Minőség és megbízhatóság I.

Tartalom

I. Bevezetés 11
1. A minőségbiztosítás jelentősége 11
2. A minőségbiztosítás rövid története 13
II A minőségbiztosítás elmélete 21
1 A minőség fogalma 21
1.1. Ismerkedés a minőséggel 21
1.2. Minőség és munka 23
1.3. A minőség meghatározása 24
1.4. Az átadandó minősége 27
1.5. A minőség és a teljes körű minőségirányítás (TQM) kapcsolata 29
1.6. Ellenőrző kérdések 30
2. A megbízhatóság fogalma 31
2.1. A megbízhatóság fogalmának változása a XX. században 31
2.2. Ellenőrző kérdések 32
3. A szerződésmodell 32
3.1. A szerződés fogalma 32
3.2. Gazdasági tranzakciók és szerződések 36
3.3. Ellenőrző kérdések 37
4. Rendszerelméleti és méréstani alapok 38
4.1. A rendszer fogalma 38
4.2. Halmazok és rendszerek értelmezése 39
4.3. A valóságos rendszerek bonyolultsága 41
4.3.1. A megoldandó és a megoldható feladatok dilemmája 41
4.3.2. A praktikus modell meghatározása 41
4.3.3. Sokszintű szerkezeti hierarchia, skálázhatóság 44
4.4. Modellek minőségbiztosítása a gyakorlatban 45
4.5. Méréstani alapok 46
4.5.1. A mérés célja 46
4.5.2. A mérés fogalma 47
4.5.3. Mérhetőségi megfontolások 48
4.5.4. A mérhetőség modellezési alapjának megteremtése 49
4.5.5. A főbb mérési skálák és a mértékrendszerek alaptulajdonságai 50
4.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 52
5. Termék-folyamat modellek (P/p modellek) 53
5.1. A termék-folyamat modellezés jelentősége 53
5.2. A termék fogalma 53
5.3. A folyamat fogalma 54
5.4. A folyamatok osztályozása 56
5.4.1. Főbb folyamattípusok 56
5.4.2. A folyamatok két-szempontú besorolása a gyakorlatban 56
5.5. Folyamat-szerkezetek, összetett folyamatok 58
5.5.1. Folyamatszerkezetek 58
5.5.2. Magasabb szintű folyamatok 59
5.5.3. Példa összetett folyamatra (projekt és élettartam) 59
5.5.4. P/p kalkulus a gyakorlatban 60
5.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 60
6. Tesztelés és tesztelhetőség 62
6.1. A tesztelés fogalma 62
6.1.1. Működésen kívüli tesztelés 63
6.1.2. Mérés, mint a tesztelés eszköze 64
6.1.3. A tesztelés pszichológiája 64
6.2. Tesztelési módok 65
6.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 66
7. Minőségirányítási rendszerek és tervek 67
7.1. A tervezés időhorizontja - politika, stratégia és taktika 68
7.2. A minőségirányítási rendszer 68
7.2.1. Követelmények 69
7.2.2. Felelősségi és hatáskörök 70
7.3. A minőségi terv 70
7.4. A Minőségirányítási kézikönyv 72
7.4.1. A Minőségirányítási kézikönyv rendeltetése 72
7.4.2. A Minőségirányítási kézikönyv tartalma és szerkezete 72
7.5. A minőségirányítási rendszer költségei 73
7.5.1. A minőségköltségek a BS 6143 brit szabvány alapján 73
7.5.2. A PCM előkészítésének folyamata 74
7.5.3. A minőségköltségek mutatói 76
7.6. Ellenőrző kérdések és feladatok 76
8. Szabványosítás (a szabványok hierarchiája) 77
8.1. Alapfogalmak 78
8.2. A szabványhierarchia 78
8.3. A szabványkiadványok jellemzői 81
8.4. Ellenőrző kérdések 81
III. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS GYAKORLATA 83
1. Az ISO 9000-es szabványrendszer 83
1.1. ISO 9000:2000-es sorozat 83
1.2. Követelmények 90
1.3. Az ISO 9004:2000-ről 92
1.4. A régi tanúsítványok érvényessége 92
1.5. Áttérés az új szabvány szerinti rendszerre 93
1.6. Ellenőrző kérdések 94
2. A TQM alapelvei és módszerei 95
2.1. A TQM fogalma 95
2.2. A TQM alapelvei 95
