A minőség gazdaságossága | |
A minőség értelmezése | 27 |
A "control" szó értelmezése | 28 |
A "minőségellenőrzés" értelmezése | 28 |
A terminológia és a fogalmak viszonya | 30 |
A minőség lényege és célja | 30 |
A minőségjellemző | 31 |
Növekszik a pontosság igénye | 32 |
A szervezeti formák bővülése és bonyolultabbá válása | 33 |
Új szempontok a minőségellenőrzés értelmezésében | 34 |
A konstrukció minőségi célkitűzésének megkülönböztetése az előírás szerinti minőségtől | 35 |
A minőséggel kapcsolatos költségek és a minőség kereskedelmi értékének mérlege | 36 |
A konstrukció minőségének gazdaságossága | 38 |
A konstrukció minőségi célkitűzésének meghatározása | 39 |
"A vevőnek van igaza" | 39 |
A verseny és a minőség | 40 |
A gyártmánytervezés szerepe a minőségi versenyben | 41 |
A piac minőségi színvonalának ismerete: eszköz a minőségi versenyben | 43 |
Tájékoztatás a minőségről és a minőségi bizonyítvány | 47 |
Az áruminőség jó hírnevének megalapozása | 50 |
A minőség reklámozása | 52 |
A minőség garantálása | 54 |
A hírnévre káros minőséghibák elkerülése | 57 |
A minőség költségtényezői | 58 |
A fő gyártási folyamat minőségi költségtényezői | 59 |
A gyártásközi ellenőrzés, mintavétel és a válogatás minőségi költségtényezői | 60 |
Melyek az elkerülhető minőségi költségtényezők? | 63 |
Az előírás szerinti minőség gazdaságossága | 63 |
A status quo fenntartása és megváltoztatása | 64 |
A hibaelhárítás szerteágazó jellege | 65 |
A status quo fenntartásának gazdaságossági szempontjai | 65 |
A status quo megváltoztatásának gazdaságossági szempontjai | 66 |
Az időszakos és az állandósult hiba | 66 |
A minőségre fordított költségek - elkerülhető költségek - "arany a bányában" | 67 |
A minőséghibából eredő veszteségek eloszlása | 71 |
Az állandósult hibák megszüntetésére irányuló program gazdaságossága | 74 |
A minőséggel kapcsolatos költségek egyéb meghatározási módszerei | 76 |
A minőséggel kapcsolatos általános elvek és feladatok | |
Az irányítás lényege és a tennivalók sorrendje | 78 |
A vállalat minőséggel kapcsolatos irányelveinek kialakítása | 78 |
A feladatok jellege | 80 |
Minőségi feladatok az iparban | 80 |
A vállalat célkitűzéseinek összeegyeztetése | 83 |
A status quo fenntartásának feladatai | 84 |
Minőségelőírások | |
A minőségelőírások története | 85 |
A minőségelőírás célja | 87 |
A minőségelőírás tartalma | 88 |
A termékegység meghatározása | 91 |
Belefoglaljuk-e a tételátvételi ellenőrzés feltételeit a gyártmányelőírásba? | 93 |
Írásbeli és szóbeli részletezés | 93 |
Az előírás hiánytalan részletezése | 94 |
Gyártási vagy ellenőrzési eljárások feltüntetése a gyártmányelőírásban | 96 |
Funkcionális és egyéb követelmények | 97 |
Előírás az üzemi tapasztalatok alapján | 100 |
Minőségelőírás a kereskedelmi márka alapján | 100 |
Az előírások szabványosítása | 101 |
A gyártmányelőírással kapcsolatos hatásköri kérdések | 103 |
A tűrésekről általában | 104 |
A cserélhetőséget biztosító tűrésezés | 107 |
A tűrésezés tudományos módszerei | 108 |
Tömeges tűrésezés | 109 |
Tűrésrendszerek | 109 |
A pontosság költségtényezőiről | 118 |
A megmunkálási eljárásra jellemző szóródás adatainak felhasználása a tűrésezésben | 118 |
A pontosság kereskedelmi értéke | 119 |
Az ésszerű tűrésezés szervezési akadályai | 120 |
A Konstrukciós Osztály kulturális beállítottsága | 121 |
A tűrések társítása ("egyesítése") | 122 |
A statisztikai tűrésezés elmélete | 122 |
A korábbi gyakorlatra épített tűrések | 127 |
A megállapodásokon alapuló tűrések | 128 |
Szigorú tűrések - laza kivitelezés | 129 |
Kísérleteken alapuló tűrések | 130 |
Az előírásokon feltüntetett számok jelentése | 132 |
Egyoldalú és kétoldalú tűrések | 132 |
Az érzékszervileg észlelhető minőségjellemzők előírása | 133 |
