1.060.379

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Minőségellenőrzés

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem/Kézirat

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 304 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kihajtható mellékletekkel. Tankönyvi szám: J10-1341. Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. A statisztikai minőségellenőrzés fogalma, jelentősége
Statisztikai minőségellenőrzésnek nevezzük eredendően a minőségellenőrzésnek azt a módszerét, amikor tömegesen előállított termékekből... Tovább

Előszó

1. A statisztikai minőségellenőrzés fogalma, jelentősége
Statisztikai minőségellenőrzésnek nevezzük eredendően a minőségellenőrzésnek azt a módszerét, amikor tömegesen előállított termékekből véletlenszerű mintát vesznek és ebből következtetnek a kiválasztás alapját képező teljes termékmennyiség minőségi jellemzőire. Az előállított termék minőségi jellemzői általában sok tényezőtől függenek, így a nyersanyag minőségétől, a gyártó berendezés "minőségétől", a közreműködő dolgozók szakértelmétől és munkafegyelmétől stb., ezért a minőségi jellemzők termékegységenként mérve szóródnak. A statisztikai minőségellenőrzés során tulajdonképpen azt döntjük el egy megfelelő mintaelemszám alapján, hogy - egy vagy több - minőségi jellemző szóródása elfogadható határokon belül van-e. A statisztikai minőségellenőrzés (tehát a mintavételen alapuló minőségellenőrzés) bevezetése főleg olyan tömeg termékeknél indokolt, ahol a minőségi jellemző megállapítása a termék megsemmisülésével jár együtt, vagy a teljes (minden darabos) ellenőrzés túlságosan bonyolult és költséges.
Tágabb értelemben azonban nemcsak a tömegtermékek előállításának, hanem csomagolásának, szállításának minőségi jellemzői is megfigyelhetők a statisztikai minőségellenőrzési módszerekkel. így értelmezve a statisztikai minőségellenőrzést, annak bevezetése (alkalmazása) - a termelő vállalatok mellett - a forgalmazó vállalatoknál is szükséges lehet. Jegyzetünkben a legtöbb esetben az előállítás (gyártás) minőségéről lesz szó, a módszereket bemutató példák is általában ilyenek lesznek, azonban nem lesz nehéz felismerni azt, hogy a termékek átadásánál-átvételénél is alkalmazni lehet a tárgyalt módszereket.
A statisztikai minőségellenőrzés bevezetése és alkalmazása a tömegcikkeket előállító és forgalmazó vállalatoknál a legtöbb esetben kihat a vállalat gazdasági eredményeire, a költségekre, ill. a nyereségre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a selejtes termékek előállítása és forgalomba hozatala, illetve átvétele költségként jelentkezik, így a selejt időben való felismerése az előállító vállalat, de nem kisebb mértékben az átvevő vállalat (fogyasztó) érdeke. Vissza