2.2.1. Minőségi elvek 96
2.2.2. Kiegészítő elemek 97
2.2.3. A TQM létrehozása 98
2.3. Minőségi díjak 99
2.4. Benchmarking 100
2.4.1. A benchmarking alapvető típusai 100
2.4.1.1. Belső benchmarking 100
2.4.1.2. Verseny-benchmarking 101
2.4.1.3. Területi vagy funkcionális benchmarking 101
2.4.1.4. Folyamati vagy általános benchmarking 101
2.4.2. A benchmarking alapvető csoportjai 102
2.4.2.1. A vezető csoport 102
2.4.2.2. A fő csoport 102
2.4.2.3. A látogató csoport 103
2.5. Ellenőrző kérdések 103
3. Auditálás, minőségtanúsítás és akkreditáció 104
3.1. Auditálás és tanúsítás 104
3.1.1. Minőségi audit típusai 107
3.1.2. Tanúsítási rendszerek 108
3.1.3. Az auditálás sajátosságai 108
3.1.4. Az auditor 108
3.1.4.1. A jó auditor személyes tulajdonságai 109
3.1.4.2. Az auditorok képzése és minősítése 109
3.1.5. Az audit fázisai 110
3.1.6. Auditálási stratégiák 111
3.1.7. Az auditálás taktikája 111
3.1.7.1. Ellenőrző listák 111
3.1.7.2. Az igazolás során követendő taktika 113
3.1.7.3. A tények megállapítása és értékelése 113
3.1.7.4. Záró értekezlet 115
3.1.7.5. A záró értekezlet utáni teendők 116
3.2. Akkreditáció 116
3.3. Ellenőrző kérdések és feladatok 117
4. Szoftverek minőségbiztosítása 119
4.1. A szoftverek minőségbiztosításának általános kérdései 119
4.1.1. Gazdasági előnyök 119
4.1.2. A felhasználó szempontjai 119
4.1.3. A fejlesztő szempontjai 120
4.1.4. A vezetőség szempontjai 120
4.1.5. Más fontos szempontok 120
4.2. Az ISO 9000-3 szabvány 121
4.2.1. A szabvány célja és érvényességi köre 121
4.2.2. Normatív referenciák 121
4.2.3. Definíciók 121
4.2.4. A minőségbiztosítási rendszer keretei 122
4.2.4.1 A vezetőség feladatai 122
4.2.4.2 A minőségbiztosítási rendszer 124
4.2.4.3 A minőségbiztosítási rendszer belső elemzése 124
4.2.4.4 Kiigazító lépések 124
4.2.5. A minőségbiztosítási rendszer életciklushoz kötődő tevékenységei 125
4.2.5.1 Általános elvek 125
4.2.5.2 A szerződés 125
4.2.5.3 A megrendelő igényeinek rögzítése 126
4.2.5.4 A fejlesztés tervezése 127
4.2.5.5 A minőség tervezése 129
4.2.5.6 Tervezés és implementáció 130
4.2.5.7 Tesztelés és validáció 131
4.2.5.8 Elfogadás 132
4.2.5.9 Másolás, szállítás és installálás 132
4.2.5.10 Karbantartás 133
4.2.6. A minőségbiztosítási rendszer támogató tevékenységei 135
4.2.6.1 A konfiguráció nyilvántartása 135
4.2.6.2 Dokumentumok szabályozása 137
4.2.6.3 Minőségügyi jelentések 138
4.2.6.4 Mérés 139
4.2.6.5 Szabályok, gyakorlati eljárások és konvenciók 140
4.2.6.6 Eszközök és technikák 140
4.2.6.7 Vásárlás 140
4.2.6.8 Beépített szoftvertermék 141
4.2.6.9 Képzés 141
4.3. ISO 9126 szabvány 142
4.3.1. A szoftverminőség fogalma 142
4.3.2. A szoftverminőség kiértékelése 142
4.3.3. Jellemzők és részjellemzők | 143
4.4. Az ISO 12207 szabvány 147
4.5. Az ISO 14598 szabvány 148
4.6. A szoftver mutatószámai 149
4.6.1. A méret mutatószámai 149
4.6.2. A komplexitás mutatószámai 150
4.6.2.1 A HALSTEAD-féle komplexitási metrika 150
4.6.2.2 A McCABE-féle ciklomatikus komplexitási mutatószám 152
4.6.3. Működőképességi metrikák 153
4.6.4. A folyamat mutatószámai 155
4.6.4.1 A Walston-Felix folyamat-mutatószámok 155
4.6.4.2. A HALSTEAD-féle folyamat-mutatószámok 156
4.8. Ellenőrző kérdések 159
Minőségellenőrzési eljárások 160
5.1. A minőségellenőrzés kezdetei 160
5.2. Minőségellenőrzés és statisztika 161