Új eszközök kialakítása a csak érzékszervekkel észlelt jellemzők mérésére | 153 |
Hogyan reagál a fogyasztó az érzékszervekkel észlelhető jellemzőkre? | 154 |
Érzékszervi próbák laboratóriumi minősítő csoporttal | 157 |
A minősítő csoportok tagjainak kiválasztása és betanítása | 158 |
Vizsgálati feltételek | 159 |
Az érzékszervi észleléssel végzett vizsgálatok típusai | 160 |
A vizsgálati adatok elemzése | 161 |
Az érzékelhető minőség vállalati etalonjának módszeres kialakítása | 162 |
A gyártmányelőírások néhány jogi vonatkozása | 166 |
A minőségelőírás kibocsátása és újrakibocsátása | 167 |
A minőség tervezése | |
A minőségi célkitűzések teljesítésének tervezési kérdései | 169 |
A gyártmányminőség előírásának tervezése | 170 |
A gyártási folyamatok előírásainak tervezése | 171 |
A gyártástervezés minőségi vonatkozásai | 172 |
Gépek, gyártási eljárások és szerszámok megválasztása | 173 |
Egy darabra előírt követelmény helyett egy tétel átlagára előírt követelményen alapuló gyártástervezés | 176 |
A mérőeszközök megválasztása | 176 |
Tervezés a kísérleti próbasorozat alapján | 176 |
A folyamatos adatszolgáltatás megtervezése | 177 |
A gyártási folyamat szabályozásának tervezése | 178 |
A gyártási folyamat jóváhagyásának és a gyártmány elfogadásának hatásköri felelőssége | 181 |
Az adatgyűjtés és a döntések felelőssége | 182 |
A gyártásellenőrzésre és a gyártmányátvételre vonatkozó tűrések betartásának hatásköri felelőssége | 183 |
Az előírásban megadott tűréshatárok, ill. a Shewhart-féle ellenőrző tűréshatárok betartásának felelőssége | 185 |
Az ajánlott és a kötelező gyártásellenőrzési tűrésekq | 186 |
A gyártásellenőrző munkahelyek kijelölése | 187 |
A gyártási folyamat felügyelete | 187 |
A "rejtett" szakismeret felfedezése | 189 |
A Termelési Osztály igényli a gyártófolyamat szabályozását | 192 |
Automatizálás és minőségtervezés | 193 |
A gyártásellenőrzés és a minőségellenőrzés munkahelyeinek tervezése | |
A minőségellenőrzés munkaterületei | 198 |
Tervezési normák a Minőségellenőrzés irodahelyiségeire | 200 |
Tervezési normák a gyártásellenőrző és laboratóriumi munkahelyekre | 201 |
Tervezési normák a tárolóhelyiségekre | 202 |
A vizuális ellenőrzéshez szükséges megvilágítás | 203 |
Irodalomjegyzék | 206 |
A minőségellenőrző kézikönyv | |
A minőségellenőrzés üzemi kézikönyvének szerepe | 207 |
A kézikönyv történeti fejlődése | 208 |
A Minőségellenőrzú Kézikönyv elfogadtatása | 209 |
A kézikönyv kidolgozásának hatásköri problémái | 210 |
Mit tartalmaz a Minőségellenőrző Kézikönyv? | 211 |
Mit kell feltüntetni egy-egy fejezetben? | 213 |
A gyakorlati kivitelezés ellenőrzése kézikönyv alapján | 214 |
A minőség és üzemszervezés | |
A szervezés alapfogalmai | 215 |
A vállalatvezetőség felelőssége a szervezésért | 215 |
A minőséget biztosító szervezés fejlődése | 216 |
Szervezés a vállalati szervezet felső szintjén | 218 |
Szervezeti formák az alapanyag feldolgozó iparágakban | 222 |
A gyártmányminősítés (átvétel) szervezési kérdései | 223 |
A főellenőr hatásköre | 227 |
A selejtmegelőzés szervezési kérdései | 228 |
A minőség biztosításának (szavatolásának) szervezése | 229 |
A koordináció megszervezése | 229 |
Koordináció egyszemélyi vezetés által | 230 |
Öntevékeny koordináció | 230 |
Koordináció precedensek alapján | 231 |
Koordináció írott ügyviteli szabályzat segítségével | 232 |
Koordináció tanácsadó szakértő segítségével | 233 |
Koordináció irányítóosztályok segítségével | 234 |
Koordináció vegyesbizottságok segítségével | 236 |
A Minőségügyi Bizottság típusai | 237 |
A Minőségügyi Bizottság | 238 |
A Minőségi Előírások Bizottsága | 239 |
A Hibaelhárító Bizottság | 240 |
Az új gyártmányok bizottsága | 241 |
Egyéb bizottsági feladatok | 241 |
Koordináció "többszemélyi" vezetéssel | 242 |