Tartalom

Bevezető 9
1. A statisztikai minőségellenőrzés fogalma, jelentősége 9
2. A statisztikai minőségellenőrzés alapjai 10
3. A statisztikai minőségellenőrzés fajtái 10
3.1 Késztermék ellenőrzés 10
3.2 Gyártásközi ellenőrzés 11
4. A termék fogalma a minőségellenőrzés szempontjából 11
5. A termékek minőségének jellemzése 12
1. Fejezet
A gyártásellenőrzés statisztikai módszerei 13
1. Általános rész 13
1.1 Közönséges és statisztikai gyártásellenőrzés 13
1.2 A statisztikai gyártásellenőrzés osztályozása 14
1.3 A statisztikai gyártásellenőrzés felépítése 15
2. A méréses gyártásellenőrzés statisztikai módszereinek gyakorlati keresztülvitele 16
2.1 A gyártóberendezés minősítése (előzetes adatfelvétel) 16
2.11 Adatfelvétel 17
2.12 Adatok kiértékelése. Statisztikai jellemzők meghatározása 20
2.13 A statisztikai jellemzők felhasználása a gyártóberendezés pontossági határainak megállapításánál 35
2.2 A helyes beállítási szint meghatározása és ellenőrzése 38
2.3 A statisztikai gyártásközi (futó) ellenőrzés 44
2.31 Az ellenőrzőkártyák fajai és szerkesztésük 45
2.32 Átlag- és terjedelem-kártya 47
2.33 Rendezett mintákkal való ellenőrzés 58
2.331 Medián - terjedelem- kártya 59
2.332 Maximum-minimum-kártya 69
2.333 Rendezett minta kártyája 72
2.34 Átlag- és szórás-kártya 81
3. Minősítő gyártásellenőrzés 89
3.1 Darabos gyártmányok
3.11 Alkalmazási terület 89
3.12 A minősítő statisztikai ellenőrzés elvi alapjai 91
3.13 Az ellenőrzés bevezetésével és folyamatos alkalmazásával kapcsolatos teendők ^ 92
3.131 A gyártóberendezés minősítése előzetes
adatfelvétel alapján 93
3.132 A minősítő gyártásközi ellenőrzés folyamatos végrehajtása 98
a) A selejtkártyás ellenőrzés 99
b) Selejtszázalék-kártya 105
c) Kétoldali selejtkártya 106
d) Szűkített türésű ellenőrzőkártya 109
• 3.2 Folytonos gyártmányok 112
3.21 Alkalmazási terület 112
3.22 Az ellenőrzés bevezetésével és folyamatos alkalmazásával kapcsolatos teendők 113
3.221 A gyártóberendezés minősítése előzetes adatfelvétel alapján 114
3.222 A gyártásközi (futó-) ellenőrzés 114
a) Hibakártya 114
b) Fajlagos hibaszám-kártya 118
2. Fejezet 120
A késztermék ellenőrzés statisztikai módszerei 120
1. Mintavételes vizsgálat 120
1.1 A mintavételes vizsgálat mint átvételi eljárás 120
1.2 A mintavételes vizsgálattal szemben támasztott követelmények 122
1.3 A mintavételes vizsgálat, mint matematikai-statisztikai probléma 124
1.31 A statisztikai hipotézis 124
1.32 Hipotézis és ellenhipotézis 127
1.4 A mintavételes vizsgálat jellemzése 129
1.41 A p selejtarány, mint ismeretlen paraméter 129
1.42 Az átvétel és visszautasítás valószínűsége 129
1.43 A mintavételi terv jelleggörbéje 131
1.431 A jelleggörbe általános jellemzése 131
' 1.432 A jelleggörbe néhány jellegzetes pontja 133
1.44 A mintavételi terv diszkrimináló képessége 137
2. Minősítéses mintavétel 139
2.1 Egyszeres mintavétel 139
2.11 Az eljárási mód ismertetése és indokolása 139
2.12 Az átvételi valószínűség 140
2.13 Az egyszeres mintavételi terv jellemzőinek meghatározása 150
2.14 Az egyszeres mintavételi terv jelleggörbéje 152
2.2 Többszörös mintavétel 156
2 ,21 Eljárási mód a folytatólagos mintavételnél 156
2.22 A folytatólagos mintavételi terv jellemzőinek meghatározása 160
2.23 A folytatólagos mintavételi terv jelleggörbéje ... 164
2.24 A folytatólagos mintavétel megcsonkítása 167
2.241 A maximális mintadarabszám meghatározása 167
2.242 A maximális mintadarabszámhoz tartozó
átvételi és visszautasitási számok meghatározása ,...» 170
2.25 Eljárási mód a többszörös mintavételnél 171
2.26 A többszörös mintavételi terv jellemzőinek
meghatározása 172
2.3 Kétszeres mintavétel 183
2.31 Az eljárási mód 183
2.32 Az átvételi valószínűség 183
2.33 A kétszeres mintavételi terv jellemzőinek meghatározása 185
3. Méréses mintavétel 186
