Elöljáróban | 13 |
A minőség forradalmára | |
Világkép és művészetszemlélet a "készülődés"-korszakban | |
Európa válsága | 17 |
A Nyugat-nemzedék válságproblémái | 24 |
Németh László művészetszemlélete az Ady-tanulmányokban | 29 |
Szabó Dezső hatása | 32 |
"Nép és író" | 34 |
Kultúra - "alkat és sors" | 37 |
Tolsztoj példája | 40 |
Regényszemléletének kialakulása | 48 |
A naturalizmus ellen | 51 |
Szubjektívizálódási törekvések az európai prózában | 55 |
Az intellektuális regény igénye | 59 |
Módszerek és irányok | |
Proust monologikus módszere | 61 |
A polifónikus módszere | 63 |
A gide-i lélekfeltárás és szellemi "kaland" | 64 |
A dosztojevszkiji lételméleti "tragikus" regény | 68 |
Egyéb törekvések | 71 |
Első regények | |
"Emberi színjáték" (1928-1929) | 74 |
"A kohó" | 75 |
"Akasztófavirág" (1926) | 77 |
Önéletrajzi fogantatású, önértékelő epika | 81 |
Messiási magatartás - Krisztus-mítosz | 86 |
Szellemi színjáték | 92 |
Tragikus életérzés - a reménytelenség heroizmusa - lételméleti kérdések | 100 |
Irodalmi "önapoteózis" | 106 |
Létformáló eszme és megvalósult legenda | 109 |
Gyász" (1930-1935) | |
Görög korszak | 113 |
"Kép-gondolkodás" | 117 |
Kép, metafora, szimbólum, mítosz | 120 |
Önértékelő szubjektív epika | 124 |
Általános emberi a népiben | 125 |
Lélekállapot és szerkezet | 131 |
"Magyar mélabú" | 139 |
Álom és valóság | 141 |
A Németh László-i gondolati regény | |
A Németh László-i gondolati regény | 148 |
Gondolkodás és stílus | 156 |
A minőség forradalmára | 160 |
"Tanú" (1932-1936) | 161 |
"Kapások" (1935) | 171 |
"Bűn" (1937) | |
A Tanú után | 176 |
"A Medve utcai polgári" (1937) | 178 |
A "Bűn" kérdése | 180 |
A "Bűn" szellemi problémája | 187 |
"Utolsó kísérlet" (1937-1941) | 193 |
"Kocsik szeptemberben" (1937) | 178 |
"Alsóvárosi búcsú" (1939) | 199 |
"Szerdai fogadónap" (1939) | 207 |
Esszéregény | 214 |
"Szerettem az igazságot" | |
Társadalmi drámák | |
Dráma és színház az 1930-as években | 216 |
Rendezői stílus | 219 |
A dráma helyzete | 220 |
A népiek jelentkezése | 225 |
A Németh-drámák fogadtatása | 229 |
Németh László mint színkritikus | 236 |
Németh László drámaszemlélete | 239 |
Az intellektuális dráma igénye | 242 |
Drámaírói indulása | 247 |
"Bodnárné" (1931) - a gazdag parasztság drámája | 248 |
Társadalomnevelő "közösségi" drámák | 252 |
"Villámfénynél" (1936) - az eszme érvényesítésének drámája | 254 |
"Cseresznyés" (1939) - a megvalósult eszme tragédiája | 261 |
"Győzelem" (1941) - az elfojtott eszme tragédiája | 267 |
"Mathiász-panzió" (1940-1945) - az elhagyott eszme tragédiája | 270 |
"Papucshős" (1938) - az erkölcs tragikus komédiája | 275 |
"VII. Gergely" (1937) és az igazságeszme | 282 |
Tragikus minőség - az eszmeiség tragédiája | |
"Modern" tragikum | 289 |
Intellektuális "vívódás" - gondolati dráma | 298 |
Dramaturgiája | 301 |
Az etikummal megemelt minőség tanítója | |
VI. Tanító és történelem | 307 |
Az "Iskola Kakastúton" (1946-1963-1968) utópiája | 309 |
"Vásárhelyi trilógia" | |
Tragikum és történelem | 316 |
A "Sámson" (1945-1957) mítosza | 322 |
"Vásárhelyi trilógia" - mű és igazságeszme | 325 |
"Széchenyi" (1946) - a jellemmé forrt szerep hőse | 328 |
"Eklézsia-megkövetés" (1946) - a megalkuvó drámája | 338 |
"Husz János" (1948) - az üdvözítő legendája | 341 |
VII. "Iszony" (1942-1947) | |
Egy nagy regény a két korszak határán | |
Az "Iszony" születése | 344 |
"Közérzet" és életérés | 347 |
Lélekállapot és mitológia | 350 |
"Iszony" és minőség | 354 |
Az "Iszony" allegóriája | 358 |
Szerkezet és eszme | 360 |
Alkat és jellem | 368 |
Az iszony természetrajza | 376 |
Az iszony oldódása és etikummal megemelt életfilozófia | 382 |
A világirodalom áramában | 385 |
Magyar lételméleti regény | 393 |
VIII. "Égető Eszter" (1948-1956) | 396 |
Hódmezővásárhely és világa | 397 |
Gyógyszer az emberi "őrültség" ellen | 398 |
A minőség embererkölcsi példája | 400 |
Regényszemlélete | 401 |
A regény szerkezete és zeneisége | 408 |
Kelet-európai társadalmi képlet | 412 |
Csomorkányi őrültség: "álom az élet ellen" | 417 |
Kelet és Nyugat szellemi szintézise | 423 |
Epilógus - a szocializmus embermodellje | 425 |
IX. "A Galilei-pör" | |
Mű és élet a történelem sodrában | 426 |
"Galilei" (1953) - erkölcs vagy értelem | 429 |
Galilei a jelenkori európában drámában | 439 |
"Petőfi Mezőberényben" (1954) - példa és becsület | 440 |
"Szörnyeteg" (1953) - az elsorvadt kapcsolatok "különce" | 442 |
"Áruló" (1954) - a gyanú elviselésének hőse | 446 |
II. József (1954) - az értelemmel üdvözítő tragédiája | 451 |
"Apáczai" (1955) - a pedagógus búcsúja | 459 |
A történeti drámák dramaturgiája | 460 |
Modern történelmi vonulat elindítója | 467 |
X. "Kísérleti dramaturgia" | |
"Sajkódi esték" | 470 |
"A két Bolyai" (1961) | 471 |
Magyar és közös emberi tragikum | 481 |
"Mai témák" | |
"Utazás" (1961) - kor és erkölcs | 483 |
"Nagy család" (1962-1964) - erkölcs és közösség | 489 |
"A történelem eszközei" | |
"Gandhi halála" (1962) -erkölcs és történelem | 495 |
"Négy próféta" (1964) - "kis nép, nagy sors" és a közös emberi | 499 |
"Csapda" (1966) - és "Az írás ördöge" (1969) | 501 |
"Colbert" (1967) - kétségbeesve halt meg - a lelkiismeret vizsgája | 503 |
XI. "Irgalom" (1965) | 514 |
"Télemakhosz" (1926) | 514 |
Minőségeszmény - életfilozófia | 516 |
Kertész Ágnes egyénisége - a történelem valósága és szellemi képe | 526 |
Az "Irgalom" szerkezete | 535 |
Felismeréstől a feltámadásig | 541 |
Életfilozófiai regény | 551 |
Irgalom és Feltámadás | 554 |
Jegyzetek | 561 |