Előszó
Az emelkedett szellem és lélek két lerögzíthető megnyilatkozása a gondolat és az érzés. Minden művészet e két pilléren nyugszik. A kifejező eszközök, mint írás, festés, faragás, tervezés, fantázia és forma mutatják a tehetség különböző gazdagságát és erejét.
A költő és zenész a szó és hang megfoghatatlan birodalmában élnek, miképp kifejező eszközük is megfoghatatlan mulandóság volna, ha a mindent maradandóvá tevő írást fel nem találják.
A költő kifejező eszköze, bármily szárnyaló és isteni, mégis a minden ember ajkán megszületett szó, tehát emberi érték.
A zeneköltő kifejező eszköze: a hang, távol áll a minden ember ajkán megszülethető emberi értéktől azért, mert a belső hang kifejezése minden értelemtől megszabadulva, csak az érzésre és megérzésre számíthat.
Az egyszerű dallam megszületése is örök kérdés, hát még az összhanggal és hangszereléssel kivetített belső hallás mennyire megfoghatatlan lelki megnyilatkozás!
A természet bölcs rendje csak a kiváltságosaknak enged betekintést. Ezek a kiválasztottak azok a lángelmék, akiken keresztül nékik, földi lényeknek az istenség bősége, gazdagsága és elérhetetlensége lényegében megnyilatkozik. A lángelmék útján nékünk juttatott legmagasabb rendű értékeken és szépségeken keresztül ismerhetjük meg magát az életet. És az élet felismerése a legnagyobb életbölcselet.
Parányi életünket csak a művészetekkel való közvetlen, vagy közvetett kapcsolat teheti gazdaggá és felsőbbrendűvé. Aki nem alkotóeleme, annak minden utat végig kell járnia, hogy célhoz érjen, hogy a művészetek valamelyikével, de főleg a zenével kapcsolatot találjon. E könyv egyetlen célja, módot adni a zene területén való biztos jártassága. Minden fejezete egy lépéssel előbbre visz, míg végül célhoz érünk.
A zene hallgatása is élvezet, gyönyörűség, káprázat és így közvetett megismerése az isteni megnyilatkozásnak. De a muzsikálás, akár énekhangunkon, akár hangszeren, már a közvetlen kapcsolatot jelenti a mindent betöltő isteni megnyilatkozással. A mások játékából merített izgalom egy másik ember lelki hullámzásának eredménye. A magunk játékából a saját lelkünk szólal meg, a saját érzésvilágunk jut kifejezéshez. Minden gyötrelemért, fájdalomért, földi hiúságért és céltalanságnak látszó küzdelemért kárpótlást nyujt a muzsikán keresztül megnyilatkozó isteni kapcsolatunk, eredetünk.
A zene tanulása nincs korhoz kötve. Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy képességünket, tehetségünket kifejezésre juttassuk. Aki szülő, az érezze feltétlen kötelességének gyermeke zenére taníttatását. Aki úgy érzi, hogy ő már fáradt, számára a technikai eszközök megszerzése lehetetlen, az legalább szellemileg és lelkileg pótolja hiányait, amiben e szerény munka egyetemes segítséget nyujt. A művelt lélek nem nyughat meg, annak pótolni kell a mulasztottakat azért, hogy kellően felkészülve, felvértezve, ismereteinek teljes fegyvertárával indulhasson a zenével meggazdagított élet gyönyöreinek meghódítására.
Budapest, 1935 szeptember hó.
Falk Géza
Vissza