Az "irányító" osztályok | 242 |
A minőséggel kapcsolatos leggyakoribb irányító funkciók | 243 |
A minőségirányítási funkciók betöltése | 246 |
Az irányító minőségellenőrző osztály megszervezése | 247 |
A minőségellenőrzés irányító funkcióinak indokolatlan elaprózódása | 249 |
A minőségellenőrzés irányító szakértőinek munkaköre | 251 |
Jogi és hatásköri viszony a többi irányító osztállyal | 253 |
Hogyan kedveltessük meg a minőségellenőrzés intézményét a vezetőkkel? | 254 |
A Minőségellenőrzési Osztály ügyvitele | 258 |
Változtatások bevezetése | 261 |
A minőségellenőrzés személyzeti munkamódszere | |
A helyes személyzeti munkamódszer fontosságáról | 265 |
Az ellenőri munka követelményeinek meghatározása | 267 |
A munkások kiemelése ellenőrnek | 270 |
Az általános ellenőr- és minőségellenőr-jelöltek kipróbálása | 272 |
Beszélgetés a felvételre jelentkezőkkel | 274 |
A Minőségellenőrzés személyzetének ellenőrzése és minősítése | 277 |
A Minőségellenőrzés személyzetének továbbképzése | 280 |
A minőségellenőrzés továbbképző programjai | 280 |
A statisztikai módszerek oktatása | 283 |
Oktatási módszerek | 284 |
A vezető munkastílusa | 288 |
Irodalomjegyzék | 289 |
Az ellenőrök bérezése és anyagi ösztönzése | |
Az ellenőri munkakör értékelése | 290 |
Az ellenőr előmeneteli lehetőségei | 291 |
Az ellenőr munkateljesítményének mérése | 292 |
Az ellenőri munka pontosságának mérése | 292 |
Az ellenőrök teljesítménybérezése | 293 |
Átvételi minőségellenőrzés | |
Átvétel - általános alapelvek | 295 |
A gyártásellenőrzés tervezésének feladatai | 297 |
Az ellenőrzési helyek kijelölése | 297 |
Az ellenőröknek adandó információs anyag | 298 |
Az előírások gyakorlati értelmezése | 301 |
A minnőségjellemzők fontosság szerinti osztályozása | 302 |
A tétel-átviteli kritériumok | 309 |
Mérőműszerek és minőségi szintek | 309 |
Az ellenőrzés munkafeltételei és anyagi eszközei | 310 |
Az előírásszerű kivitelezés megítélése | 310 |
A készgyártmány-ellenőrzés tervezése | 314 |
Eltérő alapkövetelmények alkalmazása egy üzemen belül | 314 |
Gyártmányátvétel a műhelyben | 316 |
A termék azonosítása | 318 |
Az előírásnak meg nem felelő termékek továbbítása | 319 |
A beszerzett vagy az alvállalkozók által szállított termék visszautasítása | 320 |
Visszautasítás a gyártóműhelynek | 321 |
Az ellenőri munka pontossága | 322 |
Csalás és összejátszás | 323 |
Az ellenőr kényelmeskedésére visszavezethető hamis ellenőrzési eredmények | 324 |
Szubjektív torzítás | 326 |
Kerekítés | 329 |
Akaratlan tévedések | 330 |
A Juran-Melsheimer-eljárás | 331 |
Selejtes termékek gondatlan leszállítása | 334 |
Darabszámláló és csomagoló ellenőrök | 336 |
A MEO költségellenőrzése | |
Bevezetés | 338 |
A minőségellenőrzés költségvetésének célja | 338 |
A költségcsökkentés módjai | 339 |
A költséghelyek megválasztása | 340 |
Tevékenységi indexek | 341 |
Az előzmények alapján kialakult bázisok | 342 |
Műszaki bázisok | 343 |
Piacvizsgálaton alapuló bázisok | 343 |
Egyéb bázisok | 344 |
A minőségellenőrzés költségellenőrzési rendszerének bevezetése | 345 |
A minőségellenőrzés költségellenőrzésének ügyvitele | 345 |
Egyéb költségellenőrzési eszközök | 346 |
Összefoglalás | 346 |
A mérés | |
A mérés gazdaságossága | 347 |
A mérés pontossága | 349 |
Ellentmondások a mérésben | 353 |
A gépipari idomszerek tűrései | 356 |
A mérőeszközök pontosságának fenntartása | 165 |
A mérés-technikai kérdések | 370 |
Gyártásközi ellenőrzés | |
A gyártásközi ellenőrzés alapfogalmai | 371 |
Ki viselje a műhelyben a felelősséget a minőségért? | 371 |
Az előírások értelmezése | 377 |
A döntés kritériumainak megadása | 378 |
Tájékoztatás a gyártás jellemző adatairól | 379 |
A minőségellenőrzés adatainak visszaszolgáltatása a munkásokhoz | 380 |
