Vezetés a civil szektorban | 11 |
A civil szektor néhány jellemzője | 11 |
Szervezeti formák | 12 |
Társadalmi szervezetek | 12 |
Közhasznú társaság | 12 |
Alapítvány | 13 |
Közhasznúvá minősítés | 13 |
Tipikus problémák | 13 |
Mi a vezetés? | 14 |
Mit kell vezetni? | 15 |
Ki vezet? | 15 |
Irányító testület | 15 |
Vezetőség | 15 |
Állandó és alkalmi munkacsoportok | 15 |
Tisztségviselők | 15 |
A vezető | 15 |
Középvezetők | 16 |
Felelősségtudattal dolgozó munkatársak | 16 |
Vezetői feladatkörök | 17 |
A csoportmunka és a közreműködés elősegítése | 17 |
A szervezeti politika kialakítása és megvalósítása | 17 |
A célkitűzések és célok megvalósítása | 17 |
A változás irányítása | 17 |
Hatékony időgazdálkodás | 17 |
Új támogató kapcsolatok alakítása | 17 |
Személyi ügyek kezelése és a dolgozók továbbképzése | 17 |
Személyzeti problémák | 17 |
Pénzügyi irányítás | 18 |
Az adminisztráció megszervezése | 18 |
A vezetők vezetése | 18 |
A vezetéshez szükséges információ | 18 |
Amit a testületi tagoknak tudniuk kell | 18 |
A testület tagjainak összeállítandó iratok | 18 |
Amit az alkalmazottaknak és az önkénteseknek tudniuk kell | 19 |
Az irányítás szintjei | 21 |
Delegálás | 21 |
Az irányító testület feladatai és kötelezettségei | 22 |
Pénzügyi felelősség és elszámoltathatóság | 22 |
Jogi státusz | 22 |
Az irányító testület felelőssége | 22 |
Az egyéni felelősség korlátozásának módjai | 22 |
A vezetőség | 22 |
A tisztségviselők és feladataik | 22 |
Az irányító testület vezetője | 22 |
Főbb feladatai | 22 |
Az alelnök | 22 |
A titkár | 23 |
A gazdasági vezető | 23 |
Az elég jó vezető | 25 |
A vezetéshez kapcsolódó fogalmak | 25 |
Vezetés | 25 |
Jog | 26 |
Felelősség | 26 |
Elszámoltathatóság | 26 |
Szellemi irányítás | 26 |
Az ügyek kézben tartása | 26 |
Hatalom | 26 |
A szervezet | 27 |
Szervezeti kultúra | 27 |
Fejlődési szintek | 27 |
A szervezeten belüli struktúrák | 28 |
A vezető | 28 |
Vezetési stílusok | 28 |
A legitimitás | 28 |
A részvételre építő (participatív) vezetési stílusok | 28 |
Az önkényes vezetés | 28 |
Az önjelölt vezető | 29 |
A laissez faire | 29 |
A kaotikus | 29 |
Megfelelő stílus a megfelelő időben | 29 |
Tudás, készségek, tulajdonságok | 29 |
Az alaptudnivalók | 29 |
A személyes készségek | 30 |
A vezetői sz6erepek | 30 |
A nem túl ideális csoport | 30 |
Az elég jó vezető | 31 |
Az elég jó vezető az, aki képes | 31 |
A rossz vezető | 31 |
A közösség ügyei | 31 |
A csoportmunka és a közreműködés irányítása | 33 |
A csoportmunka akadályai | 33 |
Tájékoztatni, konzultálni vagy dönteni? | 35 |
Döntéssorozat | 36 |
Konszenzus és szavazás | 36 |
Az ülések előkészítése és levezetése | 39 |
Miért van szükség ülésekre? | 39 |
Az ülések, találkozók, megbeszélések napirendi témái | 39 |
Kötelezően előírt ülések | 40 |
Az ülés mint társadalmi esemény | 40 |
Az ülések mint a működési ciklus részei | 40 |
A napirend | 40 |
Napirendminta | 41 |
A napirend megtervezése | 42 |
Az ülések dokumentációja | 42 |
A napirend szétosztása | 42 |
Időre beosztott napirendek | 43 |
Egyéb ügyek | 43 |
A vendéglátó szerep | 43 |
Az ülés levezetése | 43 |
Megnyitás | 43 |
A napirendi pontok megtárgyalása | 44 |
Az ülésen feltett kérdések | 44 |
Előterjesztés és támogatás | 44 |
A napirendi pont lezárása | 44 |
Döntéshozás | 45 |
