Előszó
A minisztertanács üléseiről felvett jegyzőkönyvek 1848, illetve 1867 - Magyarország alkotmányos kormányzásának kezdete - óta a magyar történelem kutatásának kiemelkedően fontos forrásegyüttesét képezik, amit a levéltári kutatók részéről megnyilvánuló érdeklődés is bizonyít. Ezért vette tervbe a Magyar Országos Levéltár már évtizedekkel ezelőtt a jegyzőkönyvek kiadását. A II. világháborút követő (1944. december 23. utáni) korszak kormányülései anyagának kiadására, illetve feltárására csak az iratok titokvédelmi minősítésének törlése után, azaz az 1990-es évek elejétől nyílt lehetőség. A szövegek (jegyzőkönyvek és fontosabb előterjesztések) tudományos apparátussal való közzététele azonban nyilvánvalóan hosszú időt igénybe vevő vállalkozás, és anyagi, illetve személyi okok miatt csak a forrásanyag töredékére terjedhet ki. Ezért szükségesnek tartottuk egy nagyobb időszakot átfogó és általánosabb áttekintés lehetőségét biztosító segédlet elkészítését: a minisztertanács által tárgyalt napirendi pontok mutatókkal kiegészített jegyzékének összeállítását. Ez elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy segítse az iratanyagban való tájékozódást, mindenekelőtt a kutatók munkáját. Fontos funkciója azonban az is, hogy a feldolgozott levéltári anyag mikrofilmezése után az abban való tájékozódást, kutatást is segítse. Végül mintegy előmunkálatát képezi a minisztertanácsi jegyzőkönyvek és mellékleteik digitalizálása után létrejövő nagyszabású, és széles körben hozzáférhető elektronikus adatbázis megteremtésének is.
Munkánk 2003-ban megjelent első kötete az 1944. december 23. és 1947. május 31. között keletkezett, 1-180. sorszámú jegyzőkönyv anyagát dolgozta fel. A jelen kötet e munka szerves folytatásaként immár 1950. február 25-éig tartalmazza a minisztertanács által tárgyalt ügyek jegyzékét, azaz a 181-327. sorszámú ülések, továbbá az egykorúlag 255/a sorszámmal jelölt, illetve egy sorszám nélküli (általunk [259/a] sorszámmal jelölt) rendkívüli ülés jegyzőkönyveit dolgozza fel.
Az első kötetben feldolgozott 180 ülésen a minisztertanács több mint 7500, a jelen kötetben feldolgozott 149 ülésen néhány híján 9000 napirendi pontot tárgyalt meg. A teljes feldolgozott időszakban közel 3500 kormányrendelet és egyéb jogszabályt alkotott, illetve készített elő. Még ha számításba is vesszük, hogy a tárgyalt előterjesztések egy része a mai kutatók többsége számára csak közvetett jelentőséggel bír, ezt ellensúlyozza, hogy más esetekben az ország akkori helyzetére, közállapotaira vonatkozó alapvetően fontos adatokat, tényeket, intézmény- és jogtörténeti elemzéseket, vagy éppen gazdasági, szociális, kulturális stb. reformjavaslatokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a korszak magyar történelme alaposabb megismeréséhez. Azt is bízvást állíthatjuk, hogy alig volt a korszakban olyan fontos kérdés, amellyel a testület valamilyen formában ne foglalkozott volna. S ha az ügyek sokszor nem is a minisztertanács ülésén dőltek el, a jelen segédlet segítségével és a jegyzőkönyvek kézbevételével mindig segítséget kaphatunk a további kutatáshoz.
Vissza