Adatok visszaszolgáltatása munkásokhoz ellenőrzőkártyák segítségével | 382 |
A szabályozás eszközeinek biztosítása | 386 |
Gyártóeszköz-ellenőrzés | 387 |
A tudatos munka megteremtése | 387 |
A minőségre törekvő munkaszellemről általában | 388 |
Minőségre törekvő munkaszellem az üzemszervezet alsó fokain | 389 |
Hogyan mozdíthatja elő a vezetőség intézkedéseivel az üzem minőségre törekvő munkaszellemének kialakulását? | 394 |
Milyen egyéb segédeszközöket használhat fel az üzemvezetőség a minőségre törekvő munkaszellem erősítésére? | 397 |
Minőségre törekvő munkaszellem az üzemszervezet középső fokain | 399 |
A szakszervezetek és a minőségellenőrzés | 405 |
A munkások minőségi munkára való ösztönzése - Az ösztönző bérrendszer | 406 |
Minőségjavítás | |
A minnőségjavítás kérdései | 409 |
A minőségjavító program elemei | 409 |
A selejtköltség megállapítása | 410 |
A minőségjavítás főbb lehetőségeinek felmérése | 412 |
Az üzemvezetőség hozzájárulásának biztosítása a programhoz | 415 |
Az üzemvezetőség által befolyásolható selejt megelőzésének elvi alapjai | 417 |
A program tervezése és feladatainak rögzítése | 420 |
A program végrehajtásának alapkövetelményei | 421 |
Az állandósult hibák okainak megállapítása | 422 |
A felbontható minőségjellemzők méréses vizsgálata | 425 |
A gyártófolyamatra jellemző szóródás elemzése | 425 |
A gyártófolyamatra jellemző szóródás elemzése egyszerű kártyák segítségével | 427 |
A folyamat jellemző szóródását rögzítő egyszerű kártyák továbbfejlesztése | 431 |
A gyártófolyamatra jellemző szóródás részletes elemzésének elemei | 434 |
A gáyrtófolyamatra jellemző szóródás komplex elemzése | 440 |
A többváltozós (multi-vari) kártya | 442 |
A gyártófolyamatra jellemző szóródás elemzése többlépcsős felbontással (span plan-módszer) | 445 |
A helyzet-méret-diagram | 448 |
A felbontható minőségjellemző minősítéses vizsgálata | 452 |
A korábbi adatok, előzmények elemzése | 453 |
A munkások, a gépek, és az anyagfolyamat szerinti felbontás | 454 |
A hibakoncentráció-diagramok | 456 |
A hibakoncentráció vizsgálatának módszerei | 459 |
Selejtszázalék-kártyák | 460 |
Hibamegállapítás felbonthatatlan minőségjellemzők esetén | 461 |
Diagnózis kísérletek alapján | 462 |
"Célzott" kísérletek | 464 |
A "kötetlen" kísérletek | 467 |
A próbasorozat megválasztása, azonosítása és elkészítése | 469 |
A selejtelhárítási kísérletek mérési módszerei | 470 |
Az üzemvezetőség által befolyásolható selejt megszüntetése | 471 |
A munkás által befolyásolható selejt megelőzésének programja | 472 |
A minőségjavító kampány megszervezése | 473 |
Kedvező pszichológiai légkör kialakítása | 475 |
A dolgozók aktivizálása | 476 |
Az elért javulás állandósítása | 479 |
A minőségjavító kampány beindítása és végrehajtása | 480 |
A minőség biztosítása | |
A biztosító tevékenységek lényege | 490 |
Külső reklamációk | 490 |
A külső reklamációk jelentősége | 492 |
Az egységár hatása a reklamációk arányára | 493 |
Az idő hatása a reklamációk arányára | 494 |
A külső reklamációk ügyintézése | 499 |
A reklamációs adatok összefoglalása és jelentése | 504 |
A kiszállított gyártmány üzemi viselkedésének egyéb jellemzői | 505 |
A kiszállított gyártmány minőségi besorolása | 506 |
A felülvizsgálat ügyintézése | 511 |
A minőség felmérése vagy bírálata | 514 |
Gyártmányminőséggel kapcsolatos vezetői jelentések | 517 |
Vezetők tájékoztatásához szükséges adatok | 518 |
Az adatok összegyűjtése közvetlenül a forrásnál | 519 |
A vezetéssel közölt adatok összefoglalása | 520 |
A beszámoló jelentések összehasonlítása | 521 |
Könnyen áttekinthető jelentések | 522 |
Koordinált vezetői beszámolók | 523 |
A minőségellenőrzés statisztikai módszerei | |
Statisztikai módszerek, statisztikai eszközök | 525 |
Adatgyűjtés | 525 |
