kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 463 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-223-097-3 |
Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér és színes illusztrációkat tartalmaz. |
Irodalom (Szappanos Balázs) | 11 |
Bevezetés: Valóság és irodalom | 13 |
Valóság és művészi valóság | 18 |
Móricz Zsigmond: Hét krajcár | 19 |
Téma és megelevenítés | 30 |
Tömörkény István: Hühü | 30 |
Kosztolányi Dezső: Sakkmatt | 34 |
Változatok egy témára | 43 |
Szakonyi Károly: Háború | 43 |
Szakonyi Károly: Tudatom, jól vagyok | 46 |
A párbeszéd szerepe | 54 |
Sánta Ferenc: Kicsik és nagyok | 54 |
Örkény István: Mikor van a háborúnak vége? | 62 |
A fejtetőre állított világ | 66 |
Örkény István | |
Arról, hogy mi a groteszk | 66 |
Perpetum mobile | 67 |
Az otthon | 69 |
Használati utasítás | 70 |
Kivégzési szabályzat | 71 |
Szakemberek | 73 |
Valóság és fantasztikum | 76 |
Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról | 76 |
Dino Buzzati: A tojás | 79 |
Földrajz (Dr. Köves József) | 89 |
Bevezető | 91 |
Európa tőkésországai 1. rész (Nyugat-Európa) | 92 |
Nyugat-Európa természetföldrajzi környezete | 92 |
A kedvező földrajzi fekvés a fejlődés elősegítője | 94 |
Fejlett nehézipar, fejlett könnyűipar | 95 |
Magas színvonalú, belterjes mezőgazdaság | 98 |
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) | 99 |
Európa tőkésországai 2. rész (Észak-, Dél- és Közép-Európa) | 100 |
Észak-Európa országai | 100 |
Dél-Európa tőkésországai | 104 |
Közép-Európa, az Alpok vidéke | 109 |
Európa szocialista országai 1. rész (A KGST, NDK, Lengyelország) | 114 |
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) | 114 |
A Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország | 116 |
Európa szocialista országai 2. rész (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Albánia) | |
Csehszlovákia | 123 |
Románia | 125 |
Jugoszlávia | 128 |
Bulgária | 130 |
Albánia | 132 |
A Szovjetunió | 133 |
Földrajzi fekvése, felszíne | 133 |
Az éghajlat és a természetes növényzet összefüggése | 136 |
Vízhálózat | 138 |
A szovjet gazdaság fejlődésének hatása a világgazdaságra | 139 |
Energiahordozók | 140 |
Nehézipar | 142 |
Mezőgazdaság | 144 |
Közlekedés | 146 |
Magyarország természeti földrajza | 147 |
Felszíne | 148 |
Alföldek, dombvidékek, hegységek | 150 |
Éghajlat | 153 |
Vízgazdálkodás | 156 |
Magyarország gazdasági földrajza | 157 |
Ipar | 157 |
Mezőgazdaság | 162 |
Külkereskedelem | 164 |
Történelem (Kőszegi Ágel) | 167 |
A szabadversenyes kapitalizmus virágzása | 169 |
A Szent Szövetség Európája | 169 |
Anglia | 170 |
Oroszország | 170 |
Poroszország | 171 |
Amerikai Egyesült Államok | 172 |
A szabad verseny ellentmondásai | 172 |
Az első Internacionálé | 174 |
A párizsi Kommün | 176 |
Visszatekintés | 176 |
A porosz-francia háború | 176 |
A Kommün | 179 |
A "vérengzés hete" | 181 |
Az imperializmus | 183 |
Egy pénzfejedelem | 183 |
Egy modell | 183 |
Egy monopólium története | 186 |
A monopolkapitalizmus | 188 |
Nagyhatalmak | 188 |
A második Internacionálé | 190 |
Imperialista háború - imperialista béke (Az első világháború) | 192 |
