Minőség és minősítés az iskolában

Előszó

Captatio Benevolentiae!
Így nevezték a szónoklástan szabályainak ama részét, ahol a szónok a hallgatóság jóakaratának megnyerésére törekedett. Írásos műfajoknál kevésbé vagy legalábbis látens módon alkalmazott fogás.
Annak oka, hogy - a szokásos és ildomos bevezető helyett - nyíltan bevallva törekedjem az olvasó, a leendő nevelő figyelmének, érdeklődésének megnyerésére az, hogy az olvasó nem szokványos jegyzetet tart a kezében.
A főiskolai, egyetemi pedagógiai jegyzetek hagyományosan kialakult szerkezetben, tárgyuknak megfelelő sorrendben és szempontok szerint tárgyalják anyagukat. A tanulhatóság, az érthetőség érdekében nyilvánvaló az a törekvésük, hogy igyekeznek elvonatkoztatni az iskolai tanítás-tanulás társas-társadalmi közegének bonyolultságától.
Az iskolában azonban a problémák általában komplex módon vetődnek föl és a nevelő részéről azt igénylik, hogy egyidejűleg próbálják meg mozgósítani mindama ismereteiket, amelyeket a képzés során különböző studiumok során szereztek. Másképpen szólva: a komplex problémák integrált választ kívánnak. Ilyenfajta integrált reagálásra azonban csak akkor van esély, ha a képzésben végig az ismeretek, képességek és a szemlélet párhuzamos formálása/fejlesztése történik.
Az ilyen típusú képzés nyilvánvalóan többféle módon képzelhető el. Magam azt a lehetőséget választottam, hogy az ismeretek, a képességek és a szemlélet együttes pallérozása érdekében a hallgató, a leendő nevelő, vezetődjék be egy pedagógiai kutatásba oly módon, hogy gondolatban átélhesse azokat a meggondolásokat, amelyek a kutatót a probléma megfogalmazásához vezették, szellemileg vegyen részt azokban a fáradalmakban, amelyek során kiválasztódtak, illetve megteremtődtek a kutatás eszközei, módszerei és végezetül vegye kritikailag tekintetbe azokat az eredményeket, amelyekre a kutató eljutott.
E szellemi részvétel során előfordulhat, hogy a jegyzetet tanulmányozó olvasó a szerzőétől eltérő szempontokra lesz figyelmes, következtetéseit más irányba terjesztené ki, mint a jegyzet írója. Ez valódi nyereség lenne, alapjául szolgálva a meggondolt és megokolt, belátáson alapuló szakmai beszélgetéseknek.
A pedagógiai jegyzet a leírt iskolai vizsgálat logikáját, felépítését követi oly módon, hogy a kutatás során összegyűjtött (főként óramegfigyelési) anyag elemzése, feltárása során az anyag természetének megfelelő nézőpont érvényesítésére törekedtem. Azaz: az elemzésben hol a pedagógián, hol a szociológián van a hangsúly.
Meggyőződésem szerint ezáltal teljesül a "komplex problémák integrált megközelítésének" követelménye.
E jegyzet "tananyagába" tehát egyaránt beletartozik a belső átélés nyomán támadt intellektuális öröm megélése, a kritikai érzék élesítése, a nézőpontváltozáshoz történő szoktatás. A pedagógia mindennapjaiban felmerülő döntési helyzetek "körüljárása", többszempontú megközelítése. Egyszóval: a pedagógiai kultúra lényegi elemét alkotó önreflexió igényének felkeltése.
E jegyzet nem könnyű olvasmány. Érzésem szerint a vele való foglalkozás minőségét inkább a tanulmányozás, mintsem a megtanulás szó fejezi ki. De azt gondolom, hogy aki veszi a fáradtságot a felvetett problémák tanulmányozásához - s bevezető soraimmal ennek szeretném megnyerni a kollegákat - annak (reménységem szerint) felnőttnek való szellemi kihívást kínál e kötet. Vissza