3.1 Egyszeres méréses mintavétel ismeretlen szórás esetén 188
3.11 Az eljárási mód 188
3.12 Az átvételi valószínűség 190
3.13 Az egyszeres méréses mintavételi terv jellemzőinek meghatározása 191
3.14 Az egyszeres méréses mintavételi terv jelleggörbéje 193
3.2 Egyszeres méréses mintavétel ismert szórás esetén 196
3.21 Az eljárási mód 196
3.22 Az átvételi valószínűség 197
3.23 Az ismert szórású, egyszeres méréses mintavételi terv jellemzőinek meghatározása 198
3.24 Az ismert szórású, egyszeres méréses mintavételi terv jelleggörbéje 199
4. Gyakorlati alkalmazás 201
4.1 A mintavételes vizsgálat előkészítése 201
4.11 A gyártmány egység 201
4.111 A gyártmányegység pontos meghatározása 201
4.112 A selejtokozó hibák rögzítése 202
4.12 A mintavétel típusa 202
4.121 Választás a méréses és minősítéses mintavétel között 202
4.122 Választás az egyszeres, kétszeres és többszörös mintavétel között 203
4.13 A mintavétel élessége 205
4.14 A minőségi szint 206
4.15 A tétel darabszáma 206
4.16 Az alkalmas mintavételi terv meghatározása 207
4.2 A mintavételes vizsgálat gyakorlati végrehajtása 208
4.21 A tétel összeállítása 208
4.22 A mintavétel 209
4.23 A mintadarabok egyedi vizsgálata 210
4.24 A döntés meghozatalához szükséges mintajellemzők meghatározása 211
5.. Mintavételi táblázatok 211
5.1 A mintavételi táblázatok 211
5.2 A mintavételi táblázatok rövid ismertetése 213
5.21 Minősitéses táblázatok 213
5.211 Főtáblázatok 213
5.212 Segédtáblázatok 214
5.22 Méréses táblázatok 215
5.221 Főtáblázatok 215
5.222 Segédtáblázatok 215
Táblázatok (A-0, A-l, A-2, A-3, B-C, B-l, B-2, a-1, a-2, b-1, b-2) 216
3. Fejezet 243
A statisztikai minőségellenőrzés költségei és gazdaságossága
3.1 A minőségellenőrzés költségeinek becslése 243
3.1.1 A minőségi költségek költségvetési ellenőrzése 246
3.2 A gazdaságosság figyelembevétele a minőségellenőrzés típusa és nagysága meghatározásához 249
3.21 A teljes ellenőrzés feltételeinek összehasonlítása az ellenőrzés megszüntetésével 250
3.22 A teljes ellenőrzés, egy mintavételes ellenőrzés és az ellenőrzés megszüntetése feltételeinek összehasonlítása 251
3.3 Mintavételi terv gazdaságos kiválasztása 254
3.4 A minőségellenőrzési kártyák gazdaságossága 258
3.41 A költségfüggvény 258
3.42 A minőségellenőrzési kártyák költségfüggvényének gyakorlati alkalmazása 262
3.43 Költségek az ellenőrzési kártyák hiánya esetén 264
3.44 Teljes költségek n és k különböző kombinációinak felhasználásával 265
3.5 Különböző elméletek alkalmazása a minőségellenőrzés gazdaságosságának tanulmányozásához 268
3.51 A játékelmélet felhasználása egy minőségellenőrzési problémában 268
3.52 Döntés elmélet és Bayes elmélet 271
3.6 A minőségellenőrzési beruházások megtérülése 274
3.61 Minőségellenőrzési beruházási változatok elemzése 276
3.7 Kifizetődő-e a statisztikai minőségellenőrzés használata? 277
4. Fejezet 280
Esettanulmány az OGV Palma Gumigyár minőségellenőrzési rendszeréről 280
1. A termék gyártási folyamatának ismertetése 280
2. A kötelező minőségellenőrzés rendszere, a minőségellenőrzési csoport tevékenységi köre 282
2.1 A beérkező anyagok ellenőrzése 282
2.2 A gyártásközi ellenőrzés 286
2.3 A végtermék ellenőrzése 287
3. A termékkel szemben támasztott minőségi követelmények, a termékek minősítése 287
3.1 A termékkel szemben támasztott minőségi követelmények 287
3.2 A termékek minősítése 289
4. A MEO szervezeti helye, kapcsolata a Palma Gumigyár különböző osztályaival 289
5. Az ellenőrzés alapját képező átviteli előírások, szabványok készítése 290
6. Az OGV Palma Gyumigyár minőségellenőrzési rendszerének elemzése 291
6.1 Idegen áruk átvétele 292
6.2 Gyártásközi ellenőrzés 294
6.3 Késztermék ellenőrzés 296
7. A minőségbiztositás szervezésének lehetősége a Palma
Gumigyárban 297
Táblázatok I., II., III., IV., V., VI 300
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem