Fülszöveg
A Minden idők a forradalmi napok hiteles dokumentuma, amelynek alapja a szerző 1956-os egyetemista naplója. Olyan tényregény, amelynek az angol nyelvű kiadását az Irish Times egész oldalon méltatta, az ír televízió pedig 1956 leghitelesebb irodalmi dokumentumának minősítette. A regényben felbukkanó valóságos személyek álnéven szerepelnek. Cs. Szabó László még kéziratban olvasta a könyvet, és azt mondta: „Végigsírtam az egészet."
A Köpölyözés című dráma, amelyet e kötet megjelenésével egy időben mutatnak be Londonban és Zalaegerszegen, 1956 magyar tragédiáját és szellemi győzelmét viszi színre.
KABDEBÓ TAMÁS (Budapest, 1934) író, költő, műfordító. Az ELTE BTK magyar szakán végzett éppen 1956-ban, amikor diákújságíróként részt vett a forradalomban, majd emigrált. 1957-1960 a Walesi Egyetem angol-olasz-történelmi szakán tanult, majd 1968-ban a Londoni Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. 1961-1969-beji a londoni University College könyvtárának, 1969-1972-ben a gorgetowni...
Tovább
Fülszöveg
A Minden idők a forradalmi napok hiteles dokumentuma, amelynek alapja a szerző 1956-os egyetemista naplója. Olyan tényregény, amelynek az angol nyelvű kiadását az Irish Times egész oldalon méltatta, az ír televízió pedig 1956 leghitelesebb irodalmi dokumentumának minősítette. A regényben felbukkanó valóságos személyek álnéven szerepelnek. Cs. Szabó László még kéziratban olvasta a könyvet, és azt mondta: „Végigsírtam az egészet."
A Köpölyözés című dráma, amelyet e kötet megjelenésével egy időben mutatnak be Londonban és Zalaegerszegen, 1956 magyar tragédiáját és szellemi győzelmét viszi színre.
KABDEBÓ TAMÁS (Budapest, 1934) író, költő, műfordító. Az ELTE BTK magyar szakán végzett éppen 1956-ban, amikor diákújságíróként részt vett a forradalomban, majd emigrált. 1957-1960 a Walesi Egyetem angol-olasz-történelmi szakán tanult, majd 1968-ban a Londoni Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. 1961-1969-beji a londoni University College könyvtárának, 1969-1972-ben a gorgetowni Guyanai Egyetem könyvtárának, 1973-1974-ben a londoni Westminster Egyetem könyvtárának, 1974-1982-ig pedig a manchesteri Victoria Egyetem könyvtárának szakreferense, igazgatója, helyettes igazgatója volt. 1978-1983-ban a hadtörténeti tanszéken dolgozott mint tanársegéd. 1983-tól az irodalmi Maynooth Egyetem könyvtárigazgatója, 2001-től a dublini University College előadója. Főbb kitüntetései: Nemzetközi Költészeti Díj (1971), Pro Patria Hungarica-díj (1992), Füst Milán-nagydíj (1997), Nagy Imre-emlékplakett (1999), Arany János-díj (1999), József Attila-díj (2001). 1962 óta 60 könyve jelent meg angol, magyar és walesi nyelven.
Főbb művei: Érettségi (regény, 1971), Kétszívű (vers, 1973), Minden idők (regény, 1978), Dimplomat in Exile (történelmi monográfia, 1979), Az istenek (regény, 1983), Írország két area (útikönyv, 1987), Hungary and Ireland (történelmi monográfia, 1988), Blaekwell küldetése (történelmi monográfia, 1990), Amonnan... (kisregény, 1992), Dictionary of Dictionaries (kézikönyv, 1992), Árapály (regény, 1994), Deus ex Machina, (pen)ULTIMA (h)ORA (versek, 1994), Pezsdülés (regény, 1995), Beyond the Library Walls (kézikönyv, 1995), Attila József (történelmi monográfia, 1997), Forrás (regény, 1998), Danubius Danubia (regény, 1998), 33 (önéletrajz, 1998), Történetesen 26 (válogatott elbeszélések, 2001), Rendes emberek szigete (regény, 2001), Tízparancsolat (esszé, 2001), A hal(l)ottakról jót vagy semmit (esszé, 2002), Utazás a szívem körül (regény, 2002), Szoros élet ez vagy laza (válogatott elbeszélések, 2002).
Vissza