Előszó | 11 |
Biológia (Kovács Barna) | 13 |
Élő és élettelen | 15 |
Mindennapi tapasztalatok | 15 |
Minden mozog | 15 |
Miből épül fel az anyag? | 16 |
Az élő anyag sajátosságai | 19 |
Az élet keletkezése | 21 |
A sejtek, a szövetek, a szervek | 23 |
Az élőlények "építőkövei" | 23 |
A szövetek | 28 |
A szervek, a szervrendszerek és a szervezet | 32 |
Az anyagcsere | 33 |
Minden élet forrása a Nap | 33 |
A növények anyagcseréje | 33 |
A fotoszintézis gyakorlati vonatkozásai | 35 |
A növények légzése | 36 |
Az állati szervezetek anyagcseréje | 37 |
Az ember anyagcseréje | 39 |
A szaporodás és az öröklődés | 41 |
A növekedés, a fejlődés, a szaporodás | 41 |
A szaporodás módjai | 421 |
A virágos növények ivaros szaporodása | 43 |
Az álatok ivaros szaporodása | 45 |
Az egyedfejlődés | 45 |
Az öröklődés | 46 |
Az örökítő anyag | 49 |
A nemek öröklődése | 50 |
Mi öröklődik? | 52 |
Az emberré válás | 53 |
Az élővilág kifejlődése | 53 |
Az első élőlények | 53 |
A földtörténeti ókor | 54 |
A földtörténeti középkor | 56 |
A földtörténeti újkor | 56 |
Az emberré válás | 58 |
Az előemberek | 60 |
Az ősemberek | 61 |
Az új emberek | 62 |
A munka szerepe az emberré válásban | 63 |
Az idegi és a hormonális szabályozás | 65 |
Hogyan alkalmazkodik a szervezet a környezethez? | 65 |
Az ingerlékenység | 65 |
Az ember idegrendszere | 66 |
A környéki idegrendszer működése | 67 |
A központi idegrendszer működése | 69 |
A reflex és az ösztön | 71 |
A hormonális szabályozás | 74 |
Az idegrendszer védelme | 75 |
Történelem (Csala Károly) | 77 |
Mitől ember az ember? (A termelőmunka és a fejlődés) | 79 |
Kinek mi a dolga? (A munkamegosztás és a társadalom) | 85 |
Szépszerével vagy erőszakkal? (Az osztálytársadalmak keletkezése) | 91 |
Enyém, tied, övé (A tulajdon és az érdek) | 96 |
Ki hova tartozik? (Az osztályok és képviselőik) | 101 |
Mire való az állam? (A politika és a gazdaság) | 105 |
Istenek és emberek (A társadalmi közösség, a vallási közösség) | 111 |
Nagy emberek és kisemberek (Az egyén és az osztály, az egyéni érdek és az osztályérdek) | 115 |
Piacról él az ember (A csere, a természeti és a pénzgazdálkodás) | 119 |
Miért folyik az osztályharc? (A gazdasági, a politikai, az ideológiai harc) | 124 |
Város és falu (Az egyenlőtlen fejlődés) | 128 |
Az újszülött neve: tőke (A tőkeviszony és az eredeti felhalmozás) | 133 |
A történelem mozdonyai (A forradalmak és a polgári forradalom) | 137 |
Meddig terjed a haza? (Nemzet és nacionalizmus) | 142 |
A manufakturától a gyárig (Az ipari forradalom és a munkások osztállyá szerveződése) | 147 |
Az elmélet anyagi erővé válik (Az ideológia és a tudományos szocializmus) | 152 |
Földrajz (Dr. Köves József) | 157 |
A Föld és a világegyetem | 159 |
Hogyan alakult az emberiségnek a világról alkotott képe, a világkép? | 159 |
A Föld forgása és ennek következménye: a nappalok és az éjszakák váltakozása | 161 |
A föld keringése és ennek következménye: az évszakok váltakozása | 164 |
Földünk kísérője, mellékbolygója: a Hold | 166 |
A Naprendszer titokzatosnak látszó tagjai: a meteorok és az üstökösök | 168 |
A tudomány és a technika fejlődése sok új lehetőséget nyújt a kutatásokra | 169 |
A kontinensek fekvése, felszíne | 171 |
A Föld keletkezése | 171 |
A kontinensek és az óceánok | 172 |
Az ősföldek és a röghegységek | 173 |
A fiatal lánchegységek | 176 |
Az alföldek és a medencék | 176 |
A vulkánosság | 177 |
A belső és a külső erők állandó hatása | 178 |
Az éghajlat, a növényzet, a vízrajz, a mezőgazdaság | 180 |
Mi az időjárás és mi az éghajlat? | 180 |
Az időjárás és az éghajlat elemei | 181 |
Az éghajlatot kialakító tényezők | 183 |
Az éghajlati övek éghajlati területei. Az éghajlat hatása a növényzetre, a folyók vízjárására és a mezőgazdasági termelésre | 185 |