Konszenzus | 45 |
Szavazás | 45 |
Szavazási típusok | 45 |
A döntés bejelentése | 45 |
Az ülés lezárása | 45 |
Az üléseken való részvétel | 46 |
Jegyzőkönyvvezetés és a jegyzőkönyvek használata | 46 |
Miért vezetünk jegyzőkönyvet? | 46 |
Mit tartalmazzon a jegyzőkönyv? | 46 |
Különböző jegyzőkönyvek azonosítása | 47 |
Az ülés idején | 47 |
Egyszerű jegyzőkönyvek | 47 |
Bizalmas témák | 48 |
A jegyzetek újraírása | 48 |
A jegyzőkönyvek körbeadása és használata | 48 |
A jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése | 48 |
Kommunikáció és beszámolók | 49 |
A sikeres kommunikáció | 49 |
A kommunikáció célja | 49 |
A megfelelő közlésmód kiválasztása | 50 |
A munkahelyi beszámolók | 50 |
A tisztségviselők és a munkacsoportok beszámolói | 51 |
Az írásbeli beszámoló szerkezete | 51 |
Az információ elrendezése | 51 |
Ösztönözzük a többieket, hogy olvassák el a jelentéseket! | 51 |
Szóbeli beszámolók | 52 |
Az éves beszámolók | 52 |
A cél tisztázása | 52 |
Mennyire legyen elegáns? | 52 |
Tartalom | 53 |
Az elkészítés folyamata | 53 |
A szervezeti politika kialakítása és megvalósítása | 55 |
Miért van szükség szervezeti politikára? | 55 |
A szervezeti politika tipikus területei | 56 |
Célok és elsőbbségek | 56 |
Részvétel és döntéshozás | 56 |
Szolgáltatások, tevékenységek és infrastruktúra | 56 |
Esélyegyenlőség | 56 |
Pénzügy | 57 |
A helyiségek | 57 |
Személyi ügyek | 57 |
Nehéz helyzetek | 58 |
A szervezeti és működési szabályzat kézikönyve | 58 |
A tervezési folyamat irányítása | 61 |
Tervezéstípusok | 61 |
A tervezés nyelvezete | 62 |
Stratégia | 62 |
Szervezeti politika | 62 |
Tevékenység | 62 |
Fontossági sorrend | 62 |
Eljárások és rendszerek | 62 |
Az akcióspirál | 62 |
A fejlődés közege | 63 |
Az alapszándékok és az átfogó célok megerősítése | 63 |
Információgyűjtés | 64 |
A célkitűzések meghatározása | 64 |
Tervezés | 64 |
A megvalósítás | 64 |
Megfigyelés (monitoring) a rövid távú célok tükrében | 65 |
A fejlesztési csoport hatásköri leírása | 65 |
Stratégiai tervezés | 65 |
A fejlesztési terv | 65 |
A tervezés folyamata | 66 |
Különbségek és konfliktusok | 66 |
A stratégiai terv felépítése | 66 |
Az értékelés irányítása | 69 |
Különböző érdekek | 69 |
Az értékelés mint vezetési eszköz | 70 |
A támogatók számára vagy a támogatók megbízásából végzett értékelés | 70 |
Ellenőrzés (Monitoring) | 70 |
Mit érdemes folyamatosan ellenőrizni? | 70 |
Az ellenőrzés kezdete | 71 |
Ki értékel? | 71 |
Mikor éljünk a folyamatos értékelés lehetőségével? | 71 |
Adatgyűjtés | 71 |
Statisztika | 71 |
Tényszerű információ | 72 |
Észrevétel | 72 |
Interjú és kérdőív | 72 |
Feldolgozás | 72 |
Ki végezze a feldolgozást? | 72 |
Értékelés | 72 |
Ki végzi az értékelést? | 73 |
Az értékelési adatok ismertetése | 73 |
A változás irányítása | 75 |
A változás közege | 75 |
A változás dimenziói | 75 |
A változáshoz való hozzáállás | 75 |
A váratlanra adott egyéni válaszok | 76 |
Hosszú távú helyzetek | 76 |
Azonnali választ igénylő helyzetek | 76 |
Úrrá lenni a helyzeten | 76 |
Előre látni a változás szükségességét | 77 |
Válságkezelés | 77 |
A változásra adott személyes válaszok | 77 |
A legrosszabb | 78 |
Az időgazdálkodás | 79 |
Az időgazdálkodással kapcsolatos attitűdök | 79 |
Az időgazdálkodás lépései | 80 |
A munkakörülmények | 80 |
A fontossági sorrend meghatározása | 80 |
Mennyi időt vesz igénybe? | 81 |
A tervezés | 81 |
Hosszú távú tervezés | 81 |
Ciklikus tervezés | 81 |
Mindennapi időgazdálkodás | 82 |
A heti és a napi tervezés | 82 |
A munkatervek | 82 |
A teendők listája | 82 |
Ha nincs elég időm | 83 |
Jó időgazdálkodás minden nap | 83 |
Tisztelni mások idejét | 84 |
Feladatátadás | 84 |
Vezetés a szerződéses kultúrában | 85 |
A szerződésekben használatos szakkifejezések | 85 |
Támogatás, adományozás | 85 |
A szerződés | 85 |
A vásárló (támogató) és a szolgáltató | 86 |
Fizetési formák | 86 |
Jogi státusz | 86 |
Kinek mi állt szándékában? | 86 |
A szerződéses viszonyra való áttérés tényezői | 86 |
Elszámoltathatóság | 86 |
A piacgazdaság | 86 |
A verseny felé ható, a versenyt kikényszerítő nyomás és további tényezők | 87 |
A támogatás biztonsága | 87 |
Az adományok vége? | 87 |
A működési költségeket nem támogatják? | 87 |
A résztámogatás problémával jár? | 87 |
A szerződéses kultúra szolgáltatásokra vonatkozó hatásai | 87 |
A függetlenség elvesztése? | 87 |
A szolgáltatások szigorúbb meghatározása? | 87 |
A kisebb csoportok kiszorulása? | 88 |
Kisebb rugalmasság? | 88 |
Nagyobb nyomás irányul arra, hogy szolgáltassunk? | 88 |
Az önkéntesek változó szerepe | 88 |
Több papírmunka? | 88 |
Jogi következmények | 88 |
A peres eljárás kockázata | 88 |
A szerződő felek | 88 |
Az irányító testület feladata | 89 |
A szerződés megszövegezése | 89 |
A bevezetés | 90 |
A szolgáltatás leírása | 90 |
A szolgáltatás színvonala | 90 |
A felhasználók/ügyfelek | 90 |
Az esélyegyenlőség | 90 |
A vezetőség feladata | 90 |
Az értékelés körülményei | 90 |
A pénzügyi feltételek | 90 |
Költségek | 90 |
A fizetés | 90 |
A pénzügyi ellenőrzés és felülvizsgálat | 91 |
Egyéb feltételek | 91 |
Személyi ügyek | 91 |
A helyiségek vagy szállás | 91 |
Eszközök és járművek | 91 |
A felülvizsgálat és változtatás | 91 |
Módosítás, variáció, megújítás, megszüntetés | 91 |
Szerződésszegés | 91 |
Dátum és aláírások | 91 |
A teljesítménymutatók alkalmazása | 93 |
Teljesítménymutatók | 93 |
A teljesítménymutatók megközelítése | 94 |
Mennyiségi mutatók | 94 |
Ráfordítás | 94 |
A tevékenység vagy szolgáltatás eredménye | 94 |
Az igénybe vevők, ügyfelek vagy vásárlók száma | 94 |
A számok értelmezése | 94 |
Átlagok | 95 |
A számokon túl | 95 |
Pénzügyi mutatók | 95 |
Minőségi mutatók | 96 |
A külsőleg megállapított minőségi szint | 96 |
A belülről megállapított minőségi szint | 96 |
A külső értékelő által végzett értékelés | 96 |
A használói megelégedettség | 96 |
Eljárásmutatók | 96 |
Mások bevonása a szervezet döntéseibe | 96 |
A szolgáltatással kapcsolatos döntések | 96 |
Eredményességi mutató | 97 |
A hosszabb távú kihatások | 97 |
Összehasonlító mutatók | 97 |
Összehasonlítás más szolgáltatókkal | 97 |
Ha nem csináltunk volna semmit... | 97 |
Az emberek irányítása | 99 |
A személyi vezetés környezete | 99 |
A felelősség tisztázása | 99 |
Az elszámoltathatóság tisztázása | 100 |
Problémás helyzetek | 100 |
A mindennapi személyi vezetés fontos elemei | 100 |
A vezetési stílus | 101 |
A dolgozók motivációi | 101 |
Hatásköri leírás a személyzeti ügyekkel foglalkozók számára | 102 |
Feladatok | 102 |
Az új alkalmazottak megkeresése és kiválogatása | 102 |
A munka személyi feltételeinek biztosítása | 102 |
Képzés | 102 |
Az alkalmazottak irányítása és támogatása | 102 |
Sérelmek és fegyelmi ügyek kezelése | 103 |
A munkatársak felvétele | 105 |
A munkaerő-keresés és kiválasztás szakaszai | 105 |
A munkaköri leírás | 106 |
A jelölt személyével kapcsolatos elvárások | 106 |
Esélyegyenlőség a munkaerő-felvételnél | 107 |
Fogyatékosok alkalmazása | 107 |
Válogatás | 107 |
Az ellenőrző lista | 107 |
A minősítés | 107 |
A kiválasztás | 108 |
Referenciaigény | 108 |
Az interjú | 108 |
A helyszín | 109 |
Az interjúkérdések | 109 |
A sikeres interjú | 109 |
Választás vagy döntés | 109 |
A pályázók értesítése | 110 |
A munkaerő-felvétel fő lépéseinek listája | 110 |
Gyorsított eljárás | 110 |
Önkéntesek szervezése és elhelyezése | 111 |
"Munkatárs-kölcsönzés" (Secondment) | 111 |
Munkaszerződések | 112 |
Az önkéntesek szerződése | 113 |
A betanítás előkészítése | 113 |
Az új munkatársnak szükséges információk | 113 |
A beütemezett események | 113 |
A feladatok | 113 |
Az első nap | 114 |
Ami még az első hétre maradt | 114 |
Második hét | 114 |
A harmadik és negyedik hét | 114 |
A próbaidő | 114 |
A munka színvonalának emelése | 115 |
Az alapozás | 115 |
Szupervízió | 116 |
Ki kinek a szupervizora? | 116 |
A szupervízió céljai | 116 |
Az értékelés | 116 |
Általános nehézségek | 116 |
Az ellenőrzések legyőzése | 117 |
Felkészülés a szupervízióra | 117 |
Az alkalmak hatékony kihasználása | 118 |
A problématerületekre vonatkozó felelősség meghatározása | 118 |
A tipikus problémák kezelése | 118 |
Támogatás, segítés | 119 |
Általános nehézségek | 119 |
A titoktartás | 120 |
Válsághelyzetben nyújtott támogatás | 120 |
A nem vezetői szupervízió | 120 |
Kapcsolattartás a szervezettel | 120 |
Önkéntesek | 121 |
Alkalmatlan önkéntesek | 121 |
Felülvizsgálat, értékelés | 121 |
A felülvizsgálattal kapcsolatos fogalmak | 122 |
Felkészülés az alkalmazotti felülvizsgálatra | 122 |
Változások a legutóbbi felülvizsgálat óta | 122 |
A próbaidő közepén történő felülvizsgálat esetén | 122 |
A saját munkakörrel kapcsolatos kérdések | 122 |
A szervezet többi részére vonatkozó kérdések | 123 |
A szervezeti politikára és az eljárásokra vonatkozó kérdések | 123 |
A másokhoz fűződő kapcsolatokra vonatkozó kérdések | 123 |
A más szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó kérdések | 123 |
A hosszabb távú tervekre vonatkozó kérdések | 123 |
A felülvizsgálat eredményének figyelemmel kísérése | 123 |
Ha még mindig vannak problémák | 123 |
A munka elvégzésére való alkalmatlanság | 123 |
A munka iránti elkötelezettség hiánya | 123 |
Rossz irányítás | 123 |
És ha még mindig vannak problémák | 124 |
Végső figyelmeztetés és elbocsátás | 124 |
Nagyon komoly viselkedési probléma | 124 |
A jogszerű és a jogellenes elbocsátás | 124 |
A munkatársak képzése | 127 |
A képzéstípusok | 127 |
A képzés feladatai | 128 |
A képzéspolitika | 128 |
Célkitűzések és fontossági sorrend | 128 |
A képzéshez való hozzáférhetőség | 128 |
Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos megfontolások | 128 |
Belső képzés | 128 |
Külső képzés | 128 |
A meghosszabbított vagy hosszú távú képzések | 129 |
A képzési szükségletek felmérése | 129 |
Külső képzések | 130 |
A házon belüli képzés | 130 |
