Mindennek vége!

Előszó

Csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Ilona grófnő 1886. május 22-én született édesapja, gróf Andrássy Tivadar tőketerebesi (ma Szlovákia, Kassai járás) kastélyában, amit Tivadar apja, a „nagy" vagy idősebb Andrássy Gyula, a kiegyezés nemzedékének egyik legnagyobb formátumú politikusa építtetett újjá a Loire-völgyi kastélyok mintájára. Tivadar felesége a legendás szépségű zichi és vásonkeői Zichy Eleonóra grófnő volt, aki még három leányt szült gyors egymásutánban: Borbálát (Boyt), Katalint (Katust) és Klárát (Káját), pedig a lányok visszaemlékezése szerint borzadt mindentől, aminek a testiséghez köze van. A kislányok élete a család tőketerebesi és tiszadobi kastélya, a budapesti Margit rakparti Andrássy-palota és a dubrini vadászház között évszakonként ingázva zajlott, miközben talán előbb hallottak francia, német és angol szót a nevelőnőktől, mint magyart - s a fennmaradt levelezés tanúsága szerint talán előbb vetettek papírra francia szót, mint magyart. Vissza

Fülszöveg

Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a „vörös grófnőnek" a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti „világba", ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét. Kitört a háború. Pál gróf tartalékos huszár főhadnagyként bevonult. Kezdetben a frontvonal mögött, később az első vonalban szolgált.
Ilona sok más arisztokrata fiatalasszonnyal együtt jelentkezett a Vöröskeresztbe. Nagy szerepe volt abban, hogy a szanitécek mellett nők is teljesíthettek frontszolgálatot. Megpróbált hivatalosan a fége frontszakaszára kerülni, de az olasz hadszíntérre irányították. Eközben érte a hír, hogy Pál 1915 júniusában az oroszokkal vívott ütközetben elesett.
A napló Andrássy Ilona beszámolója a hadikórházakban szerzett tapasztalatairól, a magyarok kezdeti háborús lelkesedését követő egyre súlyosabb csalódásáról, kiábrándulásáról, céltalanságáról. Vallomás szerelemről és hazáról.
A kötet alapjául szolgáló kéziratos hagyaték 1971-ben került elő a dénesfai Cziráky-kastélyon végzett tatarozási munkálatok során egy befalazott rekeszből. A leveleket, feljegyzéseket, fényképeket tartalmazó anyagot a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi. Vissza