Gyakorisági táblázatok | 525 |
A gyakorisági táblázatok grafikus ábrázolása | 530 |
A központi tendencia mérőszámai | 532 |
A szóródás mérőszámai | 533 |
Eloszlások | 536 |
Komplex rendszerekre vonatkozó eloszlások - "megbízhatóság" | 538 |
A statisztikai következtetés | 544 |
Az eltérések szignifikáns jellege | 545 |
Az eltérések szignifikáns voltának vizsgálata | 547 |
A szignifikancia-vizsgálat hiányosságai | 560 |
Feltevésvizsgálathoz szükséges mintanagyság | 561 |
Statisztikai becslés; a matematikai megbízhatósági határok | 564 |
Ellenőrzőkártyák | 567 |
Az X-, R-, p- vagy c- kártyák kiválasztása | 568 |
Az ellenőrzőkártya statisztikai alapelgondolása | 570 |
Miért használunk az ellenőrzőkártyákon átlagértékeket | 571 |
Az ellenőrzőkártya jelleggörbéje (Ig) | 573 |
Ellenőrzőkártya szerkesztése valamilyen ellenőrzési állapot megvalósítása érdekében | 573 |
A racionális alcsoport megválasztása - a tétel | 574 |
A racionális alcsoport megválasztása - a minta elemszáma | 576 |
A racionális alcsoport megválasztása - a csoport összetétele és gyakorisága | 576 |
Kísérleti ellenőrző határok megállapítása - X- és R-kártyák | 577 |
Kísérleti ellenőrző határok megállapítása - p-kártyák | 581 |
Kísérleti ellenőrző határok megállapítása - c-kártyák | 583 |
Ellenőrző határok megállapítása, ha a minták elemszáma nem egyenlő | 585 |
Ellenőrző határon kívül eső pontok vizsgálata | 585 |
Ellenőrzőkártyák szerkesztése az ellenőrzött állapot fenntartása érdekében | 586 |
Az ellenőrzött állapot fenntartása, ha a régebbi gyakorlatot veszik alapul | 588 |
Az ellenőrzött állapot fenntartása, ha a régebbi gyakorlat felülvizsgált adatait veszik alapul | 591 |
Az ellenőrzött állapot fenntartása, ha a gyártmány előírásaiból számított határokat választják alapul | 592 |
Szűkített tűrésmezőjű határidomszerek alkalmazása | 594 |
Az ellenőrzőkártya a gyakorlatban | 595 |
Az ellenőrzőkártya műhelyi felhasználása | 596 |
Átvételi mintavétel - Általános tudnivalók | 598 |
A mintavétellel járó kockázat, - a jelleggörbe | 599 |
A jelleggörbe szerkesztése | 601 |
A mintavételi tervek típusai | 603 |
Egyszeres, kétszeres és többszörös mintavétel | 603 |
Tételek összeállítása átvételi mintavételhez | 606 |
Véletlen minta kiválasztása | 609 |
Az átvevői kockázat (Pc) | 609 |
A tételenkénti szükséges minimális ellenőrzés | 610 |
A kikerülő átlagos gyártmányminőség határértéke (KÁMH) | 612 |
Nyomtatásban megjelent mintavételi táblázatok | 613 |
A Dodge-Roming mintavételi táblázatok használata | 614 |
MIL-STD-105B mintavételi táblázatok | 618 |
Az ÁMS megválasztása | 627 |
Lánc-mintavételes ellenőrzési terv | 629 |
Mintavételi tervek folyamatos termelés esetén | 630 |
Többszintű folytonos mintavétel | 635 |
Méréses mintavételi tervek | 637 |
A méréses ellenőrzés katonai szabványa: - MIL-STD-414 | 639 |
Mintavételi tervek, ha az átvétel élettartam és más időjellemzők alapján történik | 645 |
Az USA Honvédelmi Minisztériumának megbízhatóságra vonatkozó mintavételi tervei | 646 |
Kísérletek tervezése | 655 |
A kísérlet-tervezés fontosabb módszereinek összefoglalása | 659 |
Szóráselemzés | |
Bevezetés | 660 |
Feltevések | 661 |
Egy tényező két szinten | 662 |
Egy tényező három szinten | 664 |
Két tényezős ismétléses faktoriális kísérlet | 666 |
Két tényező vizsgálata, melyek közül az egyik be van ágyazva a másikba | 670 |
Három tényezős ismétléses faktoriális kísérlet | 674 |
Három tényező kölcsönhatás nélkül (Latin négyzet) | 680 |
Statisztikai eltérések értékelése gyakorlati szignifikációjuk szempontjából | 685 |
A szóráselemzés rövidebb módszerei | 685 |
A minta minimális nagyságának meghatározása | 689 |
Néhány szót az óvatosságról | 691 |
Regressziós elemzés | |
Bevezetés | 693 |
Regresszió egy független változóval | 694 |