5.2.1. A minőség mérése 161
5.2.2. Az ellenőrzés szükségessége 162
5.2.3. A minőségre ható tényezők szóródása 162
5.2.4. A statisztikai módszerek alkalmazásának célja és keretei 163
5.3. Az ellenőrző kártya elve 164
5.4. Mérhető mennyiségek ellenőrző kártyái 165
5.4.1. Előnyök, alkalmazhatóság 165
5.4.2. Alaptípusok 165
5.4.3. Általános szabályok és tulajdonságok 166
5.4.4. A minta nagysága és a mintavételezés időpontja 168
5.4.5. Átlag-terjedelem kártya (x - R kártya) 169
5.4.6. Medián-terjedelem kártya (x - R kártya) 171
5.4.7. Áltag-szórás kártya (x - s kártya) 172
5.4.8. Egyediérték-mozgóterjedelem kártya (y - mR kártya) 173
5.4.9. Az ellenőrzőkártyák határainak kiszámításához szükséges
konstansok 176
5.5. Minősítéses jellemzők ellenőrzőkártyái 177
5.5.1. Előnyök és alkalmazhatóság 1 /j
5.5.2. Alaptípusok 177
5.5.3. Selejtarány-kártya (p-kártya) 178
5.5.4. Selejtszám-kártya (np-kártya) 181
5.5.5. Hibaarány-kártya (okártya) 182
5.5.6. Hibaarányátlag-kártya (w-kártya) 183
5.6. Átvételi minőség-ellenőrzés 184
5.6.1. Alapfogalmak 184
5.6.2. A mintavételi terv 185
5.6.3. A mintavétel és az ellenőrző lebonyolítása 185
5.6.4. Mintavételi terv minősítéses ellenőrzés esetén 186
5.6.5. Mintavételi terv méréses ellenőrzés esetén 189
5.7. Ellenőrző kérdések 192
Statisztikai folyamatirányítás - SPC 193
6.1. Folyamatszabályozás statisztikai módszerekkel 193
6.2. A folyamatszabályozás modellje 195
6.3. A folyamat viselkedése 196
6.4. Ellenőrző kártya alkalmazási területe és funkciója 197
6.5. A szabályozás elve 199
6.6. A kártyás szabályozás menete 199
6.6.1. A kártyák elemzése 199
6.6.2. A rendszeres szórástényezők okainak feltárása és megszüntetése 201
6.6.3. Az ellenőrzőhatárok újraszámolása 201
6.6.4. Ellenőrzőhatárok kiterjesztése a folyamat jövőbeli szabályozására 201
6.7. A folyamatok minőségi képességének vizsgálata 202
6.7.1. A folyamat képességét befolyásoló hatások 202
6.7.2. A folyamatképesség meghatározása 203
6.7.3. A folyamatteljesítmény meghatározása 208
6.8. Az SPC bevezetésének lépései 210
6.9. Ellenőrző kérdések 210
7. TAGUCHI-féle minőségbiztosításai „filozófia" 211
7.1. A Taguchi módszer (TM) koncepciója 211
7.2. A TM lényeges tényezői 211
7.3. A minőségtervezés részei 212
7.4. Optimalizálás 213
7.4.1. Egy gyakorlati példa 213
7.4.2. A zajfaktorok fajtái és hatásuk a társadalomnak okozott
veszteségre 214
7.5. A tűrés hagyományos (nyugati) és a TAGUCHI-féle értelmezése 214
7.6. ATM bírálata 215
7.7. A levonható tanulságok 215
7.8. A TAGUCHI-féle táblázatos kísérleti elrendezés [KemDe] 215
7.8.1. A veszteségfüggvény 216
7.8.2. Kísérleti elrendezések 217
7.8.3. Egy gyakorlati példa számszerű eredményekkel 222
7.9. Ellenőrző kérdések és feladatok 224
8. Szolgáltatások minőségbiztosítása 225
8.1. A szolgáltatásra vonatkozó minőségügyi rendszer alapelvei 225
8.2. Elektronikai rendszerek szolgáltatásminősége 226
8.3.1. Zavarállapotok meghatározásának elve 228
8.3.2. A zavarforrások áttekintése 232
8.3.3. Zavarási potenciál 235
8.3.4. Villámvédelem 237
8.3.4.1. Bevezetés 237
8.3.4.2. A villámról 237
8.3.4.3. Külső villámvédelem 238
8.3.4.4. Belső villámvédelem 239
8.3.5. A villamos energia minőségéről 239
4. Ellenőrző kérdések és feladatok 242
FÜGGELÉK 243
1. Irodalomjegyzék 243
2. Szabványjegyzék 246
Név- és tárgymutató 247

Témakörök