Legyünk realisták! | 130 |
A különbségek és a konfliktusok kezelése | 131 |
Pozíciók és ügyek | 132 |
Szervezeti politika, célkitűzések, fontossági sorrend | 132 |
A forrásokkal kapcsolatos nehézségek (források szűkülése) | 132 |
Struktúrák és eljárások | 132 |
A személyes, a múltbeli és a rejtett ügyek | 132 |
Konfliktuskezelési megközelítések | 133 |
A kívánt eredmények | 133 |
Az eljárások | 133 |
A konfliktuskezelés lépései | 133 |
A csoporton belül tartani | 134 |
Úgy tenni, mintha mi sem történt volna | 134 |
A konfliktusban lévőkre kényszerített megoldás | 134 |
Konfliktuskezelés alapfokon | 134 |
Az első három lépés mint megközelítés | 135 |
Segíteni az embereknek, hogy megtalálják a saját megoldásukat | 135 |
Kívülálló felkérése | 135 |
Harmadik fél által elősegített megoldások | 136 |
Ne feledjük! | 136 |
A stressz kezelése | 137 |
Mi a stressz? | 137 |
A stressz kezelése | 138 |
A stresszkeltő tényezők | 138 |
A munkához kapcsolódó tényezők | 138 |
A nem munkához kapcsolódó tényezők | 138 |
A magunk előidézte stresszokozók | 138 |
Külső okok | 139 |
A stressz hatásai | 139 |
Tipikus viselkedések stressz helyzetben | 139 |
A szervezeti stresszciklus | 139 |
A kiégettség útja | 141 |
Hogyan térjünk le a kiégettség felé vezető útról? | 141 |
A munkakörülmények | 142 |
Felelősségvállalás | 142 |
A pénzügyi vezetés | 143 |
Gazdálkodás | 144 |
A gazdálkodás rendjének kialakítása | 144 |
Források | 145 |
Kiadások | 146 |
Számvitel, adózás | 147 |
Beszámolási kötelezettség | 147 |
Könyvvezetési kötelezettség | 148 |
Adózási kötelezettség | 149 |
A társasági adótörvény civil szervezeteket érintő rendelkezései | 149 |
Az ÁFA törvény alapítványokat, társadalmi szervezeteket érintő vonatkozásai | 150 |
Személyi jövedelemadó | 151 |
A társadalombiztosítási törvény egyes szabályozásaik | 151 |
Kedvezmények | 152 |
A közhasznú szervezetek támogatóit megillető kedvezmények | 152 |
A civil szervezetektől kapott támogatások személyi jövedelemadóval kapcsolatos kérdései | 152 |
Felügyelet, ellenőrzés | 152 |
Az adminisztráció és a papírmunka elvégzése | 155 |
A posta kezelése | 155 |
Az üzenetek kezelése | 156 |
Az információs rendszerek kezelése | 156 |
Összegyűjtés | 156 |
Tárolás | 157 |
Felhasználás | 157 |
Visszajuttatás | 157 |
Az irattárolás | 157 |
Ábécés elrendezés | 157 |
Kategóriák alapján történő rendezés | 157 |
Numerikus és alfanumerikus rendszer | 157 |
Színkódos rendszer | 157 |
Megőrzendő dokumentumok és folyamatban levő iratok | 158 |
Az irattárolás megkönnyítése | 158 |
Számítógépes információs rendszerek | 158 |
A még nem eléggé jó vezető | 159 |
Vezetőképzés | 159 |
Vezetői tanácsadás | 159 |
A tanácsadás típusai | 160 |
A tanácsadó felkutatása | 161 |
Figyelmeztetés | 161 |
Mikor a vezetők nem tudnak vezetni | 161 |
Problémákkal teli vezetés | 162 |
A nem egyértelmű célkitűzések | 162 |
A nem világos hatásköri leírások és a határok | 162 |
A nem hatékony és az eredménytelen ülések | 162 |
Problémák az irányító testülettel | 162 |
A nem világos munkaköri leírások és munkaköri elvárások | 163 |
A nem megfelelő felügyeleti eljárások | 163 |
Az ötletszerű adminisztratív rendszer | 163 |
A nem megfelelő pénzügyi vezetés | 163 |
Nézeteltérés és konfliktus | 163 |
A vezetői inkompetencia | 163 |
Utóirat | 165 |