"Boldog békeidők" | 192 |
Harc a világ újrafelosztásáért | 193 |
A második Internacionálé és a háború | 195 |
Az előzmények | 196 |
Imperialista háború | 197 |
Seregszemle | 198 |
Az első világháború mérlege | 200 |
Imperialista béke | 200 |
Polgári demokratikus forradalom és szocialista forradalom Oroszországban | 202 |
A népek börtöne | 202 |
Háború! | 204 |
Forradalmi válság | 204 |
A februári forradalom | 205 |
Kettős hatalom | 206 |
Újabb válság | 207 |
A szocialista forradalom | 208 |
A Szovjetunió a szocializmus építésének útján | 210 |
Első intézkedések | 210 |
Veszélyben a szocialista haza | 211 |
A szocializmus megvalósítása | 213 |
A kapitalizmus 1929-33-as világválsága és következményei | 217 |
Imperialista béke | 217 |
Világgazdasági válság | 219 |
Az Egyesült Államok | 220 |
Németország | 221 |
Fasiszta diktatúra Németországban | 224 |
A fasizmus hatalomrajutása | 224 |
Új rend Németországban | 225 |
Fasiszta terjeszkedés | 229 |
A második világháború | 232 |
Az első szakasz | 232 |
Kelet felé | 235 |
A fordulat | 237 |
Az utolsó szakasz | 240 |
Matematika (Gál Mihály, Lengyelné Szilágyi Ágnes) | 245 |
Arány, arányosság | 247 |
Az arány | 247 |
Arányos osztás | 250 |
Művészet a matematikában - matematika a művészetben | 250 |
Arányosság | 254 |
Egyenes arányosság | 255 |
Fordított arányosság | 257 |
Százalékszámítás | 262 |
Már megint a törtek! | 263 |
Síkidomok és tulajdonságaik | 269 |
A szimmetria | 269 |
Egyenesre vonatkozó tükrözés | 272 |
Tengelyesen szimmetrikus síkidomok | 277 |
Pontra vonatkozó tükrözés | 280 |
Szerkesztések | 282 |
Mit értünk szerkesztésen? | 285 |
Alapszerkesztések | 287 |
Még néhány hasznos alapszerkesztés | 289 |
Egy érdekes feladat | 291 |
Egy fontos összefüggés | 292 |
Még egyszer az aranymetszésről | 293 |
Hasonlóság | 294 |
A hasonlóságról általában | 294 |
Hasonlóság a matematikában | 295 |
A szükséges és elégséges feltétel | 297 |
A hasonlóság felhasználása a gyakorlatban | 300 |
Nagyított-kicsinyített kép szerkesztése | 301 |
Hengerszerű, kúpszerű testek, a gömb | 304 |
A forgástestek | 304 |
Hengerszerű testek | 306 |
Kúpszerű testek | 308 |
A gömb | 309 |
Kémia (Kovács Barna) | 315 |
Bevezetés | 317 |
Az anyagok felépítése és csoportosítása | 319 |
Az anyagok tulajdonságai és változásai | 319 |
Az anyagok csoportosítása | 321 |
Molekulák | 321 |
Keverékek | 322 |
A keverékek sajátosságai | 323 |
A kémiai átalakulás: bomlás és egyesülés | 324 |
Atomok és vegyületek | 325 |
Az atom szerkezete és felépítése | 327 |
Oxidáció és redukció | 330 |
Egy érdekes kémiai kísérlet a foszforral | 330 |
A gyors és a lassú égés | 331 |
Öngyulladás | 331 |
Égés oxigén nélkül | 331 |
A tűz hasznosítása | 332 |
Gyulladási hőmérséklet | 332 |
Mi az égés? | 333 |
A redukció | 336 |
Oxidáció és redukció a gyakorlatban | 337 |
A vaskohóban lejátszódó kémiai folyamatok | 337 |
Miről árulkodik a láng? | 338 |
Mikor használjuk ki legmegfelelőbben a tüzelőanyagot? | 340 |
Oxidáció és redukció az élő szervezetben | 340 |
Kémiai jelölések | 342 |
A kémia jelrendszere | 342 |
