Minőség és megbízhatóság I-II.

Tartalom

I. kötet
i. bevezetés 9
1. A minőségbiztosítás jelentősége 9
2. A minőségbiztosítás rövid története 1 11
II. A minőségbiztosítás elmélete 17
1. A minőség fogalma 17
1.1. Ismerkedés a minőséggel 17
1.2. Minőség és munka 19
1.3. A minőség meghatározása 20
1.4. Az átadandó minősége 23
1.5. A minőség és a teljes körű minőségirányítás (TQM) kapcsolata 25
1.6. Ellenőrző kérdések 26
2. A megbízhatóság fogalma 27
2.1. A megbízhatóság fogalmának változása a XX. században 27
2.2. Ellenőrző kérdések 28
3. A szerződésmodell 28
3.1. A szerződés fogalma 28
3.2. Gazdasági tranzakciók és szerződések 32
3.3. Ellenőrző kérdések 33
4. Rendszerelméleti és méréstani alapok 34
4.1. A rendszer fogalma 34
4.2. Halmazok és rendszerek értelmezése 35
4.3. A valóságos rendszerek bonyolultsága 37
4.3.1. A megoldandó és a megoldható feladatok dilemmája 37
4.3.2. A praktikus modell meghatározása 37
4.3.3. Sokszintű szerkezeti hierarchia, skálázhatóság 40
4.4. Modellek minőségbiztosítása a gyakorlatban 41
4.5. Méréstani alapok 42
4.5.1. A mérés célja 42
4.5.2. A mérés fogalma 43
4.5.3. Mérhetőségi megfontolások 44
4.5.4. A mérhetőség modellezési alapjának megteremtése 45
4.5.5. A főbb mérési skálák és a mértékrendszerek alaptulajdonságai 46
4.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 48
5j Termék-folyamat modellek (P/p modellek) 49
5.1. A termék-folyamat modellezés jelentősége 49
5.2. A termék fogalma 49
5.3. A folyamat fogalma 50
5.4. A folyamatok osztályozása 52
5.4.1. Főbb folyamattípusok 52
5.4.2. A folyamatok két-szempontú besorolása a gyakorlatban 52
5.5. Folyamat-szerkezetek, összetett folyamatok 54
5.5.1. Folyamatszerkezetek 54
5.5.2. Magasabb szintű folyamatok 55
5.5.3. Példa összetett folyamatra (projekt és élettartam) 55
5.5.4. P/p kalkulus a gyakorlatban 56
5.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 56
6. Tesztelés és tesztelhetőség 58
6.1. A tesztelés fogalma 58
6.1.1. Működésen kívüli tesztelés 59
6.1.2. Mérés, mint a tesztelés eszköze 60
6.1.3. A tesztelés pszichológiája 60
6.2. Tesztelési módok 61
6.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 62
7. Minőségirányítási rendszerek és tervek 63
7.1. A tervezés időhorizontja - politika, stratégia és taktika 63
7.2. A minőségirányítási rendszer 64
7.2.1. Követelmények 65
7.2.2. Felelősségi és hatáskörök 66
7.3. A minőségi terv 66
7.4. A Minőségirányítási kézikönyv 68
7.4.1. A Minőségirányítási kézikönyv rendeltetése 68
7.4.2. A Minőségirányítási kézikönyv tartalma és szerkezete 68
7.5. A minőségirányítási rendszer költségei 69
7.5.1. A minőségköltségek a BS 6143 brit szabvány alapján 69
7.5.2. A PCM előkészítésének folyamata 70
7.5.3. A minőségköltségek mutatói 72
7.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 72
8. Szabványosítás (a szabványok hierarchiája) 73
8.. 1. Alapfogalmak 74
8.2. A szabványhierarchia 74
8.3. A szabványkiadványok jellemzői 76
8.4. Ellenőrző kérdések 77
III. A minőségbiztosítás gyakorlata 79
1. Az ISO 9000-es szabványrendszer 79
1.1. ISO 9000:2000-es sorozat 79
1.2. Követelmények 86
1.3. Az ISO 9004:2000-ről 88
1.4. A régi tanúsítványok érvényessége 88
1.5. Áttérés az új szabvány szerinti rendszerre 89
1.6. Ellenőrző kérdések 90
2. A TQM alapelvei és módszerei 91
2.1. A TQM fogalma j 91
2.2. A TQM alapelvei 91
2.2.1. Minőségi elvek 92
2.2.2. Kiegészítő elemek 93
2.2.3. A TQM létrehozása 94
2.3. Minőségi díjak 95
2.4. Benchmarking 96
2.4.1. A benchmarking alapvető típusai 96
2.4.1.1. Belső benchamrking 96
2.4.1.2. Verseny-benchmarking 97
2.4.1.3. Területi vagy funkcionális benchmarking 97
2.4.1.4. Folyamati vagy általános benchmarking 97
2.4.2. A benchmarking alapvető csoportjai 98
2.4.2.1. A vezető csoport 98
2.4.2.2. A fő csoport 98
2.4.2.3. A látogató csoport 99
2.5. Ellenőrző kérdések 99
3. Auditálás, minőségtanúsítás és akkreditáció 100
3.1. Auditálás és tanúsítás 100
3.1.1. Minőségi audit típusai 101
3.1.2. Tanúsítási rendszerek 101
3.1.3. Az auditálás sajátosságai 102
3.1.4. Az auditor 102
3.1.4.1. A jó auditor személyes tulajdonságai 102
3.1.4.2. Az auditorok képzése és minősítése 103
3.1.5. Az audit fázisai 103
3.1.6. Auditálási stratégiák 104
3.1.7. Az auditálás taktikája 105
3.1.7.1. Ellenőrző listák 105
3.1.7.2. Az igazolás során követendő taktika 106
3.1.7.3. A tények megállapítása és értékelése 107
3.1.7.4. Záró értekezlet 108
3.1.7.5. A záró értekezlet utáni teendők 109
3.2. Akkreditáció 109
3.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 110
4. Szoftverek minőségbiztosítása 111
4.1. A szabvány célja és érvényességi köre 111
4.2. Normatív referenciák 111
4.3. Definíciók 111
4.4. A minőségbiztosítási rendszer keretei 112
4.4.1. A vezetőség feladatai 112
4.4.2. A minőségbiztosítási rendszer 114
4.4.3. A minőségbiztosítási rendszer belső elemzése 114
4.4.4. Kiigazító lépések 114
4.5. A minőségbiztosítási rendszer életciklushoz kötődő tevékenységei 115
4.5.1. Általános elvek 115
4.5.2. A szerződés 115
4.5.3. A megrendelő igényeinek rögzítése 116
4.5.4. A fejlesztés tervezése 117
4.5.5. A minőség tervezése 119
4.5.6. Tervezés és implementáció 119
4.5.7. Tesztelés és validáció 120
4.5.8. Elfogadás 121
4.5.9. Másolás, szállítás és installálás 122
4.5.10. Karbantartás 122
4.6. A minőségbiztosítási rendszer támogató tevékenységei 125
4.6.1. A konfiguráció nyilvántartása 125
4.6.2. Dokumentumok szabályozása 126
4.6.3. Minőségügyi jelentések 127
4.6.4. Mérés 128
4.6.5. Szabályok, gyakorlati eljárások és konvenciók 129
4.6.6. Eszközök és technikák 129
4.6.7. Vásárlás 129
4.6.8. Beépített szoftvertermék 130
4.6.9. Képzés 130
4.7. A szoftver minőségi mérőszámai 131
4.7.1. A komplexitás egyszerű mérőszámai 131
4.7.2. A HALSTEAD-féle komplexitási metrika 131
4.7.3. Működőképességi metrikák 133
4.8. Ellenőrző kérdések 135
Minőségellenőrzési eljárások 136
5.1. A minőség-ellenőrzés kezdetei 136
5.2. Minőség-ellenőrzés és statisztika 137
5.2.1. A minőség mérése 137
5.2.2. Az ellenőrzés szükségessége 138
5.2.3. A minőségre ható tényezők szóródása 138
5.2.4. A statisztikai módszerek alkalmazásának célja és keretei 139
5.3. Az ellenőrző kártya elve 140
5.4. Mérhető mennyiségek ellenőrző kártyái 141
5.4.1. Előnyök, alkalmazhatóság 141
5.4.2. Alaptípusok 141
5.4.3. Általános szabályok és tulajdonságok 142
5.4.4. A minta nagysága és a mintavételezés időpontja 144
5.4.5. Átlag-terjedelem kártya (x - R kártya) 145
5.4.6. Medián-terjedelem kártya (x-R kártya) 147
5.4.7. Átlag-szórás kártya (x - s kártya) 148
5.4.8. Egyediérték-mozgóterjedelem kártya (x - mR kártya) 149
5.4.9. Az ellenőrzőkártyák határainak kiszámításához szükséges
konstansok 152
5.5. Minősítéses jellemzők ellenőrzőkártyái 153
5.5.1. Előnyök és alkalmazhatóság 153
5.5.2. Alaptípusok 153
5.5.3. Selejtarány-kártya (p-kártya) 154
5.5.4. Selejtszám-kártya (np-kártya) 157
5.5.5. Hibaarány-kártya (c-kártya) 158
5.5.6. Hibaarányátlag-kártya (w-kártya) 159
5.6. Átvételi minőség-ellenőrzés 160
5.6.1. Alapfogalmak 160
5.6.2. A mintavételi terv 161
5.6.3. A mintavétel és az ellenőrző lebonyolítása 161
5.6.4. Mintavételi terv minősítéses ellenőrzés esetén 162
5.6.5. Mintavételi terv méréses ellenőrzés esetén 165
5.7. Ellenőrző kérdések 168
6. Statisztikai folyamatirányítás - SPC 169
6.1. Folyamatszabályozás statisztikai módszerekkel 169
6.2. A folyamatszabályozás modellje 171
6.3. A folyamat viselkedése 172
6.4. Ellenőrző kártya alkalmazási területe és funkciója 173
6.5. A szabályozás elve 175
6.6. A kártyás szabályozás menete 175
6.6.1. A kártyák elemzése 175
6.6.2. A rendszeres szórástényezők okainak feltárása és megszüntetése 177
6.6.3. Az ellenőrzőhatárok újraszámolása 177
6.6.4. Ellenőrzőhatárok kiterjesztése a folyamat jövőbeli szabályozására 177
6.7. A folyamatok minőségi képességének vizsgálata 178
6.7.1. A folyamat képességét befolyásoló hatások 178
6.7.2. A folyamatképesség meghatározása 179
6.7.3. A folyamatteljesítmény meghatározása 184
6.8. Az SPC bevezetésének lépései 186
6.9. Ellenőrző kérdések 187
7. TAGUCHI-féle minőségbiztosításai „filozófia" 187
7.1. A Taguchi módszer (TM) koncepciója 187
7.2. A TM lényeges tényezői 187
7.3. A minőségtervezés részei 188
7.4. Optimalizálás 189
7.4.1. Egy gyakorlati példa 189
7.4.2. A zajfaktorok fajtái és hatásuk a társadalomnak okozott
veszteségre 190
7.5. A tűrés hagyományos (nyugati) és a TAGUCHI-féle értelmezése 190
7.6. ATM bírálata 191
7.7. A levonható tanulságok 191
8. Szolgáltatások minőségbiztosítása 192
8.1. A szolgáltatásra vonatkozó minőségügyi rendszer alapelvei 192
8.2. Elektronikai rendszerek szolgáltatásminősége 193
8.3.1. Zavarállapotok meghatározásának elve 195
8.3.2. A zavarforrások áttekintése 199
8.3.3. Zavarási potenciál 202
8.3.4. Villámvédelem 204
8.3.4.1. Bevezetés 204
8.3.4.2. A villámról 204
8.3.4.3. Külső villámvédelem 205
8.3.4.4. Belső villámvédelem 206
8.4. Ellenőrző kérdések és feladatok 206
II. kötet
I. BEVEZETÉS 7
1. A megbízhatóságelmélet jelentősége, kialakulása és rendeltetése 7
1.1. Ellenőrző kérdések 14
2. A megbízhatóság fogalmának módosulása (bővülése) a múlt században 15
II. Megbízhatóságelmélet 17
1. Modern megbízhatósági jellemzők és mutatók 17
1.1. Használhatósági mutatók 17
1.2. Hibamentesség mutatók 19
1.3. Karbantarthatósági és karbantartás-ellátási mutatók 25
1.4. Összetett megbízhatósági mutatók 26
1.5. Ellenőrző kérdések és feladatok 29
2. Hibamentességi mutatók becslése kísérleti eredményekből 30
2.1. A hibamentességre vonatkozó kísérletek előkészítése 30
2.2. Tipikus kísérleti tervek 31
2.2.1. Felújítás nélküli kísérleti tervek 33
2.2.2. Felújításos kísérleti tervek 37
2.2.3. Intervallumbecslések 38
2.2.4. Szekvenciális kísérleti terv 40
2.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 42
3. Rendszerek megbízhatósága 44
3.1. A BOOLE-féle megbízhatósági modell 44
3.1.1. Soros kapcsolási rendszerek 45
3.1.2. Párhuzamos kapcsolású rendszerek 46
3.1.3. Vegyes kapcsolású rendszerek 47
3.2. MARKOV-féle megbízhatósági modell 47
3.2.1. Jelfolyam-gráfok 48
3.2.2. Jelfolyam-gráfok alkalmazása 50
3.3. Tartalékolás 52
3.3.1. BOOLE-féle modellek alkalmazása 53
3.3.1.1. Melegtartalék 53
3.3.1.2. Hidegtartalék 54
3.3.1.3. Csökkentett terhelésű tartalék 55
3.3.1.4. Közös tartalék 56
3.3.1.5. Részleges tartalék 56
3.3.2. MARKOV-féle modell alkalmazása 57
3.4. Ellenőrző kérdések és feladatok 59