A regressziós egyenlet felállítása | 697 |
Az egyenlet illeszkedési pontosságának meghatározása | 700 |
A regresszióban elérhető javulás megállapítása | 703 |
A becslések megbízhatósági mértékének megállapítása | 705 |
A regressziós eljárások kiterjesztése | 709 |
Kovariancia | 710 |
Regressziós elemzéshez felhasznált adatok forrásai | 711 |
Irodalom | 712 |
Kísérletek véletlen kiegyenlítéssel | |
Bevezetés | 714 |
Vizsgálati terv véletlen kiegyenlítéssel | 715 |
Véletlen kiegyenlítés módszerével végzett vizsgálat eredményeinek elemzése | 717 |
Grafikus elemzés | 717 |
Kísérletek többszörös kiegyenlítéssel | 723 |
Összefoglalás | 724 |
A tételfelméréses terv | |
Bevezetés | 727 |
A tételfelmérés általános módszere | 728 |
Az alkalmazás módja | 729 |
Szabálytalanságok | 734 |
A tételfelmérés egyéb tulajdonságai | 735 |
Eloszlási görbék | 737 |
Minősítéses felderítő mintavétel | |
Bevezetés | 740 |
A felderítő mintavételi rendszer bevezetése | 740 |
A felderítő mintavételi terv értékelése | 746 |
Összefoglalás | 747 |
A preventív ellenőrzés | |
Bevezetés | 749 |
A preventív ellenőrzés alkalmazása | 750 |
A preventív ellenőrzés módszerének változatai | 752 |
A jellemző szóródás | 755 |
Látható tulajdonságok ellenőrzése | 757 |
Összefoglalás | 758 |
Megbízhatósági programok tervezése, szervezése és irányítása | |
A megbízhatóságért folyó küzdelem története | 759 |
A megbízhatósági program tervezése | 761 |
Egy jellemző megbízhatósági program időelemei | 763 |
A megbízhatósággal kapcsolatos vizsgálatok és elemzések | 764 |
Megbízhatósággal összefüggő ismeretek oktatása | 766 |
A tervek felülvizsgálata | 766 |
Megbízhatósággal kapcsolatos tájékozódó jellegű vizsgálatok | 768 |
Az alkatrészek vizsgálata | 771 |
A megbízhatósági adatok rendszere | 771 |
Vizsgálati programok | 773 |
A megbízhatóság előzetes meghatározása | 773 |
Szervezés: a megbízhatósággal kapcsolatos tevékenységek csoportosítása | 774 |
Szervezés: a szervezeti forma kialakítása | 777 |
Szervezés: a megbízhatósággal kapcsolatos tevékenységek átirányítása más csoportokhoz | 780 |
Szervezés: a megbízhatósággal foglalkozó csoport helye a vállalat szervezetében | 780 |
A program végrehajtása: a tervezés megfigyelése | 784 |
A program végrehajtása: a megbízhatósági vizsgálata | 787 |
A program végrehajtása: a megbízhatóságra vonatkozó adatrendszer | 794 |
A korrekciós ténykedés koordinálása | 798 |
Adminisztrációs feladatok a minőségellenőrzésben | |
Az adminisztrációs munka szükségessége | 801 |
Az adminisztrációs rendszerek tervezése | 801 |
Az adatelemzés adminisztrációja | 807 |
A pontos ellenőrzési feljegyzések jelentősége | 809 |
Adatfeldolgozó berendezések használata a minőségellenőrzés során | |
Bevezetés | 821 |
A selejt és pótmunka ellenőrzése | 821 |
A minőség megállapítása szereléskor | 829 |
A szállítótól érkező anyag ellenőrzése | 837 |
A gyártmány üzemi viselkedésének értékelése | 845 |
Gyártási folyamatok minőségellenőrzése | 852 |
Minőségellenőrzés a vegyiparban | |
Bevezetés | 858 |
Laboratóriumi ellenőrzés | 859 |
Analitikai módszerekkel elérhető eredmények és a módszerek ellenőrzése | 859 |
Az analitikai módszer megértésének fontossága | 865 |
Folyamatok ellenőrzése | 866 |
Az alkalmazási területek osztályozása | 866 |
Vegyi ellenőrzés | 867 |
A vegyi ellenőrzés különleges jellemzői | 867 |
Általános elvek | 869 |
Részműveletek (vagy fizikai változások) - Szakaszos műveletek | 870 |
Félig-folyamatos részműveletek | 878 |
Folyamatos részműveletek | 882 |
Részfolyamatok (vagy kémiai változások) - Szakaszos eljárások | 889 |
Félig-folyamatos eljárások | 895 |
Folyamatos eljárások | 899 |
Kísérletek tervezése | 902 |
Alkalmazások a utatás és fejlesztés terén | 902 |
A kísérletek tervezése | 902 |
Következtetések | 903 |
