? 422
10.2.7. A korrekt összehasonlítás szakmai és gazdasági szerepe 423
10.2.7.1. Rizikócsoportok képzése 424
10.2.7.2. Az egyes műtétek és műtéti csoportok rizikópercentilisei 426
10.2.8. A sebfertőzés-surveillance definíciói (CDC) 427
10.2.9. Sebfertőzés-surveillance a gyakorlatban 428
10.3. Surveillance intenzív betegellátó osztályokon (IBO) gyermekintenzív és perinatális intenzív centrumokban (PIC) 428
10.3.1. Várható tendenciák 431
10.3.2. Nozokomiális infekciók az intenzív osztályokon, a surveillance jelentősége 432
10.3.3. Eszközhasználattal összefüggő fertőzések 432
10.3.4. A surveillance gyakorlata intenzív osztályokon 434
10.3.4.1. Adatgyűjtési protokoll 434
10.3.4.2. Számítandó arányszámok 435
10.3.4.2.1. Eszközök 435
10.3.4.2.2. Nozokomiális fertőzések 435
10.3.4.2.3. Átlagos bentfekvési idő 435
10.3.5. Surveillance a gyakorlatban intenzív osztályokon 436
10.3.5.1. Kitöltési utasítás az I. Surveillance-laphoz 436
10.3.5.2. Kitöltési utasítás a II. Surveillance-laphoz 438
10.3.5.3. Definíciók (CDC NNIS) 441
10.4. A Joint Commission for Accreditation of Healthcare Organizations,
JCAHO infekciókontroll-standardjai 444
10.4.1. A standardok értékelése 445
10.4.2. Infekciókontroll-standardok, JCAHO, 1999 446
10.4.3. Az infekciókontroll-standardok evolúciója; infekciókontroll-standardok, 1995 446
Mellékletek 457
11. Decubitusprevenció és -terápia; ápolásminőség - Gulácsi László: 463
11.1. Jelentős népegészségügyi probléma; legelterjedtebb minőségbiztosítási program 463
11.2. Etiológia és diagnózis 464
11.2.1. Decubitusindikátor 464
11.3. A decubitus epidemiológiája 465
11.3.1. A decubitus incidenciája 465
11.3.2. A decubitus prevalenciája a nemzetközi adatok szerint 466
11.3.2.1. A decubitus prevalenciája kórházakban 466
11.3.2.2. A decubitus prevalenciája krónikus ellátást biztosító intézményekben, ápolási otthonokban 467
11.3.2.3. A decubitus prevalenciája az alapellátásban 467
11.3.3. A decubitus epidemiológiája hazánkban 467
11.3.4. A rizikó és mérése; mérési skálák 468
11.3.5. Költség 470
11.3.6. Életminőség 471
11.3.7. Megelőzés: hatásosság és hatékonyság 471
11.4. Minőségbiztosítás: a decubitus prevenciója és terápiája 472
11.4.1. Decubitusfelmérő lap 472
11.4.2. Rizikófelmérés . 475
11.4.2.1. Más gyakran használatos skálák: Braden, Waterlaw és Knoll score 478
11.4.3. Decubitusstádium 482
11.4.3.1. Dokumentáció, jogi következmények megelőzése 483
11.4.4. Lokalizációs pontszám 484
11.4.5. A decubitus monitorozása: decubitométcr 485
11.4.6. Irányelv: a decubitus prevenciója - European PressureUlcer Advisory
Panel - EPUAP 488
11.4.7. A decubitus minőségügye: szervezet és működés 492
11.4.7.1. Decubitusterápiás és -prevenciós bizottság 492
11.4.7.2. Decubitusnővérek 492
11.4.7.3. Kutatónővérek 493
11.4.8. Néhány szempont az adatok feldolgozásához 493
11.5. Nemzetközi és hazai szervezetek 495
11.5.1 European Pressure Ulcer Advisory Panel, EPUAP 495
11.5.2. Szövetség a Krónikus Seb- és Inkontinencia-ellátás Javítására, SEBINKO 495
11.5.3. Magyar Sebkezelő Társaság, MSKT 495
12. Minőségi hibák, hiányosságok és gondatlanság miatti követelések megelőzése - Gulácsi László - Dósa Ágnes - Keith Mcintyre: 503
12.1. A követelések és a perek előfordulásának rövid története 504
12.2. A panaszrendszer 505
12.3. A hibákkal kapcsolatos kérdések 506
12.3.1. Dokumentáció 507
12.4. A legfontosabb teendők a követelések, perek elkerülése érdekében 508
13. Szakmai szótár - Várszegi József - Sinka Miklósné: 513

Témakörök