Millenniumi szőlős-boroskönyv

A szőlő és bor Magyarországon (Írások és gondolatok egy agrárágazat múltjáról, jelenéről, jövőjéről a harmadik ezredfordulón)

Szerkesztő

Csoma Zsigmond

Balogh István

Budapest

'Csoma Zsigmond: Millenniumi szőlős-boroskönyv ' összes példány

Kiadó:	Agroinform Kiadó és Nyomda Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	459 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:	963-502-721-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország az új évezred és évszázad beköszöntésével ünnepli a kereszténység felvételének és az államiságának 1000. évét. Mindkét jelentős és korszakalkotó tettben, és így a magyarság megmaradásában is, a szőlő-borkultúra meghatározó szerepű volt. Nem csak, mint a keresztény vallás attribútuma, jelképe, nem csak, mint a letelepült életforma egyik minőségi munkájának terméke, nem csak mint a korafeudális állam egyik legfontosabb adóbevételi forrása, monopóliuma jelentős a szőlő és a bor; hanem mint az emberi kultúra, műveltség egyik alapvető fontosságú formáló tényezője is.
A szőlő- és bortermelésre a Kárpát-medencében már kétezer éves adatok birtokában tekinthetünk vissza. Istenek italát, kultuszát, a viszály és a megbékélés zálogát jelentette a szőlő és a bor. A szőlő- és a borkultúra a Kárpát-medencében, Magyarországon az európai kultúrkörbe tartozást és a szoros kapcsolatot, hatást jelentette mindig és jelenti minden korban.
Ezért, aki a kereszténység és az államiság millenniumi ünnepén a szőlőről és a borról emlékezik meg, az Magyarország népének és gyarapodásának állít emléket. A bor ugyanis mindenféle jelentésével és üzenetével a mai embernek is az állandó megújulást, a minőségre törekvést, a meg nem alkuvást jelenti a lelki-művészi nemesedés és az anyagi gyarapodás reményének fényében.
Célunk, hogy a szőlőt és a bort komplexen láttassuk a Millenniumi Szőlős-Boroskönyvünkben, mind a társadalomtudományok, mind a természettudományok szemszögéből. Összegezzük az eddigi eredményeket és felmutassuk az európaiság egyik elemének magyarországi múltját, jelenét és az európai csatlakozás küszöbén a jövőjét is. Így a tegnap, a ma és a holnap kapcsolatában mutassuk be közérthetően egy kis ország területének, népeinek, termelő-fogyasztó közösségeinek, régióinak küzdelmeit és sikereit. A témaválasztással igyekeztünk minden érdeklődő, résztvevő számára érdekes, tartalmas és emlékezetes gondolatokat írásokat átnyújtani, amelyek egyben egy nagymúltú és sikeres ágazat bemutatkozását is jelentenék.
A 2000. szent évben megjelenő, a díszes kiadású Millenniumi Albumunk köszönti a nagymúltú ágazatot, és a magyarországi társadalomban oly fontos szerepet játszó szőlészetet és borászatot, egyben az évszázadot és az ezredfordulót is. Az Album így egyben számvetés és kitekintés is, a jövő nemzedék számára. Mindezzel korszerű formában kívánjuk folytatni azt a nemes hagyományt, amely az 1896. évi millenniumi ünnepségek során az egész országot áthatotta. Ezeknek az ünnepségeknek az emléke és maradandó alkotásai ma is közöttünk élnek. Szűkebb ágazatunk területén csak utalni szeretnénk az akkori Borászati Lapok, Baross Károly szerkesztette millenniumi számára, amely Magyarország szőlőtermesztésének múltja és jelene címen jelent meg. Az ünnepi kiadvány bemutatta az 1896. évi millenniumi kiállítás szőlészeti-borászati rendezvényeit, kiállítóit, a történeti áttekintés és a statisztikai adatok említése után a legfontosabb - akkoriban újdonságnak számító - szőlészettel-borászattal kapcsolatos törvényeket, majd ismertették a korabeli termesztési problémákat, a kártevők-kórokozók közül a legnagyobb károkat okozó filoxérát, peronoszpórát és lisztharmatot, illetve az ellenük való hatásos védekezést ecsetelték. Az ünnepi kötet nagy részét a jelesebb magán szőlőtelepek és termelők leírásának szánták. Vissza