Irodalomjegyzék | 905 |
Szállítói minőség ellenőrzése | |
A szállítói (beszerzési) minőség általános kérdései | 907 |
Beszerzési minőségpolitika | 908 |
Több beszerzési forrás felhasználása | 912 |
Alkalmas szállítók kiválasztása | 912 |
A szállítótól várható minőség felmérése | 912 |
A minőségileg bevált szállítók nyilvántartása | 913 |
A beszerzési minőségi kapcsolatok tervezése | 914 |
A minőségjellemzők fontosság szerinti osztályozása | 914 |
Az átvételi minőségszintek megállapítása | 916 |
A tűréseken alapuló ÁMS-ek | 918 |
Ki osztályozza a jellemzőket és állapítja meg az ÁMS értékeit? | 920 |
A megállapított fontosság szerinti hibaosztályok és az ÁMS-ek közlése a szállítókkal | 920 |
A minőségszabványok megállapítása | 921 |
Kölcsönös tájékoztatás a szabványokról és szabványos eljárásokról | 923 |
Konstrukciós módosítások megvalósulása | 924 |
A beérkező anyag ellenőrzésének mintavételi tervei | 924 |
A minőségszint bizonylatolása | 928 |
Idejekorán ki kell mutatni a hibákat | 931 |
A hibák javítása | 934 |
A szállító vállalat értesítése | 935 |
Az előírások felülvizsgálata | 937 |
Látogatások a szállító cég üzemeiben | 938 |
Segítsünk a szállítónak minőségproblémái megoldásában | 938 |
Az idegenáruellenőrzés csökkentése a szállító minőségadatainak felhasználásával | 939 |
Hatásköri felelősség a beszerzési minőségellenőrzéssel kapcsolatos funkciókban | 940 |
Az idegenáruellenőrzés ügyvitele | 940 |
Nyilvántartások és jelentések | 942 |
A szállító cégek minőségi besorolása | 943 |
Csavarautomatagép műveleteinek minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 952 |
A gépekre jellemző szóródás | 952 |
A gépekre jellemző szóródás megállapítása | 953 |
A gépekre jellemző szóródás táblázatos ábrázolása | 957 |
A gépekre jellemző szóródás adatainak felhasználása | 962 |
A gyártófolyamat jóváhagyása | 963 |
Gyártmányátvétel | 973 |
Egyidejű gyártásközi és gyártmány-átvétel | 974 |
A minőséggel kapcsolatos felelősség meghatározása | 975 |
A Westinghouse-féle közvetlen gyártásellenőrzési eljárás | 975 |
A Lundberg-féle félig közvetlen gyártásellenőrzési eljárás | 979 |
General Electric közvetett gyártásellenőrzési eljárása | 979 |
Revízió-típus gyártásellenőrzési eljárás | 980 |
A minőségszabályozás egyéb tényezői | 982 |
A kissorozat gyártásban elért eredmények | 987 |
A tömegtermelés minőségszabályozásában elért eredmények | 989 |
Az egyedi gyártás minőségellenőrzése | |
Mi az egyedi gyártás? | 992 |
Az egyedi gyártás minőséggel kapcsolatos alapfeladatai | 995 |
A gyártás közben szerzett tapasztalatok | 997 |
Az ismétlődő munkák módszere | 997 |
Az állandósult hibaokozók vizsgálatán alapuló módszer | 1001 |
A gyártmánycsalád módszer | 1002 |
A rendszertechnika elemzésen alapuló módszer | 1004 |
A beállítás szempontjából kritikus műveletek | 1007 |
A gyártógép szempontjából kritikus műveletek | 1010 |
A munkás tevékenysége szempontjából kritikus műveletek | 1013 |
A felhasznált anyag vagy alkatrész tekintetében kritikus műveletek | 1014 |
A vállalati ügyvezetés elvi alapjainak felülvizsgálata | 1015 |
Faipari műveletek minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 1018 |
A minőség néhány általános kérdése | 1019 |
A minőségellenőrzés szervezési kérdései | 1020 |
Gyártmányfejlesztés és tervezés | 1022 |
A gyártmányminőség szabályozása | 1002 |
A fűrészáru-termelés minőségellenőrzése | 1024 |
Szárítás | 1027 |
A beérkező anyag minősége | 1029 |
A fa gépi megmunkálása | 1031 |
Rétegelt-lemez gyártása | 1040 |
Kikészítés | 1042 |
Csomagolás és szállítás | 1047 |
Öntödei minőségellenőrzés | |
Az ellenőrzés feladata | 1050 |
Minőségtervezés | 1051 |
A folyó műveletek ellenőrzése | 1054 |
Nyersanyagok | 1054 |
A homok ellenőrzése | 1056 |
A minta- és formaszekrény-készlet | 1056 |