A vegyjelek megszületése | 342 |
Mit fejez ki a vegyjel? | 346 |
A képlet | 346 |
Mit fejez ki a képlet? | 347 |
Összegképlet - szerkezeti képlet | 348 |
A vegyérték | 349 |
Az elemek térképe, a periódusos rendszer | 350 |
Az elemek jelleme | 351 |
Hogyan született meg az elemek rendszere? | 352 |
Beteljesült jóslatok | 353 |
A periódusos rendszer napjainkban | 353 |
Az azonos elemek változatai | 354 |
Milyen az izotópok szerkezete? | 354 |
Túl az uránon | 354 |
Bázisok, savak, sók | 355 |
Mi tartja össze a molekulákat? | 355 |
Hogyan alakul ki az ionos kötés? | 355 |
A kovalens kötés | 356 |
A fémes kötés | 358 |
Bázisok, savak, sők | 358 |
Szín és kémhatás | 359 |
A bázisok | 359 |
Minden lúg bázis, de nem minden bázis lúg | 361 |
A lúgok sajátosságai | 361 |
Erős lúgok, gyenge lúgok | 362 |
A savak | 363 |
Az oldatok kémhatása | 367 |
A sók | 368 |
A sók képződése helyettesítéssel | 370 |
Kémiai események jelekben elbeszélve | 372 |
Szénvegyületek | 374 |
Nevük eredete | 374 |
A "csodálatos" szénatom | 375 |
Telített kötés | 376 |
Nyílt szénláncú telített szénhidrogének | 378 |
A kőolaj | 379 |
Telítetlen szénhidrogének | 381 |
Olefinek | 382 |
Olefinek | 382 |
Gyűrűs szénhidrogének | 384 |
A mindennapok kémiája | 385 |
Alkoholok | 385 |
Etilalkohol | 386 |
Szerves savak | 387 |
Zsírok és olajok | 389 |
Szintetikus mosószerek | 390 |
Szénhidrátok | 390 |
Cukrok | 391 |
Keményítő és celulóz | 391 |
Fehérjék | 392 |
A háztartás, a sütés-főzés kémiája | 393 |
Fizika (Gál Mihály) | 397 |
Elektromos alapjelenségek | 399 |
Mit jelent számunkra az elektromosság? | 399 |
Történeti visszapillantás | 399 |
Az elektromos állapot | 400 |
Elektromos megosztás | 405 |
Az elektromos áram | 406 |
A feszültség | 407 |
Az áram erőssége | 409 |
Az elektromos áram | 410 |
A dörzsöléstől a Volta-oszlopig | 410 |
Az áramkör | 412 |
Galvánelemek | 413 |
Az elektromos áram hőhatása | 415 |
Áram- és feszültségmérés | 417 |
Ohm törvénye | 418 |
A vezető ellenállása | 420 |
A fogyasztók kapcsolása | 422 |
Soros kapcsolás | 422 |
Párhuzamos kapcsolás | 424 |
Túlterhelés - rövidzárlat | 425 |
Hasznos tanácsok | 426 |
Az elektromos áram munkája | 428 |
Az áram hőhatása | 428 |
Az izzólámpa | 430 |
Az elektromos teljesítmény | 431 |
Az elektromos munka | 433 |
Egy feladat, és amit kiolvashatunk belőle | 434 |
Az elektromos áram mágneses hatása | 435 |
Mágneses alapjelenségek | 435 |
Oersted felfedezése | 437 |
Egyenes vezető és a tekercs mágneses tere | 438 |
Az elektromágnes | 441 |
Az egyenáramú elektromotor | 442 |
Az elektromágneses indukció | 444 |
Faraday kisérletei | 444 |
Az indukált feszültség | 446 |
Az indukált áram előállítása | 449 |
A váltakozó áram előállítása | 449 |
Egyenáamú generátor | 452 |
Az öngerjesztés elve | 453 |
A transzformátor | 454 |
Elektromos energiaátvitel | 454 |
A transzformátor | 455 |
Mikor veszélyes az elektromos áram? | 457 |
Az energia nem vész el | 459 |
Az energiamegmaradás törvénye | 459 |
Energiaforrások, energia-átalakító berendezések | 460 |
A hatásfok | 462 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.