Tartalom

Beköszöntő 7
Facsar Géza: Régészeti szőlőmag-leletek Magyarország területéről 9
Cey-Bert Róbert Gyula: A magyar borok őstörténetének honfoglalás előtti misztériuma 19
Csorna Zsigmond: Szent István szőlei és borai 23
Kiss Jenő: A szőlőnevek mint a gazdaságtörténet tanúi és mint a nevezéktan elemei 43
Fülöp Mihály: Fejezetek Csongrád megye szőlő-és borkultúrájából 49
Máté Andrea: A természeti adottságok szerepe a Szekszárdi borvidék kialakulásában 55
Környei Béla: Egy jelentős végvár: Királyi Sziget borbevételei 1546-1549 63
Oláh Anna: A domáldi tündérkert. Bolyai Farkas borászati munkássága 67
Csávossy György: Pápai Páriz nyelvi kincsesháza a szőlőről és a borról 79
Balassa Iván: A tokaj-hegyaljai borféleségek 83
Pap Miklós: A „Tokaj" és a „tokaji" névhasználat a nagyvilágban 87
Geday Gusztáv: Korai magyar pezsgők 97
Németh Ildikó: Soproni szőlő-bor egyesületek (XVIII-XIX. sz.) 105
Knézy Judit: Borlevestől a liktáriumig („Nemzetes asszonyok" munkája a szőlőben, gyümölcsösben, háztartásban) 115
Csorna Borbála: Schams Ferenc a prágai és a csehországi szőlő-borkultúráról 127
Deáky Zita: A bor a XIX. századi orvostörténeti forrásokban 135
Lukács László: „Bő terméssel áldaná meg szölleinket". Szent Donát tisztelete 147
Laczkovits Emőke: Borszentelés a Balatonfelvidéken 153
Veres László: Magyarország XVIII-XIX. századi bortároló- és ivó üvegedényei 157
Voigt Vilmos: A magyar folklór és a szőlő meg a bor 167
Boros Amedeo: A hegyaljai tokaji bor termelésével kapcsolatos szájhagyományok és a helyi kultúrában fellelhető egyéb néprajzi vonatkozások 173
Molnár Ede András: Bor-kartográfia 183
Beck Tibor: Filoxéra és kutatásának forrásai, problémái 191
Mohos Mária: A szőlőtermesztés társadalmi hatása a Tenke-vidékén 194
Hegedűs Katalin: A szőlészeti szakoktatás megjelenése a pécsi vincellériskola példáján 207
Hajdú Edit: A csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon 213
Preiningerné Erményi Magdolna: Múzeumi kiállítások a magyar szőlészetről és borászatról 223
Zelnik József: Bormisztika: mámor és malaszt 237
Katona József: Személyes visszaemlékezés az 1947-57-es évekre 241
Környei Béla: Fajta- és tulajdonváltás Baranya megye borvidékein (1965-1998) 245
Hajdú Edit: A szőlő szelekciós nemesítése 251
Horn Endre: A szőlő-szaporítóanyag termelésének múltja, jelene; jövője 257
Kocsis László - Bakonyi László: Szőlőalany nemesítés története Magyarországon 271
Kocsis László - Bakonyi László - Bakonyi Károly: Szőlőalanyok használata Magyarországon 275
Surányi Dezső: A Csongrádi kadarka múltja 285
Bakonyi László - Kocsis László: A fehérbort adó szőlőfajták nemesítése Keszthelyen 299
Bakonyi Károly: A Cserszegi fűszeres születése és szaporodása 307
Király Ferenc - Kiss Ervin - Kiss Ervinné - Bakonyi Imréné - Májer István: A Badacsony 36 fajtajelölt esélye a Balaton-felvidék bortermelésében 311
Rohály Gábor: Az underground. (A műkedvelő borászoktól a hivatalos borítészekig) 317
Mészáros Gabriella: Női szemmel a borok világában 321
Eperjesi Imre: A fehérborkészítési technológia fejlesztése Magyarországon 325
Csorna Zsigmond: Adalékok a magyarországi borhamisítások kezdeteihez, és az ellenük való küzdelem történetéhez 335
Vörös Andrea - Majdán János: Borhamisítási ügy száz évvel ezelőtt Pécsett 343
Arnold Mihály: Pénzügyőrök a bor védelmében 353
Dr. Balogh István - Cross Kárpáti Zsuzsa - Herpay Balázsné: Külföldi befektetések a Tokaj-hegyaljai borvidéken és a helyi környezet válaszai francia szemmel 363
Eff Lajos: Az első nemzetközi Bor Olimpia lehetősége Magyarországon 369
***
Kozma Pál professzor, mint a XX. század második felének szőlészettudományi iskolateremtője, kollégáival és intézményével
- Életrajza 375
- Tudományos munkássága 379
Dimény Imre: Kozma Pál a szőlészet tudós professzora 393
Geday Gusztáv: Törekvések a Budapesti M. Kir. Vincellérképezde Mozdony utcába való telepítésével kapcsolatosan az 1880-as évek elején 399
Velich István: Kozma Pál intra- és interspecifikus keresztezéses szőlőnemesítési munkássága 407
Polyák Dezső: Kozma Pál munkatársa voltam 1956-tól 1990-ig 413
S.-né dr. Urbányi Márta: Új fajták születése (1960-1991) 421
Papp János: Az oktató és tudományszervező Kozma Pál 425
***
Beck Tibor: 1956 a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 429
Ifj. Zilai János: Élet-halál-újjászületés. (A bor szimbolikája Babits költészetében) 451

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem