Bevezetésül - egy kis magyarázat | 5 |
Mi a matematika? | 9 |
Hány nap van egy évben? | 9 |
Gyakorlati matematika - iskolai matematika | 15 |
A matematika nyelve | 16 |
A geometria gyakorlati alapjai | 20 |
Mivel foglalkozik az algebra? | 23 |
Milyen hosszú a centiméter? | 28 |
Közönséges és másfajta törtek | 29 |
Számok és álokoskodások | 30 |
A matematika nyelve | 33 |
Aritmetika: itt számokkal dolgozunk | 33 |
Munkáljuk meg kissé a törtek talaját! | 33 |
A tizedes törtekkel könnyű bánni! | 37 |
Százalékszámítás dióhéjban | 42 |
Néhány szó a tízes- és az angol mértékrendszerről | 43 |
A brit és a metrikus egységek átszámításának táblázata | 45 |
Területszámítás | 45 |
Néhány tudnivaló a körről | 49 |
Néhány test felszínének képlete | 51 |
A testek térfogatáról | 52 |
A négyzetgyökök és a köbgyökök fogalmának rövid magyarázata | 55 |
Az algebrai jelek segítségével időt takaríthatunk meg | 57 |
Csináljunk mi is képleteket! | 60 |
Képletek (egyszerű egyenletek) átalakítása | 62 |
Egyszerű algebrai műveletek | 65 |
Hogyan bánjunk a pozitív és negatív előjelekkel? | 68 |
Az algebra felhasználása a szöveges feladatok megoldására | 80 |
Egyenletrendszerek | 84 |
Másodfokú egyenletek | 86 |
Geometria: Vonalak, alakzatok és szögek | 98 |
Mit kell tudnunk a szögekről? | 99 |
Mikor párhuzamos két egyenes? | 102 |
Beszéljünk a háromszögekről! | 104 |
A vetítőgép geometriája | 113 |
Próbálkozzunk meg egy kis gyakorlati munkával! | 117 |
Másfajta geometriai alakzatok | 120 |
A kör geometriája | 124 |
Érintők és húrok | 128 |
Trigonometria - mint a geometria továbbfejlesztésének terméke | 131 |
A tangens szögfüggvény használata | 136 |
A sinus és cosinus fogalmának felhasználása a gyakorlatban | 140 |
És ha a háromszög nem derékszögű | 146 |
90°-nál nagyobb szögek szögfüggvényei | 151 |
Az erőparalelogramma | 155 |
A szögek ívmértéke | 158 |
A grafikonok a számokat képekben ábrázolják | 159 |
A piktográfok értéke | 161 |
Oszlopdiagramok | 162 |
Pont- és vonalgrafikonok | 164 |
Körcikk-diagramok | 167 |
Folytonos egyenesekkel ábrázolható összefüggések | 168 |
Görbevonalú grafikonok | 176 |
Néhány gyakorlati példa | 179 |
Harmadfokú és egyéb görbék | 183 |
Milyen segítséget ad nekünk a differenciál- és integrálszámítás? | 186 |
Az idő-változó | 200 |
Az integrálszámítás | 205 |
Mivel foglalkozik könyvünk a továbbiakban? | 213 |
Néhány hasznos fogás | 215 |
Miben segít bennünket a logaritmus táblázat? | 219 |
Mi határozza meg a dobozok alakját? | 223 |
Hogyan lehet jól gazdálkodni a kerítéssel? | 229 |
Az utazás matematikája | 235 |
Helyzetünk meghatározása | 236 |
Hogyan határozzuk meg a földrajzi hosszúságot és szélességet? | 241 |
Merre van észak? | 249 |
A térképrajzolók problémái | 254 |
A méretarány problémája | 261 |
Mi a szerepe a földmérőnek a térképészetben? | 264 |
A navigáció fejlődése | 266 |
Az idő mérése | 272 |
Napidő és csillagidő | 274 |
A Gergely-féle naptár | 277 |
A nap felosztása | 278 |
Idő és földrajzi hosszúság | 280 |
Egyre sebesebben | 282 |