Az ember meg tudja változtatni az éghajlati adottságokat | 188 |
Az energiahordozók és az ásványkincsek | 190 |
Mit nevezünk energiahordozónak? Hogyan alakul ezek felhasználása? | 190 |
Hogyan csoportosíthatjuk az energiahordozókat? | 191 |
A fogyó energiahordozók termelése, felhasználása, lelőhelyei | 191 |
A megújuló energiahordozók hasznosítása | 194 |
A legfontosabb ásványkincsek | 195 |
Európán kívül fekvő, jelentős tőkésországok (Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália) | 199 |
Amerikai Egyesült Államok (USA), a világ vezető tőkésországa | 199 |
Japán, a tőkés világ második ipari nagyhatalma | 204 |
Ausztrália - egész kontinensen egy ország | 206 |
Fejlődő országok Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában | 209 |
Indiai Köztársaság | 209 |
Közép-Kelet és Észak-Afrika kőolajtermelő országai | 213 |
Fekete-Afrika | 215 |
Latin-Amerika fejlődő országai | 217 |
Irodalom (Párbeszéd a költészetről) | 221 |
Miért olvas az ember? (Levendel Júlia) | 223 |
Párbeszéd a költészetről (Eörsi István) | 229 |
Első párbeszéd: A versről, általánosságban | 229 |
Második párbeszéd: A vers építőkövei | 236 |
Harmadik párbeszéd: A költői nyelv | 245 |
Negyedik párbszéd: A költő és tárgya | 254 |
Ötödik párbeszéd: Költészet és gondolat | 263 |
Hatodik párbeszéd: A pillanat igazsága | 272 |
Feladatok (Besse Lajosné) | 283 |
Matematika (Gál Mihály, Lengyelné Szilágyi Ágnes) | 299 |
A számok világa | 301 |
A számok és az ember kapcsolata | 301 |
Mivel foglalkozik a matematika? | 301 |
A számok | 303 |
A halmazok | 303 |
A természetes szám | 304 |
A számrendszerek | 306 |
A csoportosítás | 306 |
Egy kis történelem | 308 |
A mérés | 311 |
A mérés és az ember kapcsolata | 311 |
A közönséges tört | 313 |
A tizedestört | 315 |
Egy kis történelem | 317 |
Az alapműveletek | 320 |
Szükség van számolásra? | 320 |
A matematika módszere | 320 |
Az összeadás, a szorzás | 321 |
Az összeadás és a szorzás alapvető tulajdonságai | 322 |
A reláció | 324 |
A kivonás | 326 |
Az osztás | 327 |
Műveletek törtekkel | 329 |
Műveletek azonos mennyiségekkel | 329 |
Műveletek egyenlő nevezőjű törtekkel | 330 |
A különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása | 333 |
A tizedestörtek összeadása, kivonása és szorzása egész számmal | 337 |
Szorzás törttel | 339 |
Osztás törttel | 341 |
Geometria 1. | 343 |
A tér | 343 |
A geometria kezdete | 344 |
A geometria módszere | 346 |
Geometriai alapfogalmak | 346 |
A vonalak | 347 |
A testek csoportosítása | 348 |
Felületek | 351 |
Síkidomok | 351 |
A szög | 352 |
Geometria 2. | 353 |
A terület | 353 |
A háromszögek és a négyszögek csoportosítása | 356 |
A felszínszámítás | 360 |
A térfogatszámítás | 361 |
Fizika (Dr. Sas Elemér) | 363 |
Bevezetés a fizikába | 365 |
Mivel foglalkozik a fizika? | 365 |
A fizika és a technika kapcsolata | 366 |
A megfigyelés, a kísérlet és a mérés | 367 |
A testek mozgása | 371 |
A mozgásról | 371 |
A mozgások leírása | 372 |
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás | 374 |
Változó mozgások | 375 |
A testek egymásra hatása (Az erő, a súly, a tömeg) | 378 |
A dinamika három alaptörvénye | 378 |
Newton első törvénye | 378 |
Newton második törvénye | 381 |
Newton harmadik törvénye | 382 |
A testek súlya | 384 |
A munka, a teljesítmény, az energia | 387 |
A munka | 387 |
A teljesítmény | 389 |
Az energia | 390 |
Nyugvó folyadékok (A nyomás) | 394 |
Pascal törvénye | 394 |
A hidrosztatikai nyomás | 395 |
Arkhimédész törvénye | 395 |
Ami a törvényekből következik | 396 |
Hőtani ismeretek | 404 |
A halmazállapot | 404 |
A hőtágulás | 404 |
Halmazállapot-változások | 407 |
Egyszerű gépek | 412 |
A forgatónyomaték | 412 |
Emelőrendszerű egyszerű gépek | 413 |
Lejtőrendszerű egyszerű gépek | 416 |
A súlypont | 417 |
Összefoglalás | 419 |