Magok | 1057 |
Formázás | 1057 |
Fémtulajdonságok | 1058 |
Az olvasztás ellenőrzése | 1059 |
Öntvények ellenőrzése ürítéskor | 1059 |
Öntvénytisztítás és kikészítés | 1061 |
Forgácsolás | 1061 |
Állandósult hibák elhárítása és megelőzése | 1062 |
Minőségi szempontok az öntöde szervezeti felépítésében | 1065 |
Az öntödei gyártásellenőrzés | 1066 |
Mérések | 1066 |
Az eredmények jelentése | 1066 |
Szerelési műveletek minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 1069 |
A szerelés minőségellenőrzésének feladatai | 1069 |
A szerelés minőségellenőrzésének szervezési kérdései | 1071 |
Átfogó minőségszabályozó program a szerelőüzemben | 1072 |
Ellenőrző és vizsgálati műveletek tervezése | 1074 |
Az adatgyűjtés megszervezése | 1080 |
Szereldei minőségjelentések | 1086 |
A szerelési adatok elemzése | 1088 |
Az ellenőr képzése | 1091 |
Ki javítja ki a visszautasított darabokat? | 1092 |
Minőség-felülvizsgálat | 1093 |
Jelentés a felhasználás folyamán szerzett tapasztalatokról | 1093 |
A papírgyártás minőségellenőrzése | |
A papírgyártás alapelemei | 1095 |
A minőségellenőrzés jelenlegi helyzete az iparban | 1097 |
A minőségellenőrzés szervezeti funkciója az iparban | 1098 |
A minőséggel kapcsolatos veszteségek felmérése | 1099 |
A veszteségek koncentrálódása | 1102 |
A vizsgáló eljárások alkalmasságának felmérése | 1104 |
Hibaelemzés és szabályozás papírgépnél | 1106 |
Minőségellenőrzés és szabályozás az őrlőüzemben | 1124 |
A cellulózgyártás minőségszabályozása | 1125 |
Ügyviteli munkafolyamatok minőségellenőrzése | |
Az ügyvitel problémái | 1131 |
Az ügyvitel statisztikai minnőségellenőrzése | 1131 |
Az alkalmazási kör | 1133 |
Költségellenőrzési problémák | 1134 |
Ügyviteli tévedések ellenőrzése | 1135 |
A tisztviselői tevékenység ellenőrzése | 1140 |
A kiképzés statisztikai minőségellenőrzése | 1141 |
Teljesítménynormák megállapítása | 1143 |
Becslés problémái | 1143 |
Előbecslési problémák | 1149 |
Minőségellenőrzés és szabályozás a konfekcióiparban | |
Bevezetés | 1150 |
Szervezés és tervezés | 1151 |
Ruhatervezés és gyártási eljárások kifejlesztése | 1153 |
Alapanyagok beszerzése | 1155 |
Gyártóműveletek minőségellenőrzése | 1161 |
Végellenőrzés | 1171 |
A vevőkör kívánalmainak és panaszainak elemzése | 1175 |
Vevőtípusú elektroncsövek minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 1177 |
Szervezeti felújítás | 1177 |
Vevőtípusú elektroncsövek tervezés | 1181 |
Tervezés és fejlesztés | 1181 |
Terhelhetőség és minőségelőírások | 1183 |
Vevőtípusú elentroncsövek gyártása | 1186 |
A beérkező anyagok ellenőrzése | 1186 |
Gyártásközi és alkatrész-ellenőrzés | 1188 |
Végátvételi ellenőrzés | 1196 |
A minőségellenőrzés műszaki feladatai | 1206 |
Kapcsolat a vevőkkel | 1209 |
Az acélgyártás minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 1211 |
Az acélgyártás folyamatának általános vázlata | 1211 |
A minőséget szem előtt tartó szervezés | 1213 |
Nyersanyag-minősítés | 1216 |
A kokszolóüzem | 1218 |
A nagyolvasztó | 1219 |
Acélolvasztás martin-kemencében | 1220 |
Egyéb acélolvasztó eljárások | 1222 |
Hengerlés és kikészítés | 1223 |
Statisztikai minőségellenőrzés | 1226 |
Kapcsolat a rendelőkkel | 1231 |
A textilipar minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 1232 |
Előírások | 1234 |
Minőségtervezés | 1238 |
A beszerzett anyagok minőségellenőrzése | 1241 |
Gyártófolyamatot szabályozó eljárások | 1243 |
Termékátvétel | 1248 |
Minőségfejlesztési lehetőségek | 1250 |
Minőségjavítás | 1250 |
Minőségbiztosítás | 1252 |
Fémek képlékeny alakításának minőségellenőrzése | |
Bevezetés | 1261 |
Kovácsolás | 1261 |
Menetmángorlás | 1266 |
Sajtón végzett lemezmunkák és alakítás | 1269 |
Zárszó | 1275 |
Függelék | 1277 |
Tárgymutató | 1319 |