Az idő és az utazás problémái | 283 |
Számok és alakzatok a természetben | 295 |
A biológiában is szükség van mérésekre | 296 |
A grafikonok és az algebrai ismeretek alkalmazása a biológiában | 298 |
Az egyéni szervezetek növekedésének mértéke | 310 |
Az egyéni változatok és a normális valószínűségi eloszlás görbéje | 312 |
Mit értünk a valószínűség fogalmán? | 321 |
A binomiális tétel felhasználása | 324 |
A valószínűségi integrálok szerepe | 333 |
A statisztikai mintaátlag szórása | 334 |
A korreláció fogalma | 336 |
Az átöröklés matematikája | 339 |
Kísérletek a dihibrid átörökléssel kapcsolatban | 347 |
A trihibrid átöröklés | 350 |
Mendel munkásságának újra felfedezése és továbbfejlesztése | 353 |
A nem meghatározása | 356 |
Kapcsolódás, átkereszteződés és kromoszóma-térképek | 358 |
A több-tényezős átöröklés | 363 |
A geometria az élők világában | 365 |
A testformák geometriája | 373 |
Az építész és az amatőr kőműves matematikája | 381 |
A tizenkettes számrendszer: az építészek számolási rendszere | 388 |
Az alapozás fontossága | 393 |
Az alapozás előkészítése és végrehajtása | 396 |
A betonnal és a vakolattal kapcsolatos számítások | 399 |
A víz és a cement aránya | 401 |
A falak építésével kapcsolatos számítások | 404 |
A téglaboltövek geometriája | 411 |
Mikor használunk épületfát? | 415 |
A fa nedvességtartalma és kiszárítása | 417 |
Az ajtók és padlók vetemedése | 421 |
Matematikai adalékok a tartókkal kapcsolatban | 424 |
A fesztávolság hatása a lehajlásra | 427 |
A házak fűtése és vízellátása | 431 |
Az ajtók és ablakok okozta léghuzat | 436 |
Hogyan zárja ki házunkból a tetőszerkezetet a hideget? | 440 |
A lakás vízellátásáról | 442 |
Számítások a primér áramlással kapcsolatban | 448 |
A gázfogyasztás mérése | 450 |
Egy kis népszerű mechanika | 453 |
A tetőszerkezet megkötése | 469 |
A folyadéknyomásról | 471 |
A kerékpár és a gépkocsi | 475 |
A változtatható áttételekről | 478 |
Az áttételi arány megválasztása | 482 |
Hogyan működik a kerékpár? | 484 |
A pörgettyű-hatás | 488 |
"Hogy tud! Nem is fogja a kormányt!" | 490 |
A mozgást akadályozó erők | 493 |
A munka és a teljesítmény | 497 |
Milyen gyorsan haladhat a kerékpáros? | 498 |
A gépjárművek teljesítményviszonyai | 504 |
A villamosság matematikája | 513 |
Ohm törvénye | 516 |
Soros- és párhuzamos kapcsolás | 518 |
A villanyszámla | 521 |
Az izzólámpa fényessége | 523 |
A feszültségesés | 525 |
Feszültségesés a vezetékben | 527 |
Az áram távvezetése | 531 |
A wattnélküli áram, az impedancia fogalma | 536 |
A maximális és az effektív feszültség | 539 |
Háromfázisú áram vezetése | 541 |
A váltakozó áram egyenirányítása | 542 |
A rádió | 544 |
A moduláció | 546 |
Az elektroncső | 547 |
Esélyek a játékosokban és a sportokban! | 553 |
A rendszámtáblák számadatairól | 556 |
A totó matematikája | 560 |
A permutáció fogalma | 562 |
A kombinációk fogalma | 569 |
Példák a permutációkra és a kombinációkra | 574 |
Néhány egyszerű számítás a bridzs esélyeivel kapcsolatban | 577 |
Faites vos jeux! | 584 |
Megoldások | 590 |