Mindenség, istenek, emberek

Fülszöveg

Jean-Pierre Vernant, a Collége de Francé címzetes tanára a görög mitológia egyik legkiválóbb ismerője, nemcsak francia, hanem világviszonylatban is. Immár ötven éve foglalkozik a görög mítoszok eredetével, elemzésével, összehasonlításával. Több tucat könyve jelent meg e tárgyban, van, amelyik hét kiadást is megért.
A Mindenség, istenek, emberek a görög mítoszokat újfajta szemszögből vizsgáló mű, amelyben szerencsés módon találkozik a tudós és az író. Vernant egyrészt elmeséli az általa kulcsfontosságúnak tartott görög mítoszokat, a világmindenség keletkezését taglalókat, az istenek háborújáról szólókat, a trójai háború történetét, Odüsszeusz bolyongását, érinti a dionüszoszi, oidipuszi és perszeuszi mondakört - s teszi mindezt sodró lendülettel, élvezetes stílusban. Bevallott célja, hogy e mítoszok elmesélésével a szájhagyományt újítsa meg, azt az elbeszélő módot, ahogyan évszázadokon át szálltak szájról szájra a mítoszok, amelyek szerinte nem mások, mint az időnek mélységesen mély kútjából felmerült elbeszélések. A mítosz az emberiség kollektív emlékezetének a lenyomata, elsődleges szerepe van az emberi gondolkodás és mentalitás, a viselkedésformák és -normák alakításában. A mítosz valóságos tárháza az emberi eszméknek, kozmológiai elképzeléseknek, erkölcsi elveknek és recepteknek, nyelvi formáknak. Vernant ezt a felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyatékot akarja feltámasztani, a mindennapjainkba beépülő, élő örökséggé változtatni, hogy a mítosz ismét az legyen, amit Platón a szó eredeti értelmében vett dajkamesének nevez.
Újrameséli hát a mítoszokat, és a bennük szereplő mitikus alakok, istenek és hősök kapcsán olyan alapvető kérdésekre keresi a választ, hogy mit jelent az idő, a mítoszok és a jelen ideje, hogyan kapcsolódik össze múlt és jelen, múlt és jövő. Mit jelent a felejtés és az emlékezés? Ugyancsak örök kérdés az emberi identitás, az egyén önazonosságának társadalmi státusával, szociális begyökerezettségével összefüggő problematikája. Vernant történelmi-pszichológiai elemzését adja a mitikus hősöknek. Számára Odüsszeusz, akinek története magát az emberi kalandot, az emberiség által bejárt utat példázza, a visszatérés, az emlékezés embere. Dionüszosz kettős kötődésű, egyszerre isteni és emberi alakjában a csavargó, az idegen, a peremre szorított, a "másik", a gyakran önmagunkban fellelhető másik alakját véli felismerni. Van, aki egy napon találkozik ezzel a másik énjével, és van, aki nem. Oidipusz például szembesül a benne rejtőzködő másikkal, és rettenetes árat fizet érte. Kik vagyunk?, mik vagyunk?, honnan jöttünk?, és hová tartunk? - ezt kutatja Vernant.
A neves francia író és tudós remek stílusban, közérthető formában megírt és valóban csupa izgalmas, vérrel, szerelemmel fűszerezett "sztorit", az emberiség alaptörténeteit feltálaló esszéje hasznos olvasmány lehet minden korosztálynak és rétegnek. Vissza