Rendszerek megbízhatóságra tervezése (algoritmusbeli, funkcionális,
időbeli és strukturális tartalékolás) 60
4.1. Bevezetés 60
4.2. A megbízhatóság előírt mértékének a megállapítása 61
4.2.1. SSI modell 62
4.2.2. SST modell 63
4.2.2.1. Ismert igénybevétel és teherbírás esete
4.2.2.2. Véletlen jellegű igénybevétel melletti hibamentesség 64
4.3. Redundancia 66
4.3.1. Strukturális redundancia 66
4.3.2. Algoritmusbeli redundancia 68
4.3.3. Időbeli redundancia 68
4.3.4. Funkcionális redundancia 68
4.4. A hibamentesség növelésének klasszikus módszere 68
4.5. Ellenőrző kérdések és feladatok 73
Gyorsított megbízhatósági vizsgálatok tervezése és kiértékelése 74
5.1. Statisztikai módszerekkel történő gyorsítás 74
5.1.1. Megbízhatóság előrejelzése matematikai alakfelismerés
(statisztikai osztályozás) segítségével 74
5.2. Forszírozott kísérleti vizsgálatok 77
5.2.1. Elektronikus eszközök gyorsított vizsgálata 77
5.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 79
Felújítási folyamatok 80
6.1. A felújítási függvény 80
6.2. Ellenőrző kérdések 82
Szoftver-megbízhatóság 83
7.1. A szoftver-megbízhatóság értelmezése 83
7.2. A szoftverek működési zavarainak fajtái 84
7.2.1. Működési zavarok a megjelenés formája szerint 84
7.2.2. Működési zavarok a felhasználónak okozott probléma
súlyossága szerint 84
7.3. Tesztadatokkal vizsgálandó programfunkciók a szoftver fejlesztése és kiértékelése során 85
7.3.1. Szoftver bővítése 85
7.3.2. Kommunikációs szoftver 86
7.3.3. Szoftver elhagyása 87
7.3.4. Csatlakozási felületek 88
7.3.5. Lekérdezés 89
7.3.6. Futási állapottól függő szoftver 90
7.3.7 Új programverziót telepítő segédprogram 90
7.4. A szoftver-megbízhatóság modellezése és előrejelzése 91
7.4.1. A program megbízhatóságának tényezői 92
7.4.2. A szoftver-megbízhatóság modellezésének problémái 92
7.4.3. A szoftver-megbízhatóság modelljei 92
7.5. Ellenőrző kérdések 99
III. Karbantartáselmélet 101
1. A karbantartás rendeltetése, fő funkciói 101
1.1. A karbantartás, mint szolgáltatás 101
1.2. A karbantartás pozitív és negatív hatásai 102
1.3. Ellenőrző kérdések 103
2. Karbantartási politikák 104
2.1. Eseti stratégia 105
2.2. Karbantartás-tervezés (TMK), optimalizálás 108
2.2.1. Tömb-csere stratégia 108
2.2.2. Élettartam-csere stratégia 108
2.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 110
3. Az állapotfüggő karbantartás (CBM) és a műszaki diagnosztika informatikai támogatása 111
3.1. Az állapotfüggő karbantartás kibernetikai alapjai 112
3.2. Állapotfüggő karbantartás a gyakorlatban (konkrét példák) 114
3.2.1. Állapotfüggő karbantartás műszaki paraméterek alapján 114
3.2.2. Állapotfüggő karbantartás megbízhatósági mutató alapján 115
3.3. Valós idejű megfigyelés 116
3.3.1. A valós idejű megfigyelés célja 117
3.3.2. Valós idejű megfigyelés módjai 117
3.3.2.1. Valós idejű megfigyelés közvetlenül 118
3.3.2.2. Valós idejű megfigyelés közvetve 118
3.4. Ellenőrző kérdések 119
Irodalom 121
IV. Függelék 125
1. Megoldások, végeredmények 125
2. Táblázatok 135
2.1. A megbízhatóságelméleti számításoknál leggyakrabban alkalmazott eloszlások 135
2.1.1. Folytonos eloszlások 135
2.1.2. Diszkrét eloszlások 137
2.2. Az exponenciális eloszlás X paraméterének intervallumbecsléséhez szükséges táblázat 138
2.3. A standard normális eloszlás értéktáblázata 140
2.4. A WEIBULL-eloszlás paramétereinek becslése az ún. momentumok módszerével 141
Matematikai összefüggések, magyarázatok 144
3.1. A Markov-folyamatok elmélete 144

Témakörök