Előszó | 15 |
A honfoglalás kora | |
Krónikák és oklevelek | 19 |
A Kárpát-medence lakói a honfoglalás előtt | 21 |
A "kettős honfoglalás" elmélete | 24 |
A magyarok történetének kezdetei | 26 |
A honfoglalás | 27 |
A kalandozások | 29 |
A pogány társadalom | 32 |
Magyar középkor: Az Árpádok és az Anjouk (950-1382) | |
Árpád utódai | 37 |
Törzsszövetségből "törzsi államok" | 37 |
Árpád törzse | 39 |
Szent István, az államalapító | 41 |
A Kárpát-medence egyesítése | 42 |
A keresztény királyság | 43 |
Az új társadalmi rend | 45 |
A királyi hatalom alapjai | 47 |
Az egyházszervezet kiépítése | 48 |
Belviszályok kora | 53 |
Orseolo Péter és Aba Sámuel | 53 |
Vazul fia, I. András | 54 |
Salamon és a Béla-fiak | 56 |
Szent László | 57 |
Kálmán és Álmos | 59 |
A 12. század | 60 |
A társadalom rendje | 60 |
A trónkövetelők kora | 61 |
III. Béla reformjai | 62 |
Az ország képe | 63 |
Új erők a hatalomban | 64 |
Új berendezkedés | 64 |
A szerviensek és az Aranybulla | 65 |
Hódítási kísérletek | 67 |
A tatárjárás és IV. Béla | 68 |
"A király és a magyarok közötti gyűlölség" | 68 |
Muhitól Trauig | 69 |
A romok | 70 |
IV. Béla reformjai | 71 |
Harc a Babenberg-örökségért | 73 |
V. István | 75 |
Az Árpád-ház kihalása | 76 |
A hatalmaskodók kora: nemesség és familiaritás | 76 |
IV. László és kunjai | 77 |
Trónkövetelők | 79 |
III. András és az államszervezet rendi átalakítása | 80 |
A királyi hatalom és a nemesség | 81 |
Királyok és kiskirályok | 83 |
A tartományuraságok | 83 |
Királyok és koronázások | 84 |
Az Anjou-monarchia | 87 |
I. Károly és az ország egyesítése | 87 |
A kormányzat rendje és a király támaszai | 88 |
Dénár, garas, forint | 89 |
Nagy Lajos állama | 90 |
Egyazon nemesi szabadság és ősiség | 91 |
Nagy Lajos háborúi | 94 |
A lengyel trón | 97 |
Gazdaság és társadalom | 98 |
Az ország gazdagsága és népei | 98 |
A jobbágyság egységesülése | 100 |
Városok és lakóik | 101 |
Egyházi és világi kultúra | 102 |
Magyarország a késő középkorban (1382-1526) | |
Luxemburgi Zsigmond uralkodása | 117 |
Erőszak és zűrzavar | 117 |
A konstanzi zsinat és a császári trón | 119 |
Parasztfelkelés | 120 |
Hunyadi János és a török veszély | 121 |
Az ifjú katona | 121 |
Új védelmi rendszer | 122 |
A törökverő | 123 |
Sikertelen kísérletek | 125 |
Kormányzó és főkapitány | 126 |
"Lászlóé a királyi cím, Hunyadié a hatalom" | 128 |
A nándorfehérvári diadal | 128 |
Matthias Corvinus | 132 |
Hunyadi János fiai | 132 |
A polgárháború | 134 |
Béke és koronázás | 136 |
A reformok | 137 |
Az idegen zsoldossereg | 139 |
A cseh háborúk | 140 |
Az osztrák háborúk | 142 |
Közvetlen szomszéd a török | 144 |
Reális kompromisszum délen | 145 |
Kettős végvárrendszer | 147 |
A reneszánsz Magyarországon | 148 |
Királyi udvar és építkezések | 148 |
Egyetem és könyvtár | 150 |
A mecénás király | 151 |
A Jagelló-kor | 152 |
Mátyás örökösei | 152 |
II. Ulászló és a török veszély | 153 |
II. Lajos | 156 |
A végvárrendszer felbomlása | 157 |
Mohács | 158 |
A középkor végi társadalom | 161 |
Az arisztokrácia | 161 |
A nemesség | 164 |
Az egyházi rend | 168 |
A városok lakói | 172 |
A jobbágyság és a parasztháború | 176 |
A három részre szakadt Magyarország (1526-1711) | |
A Mohácsi csatától a tizenöt éves háborúig | 183 |
A szultán tervei és a két király | 183 |
Török kudarcok | 186 |
Béke és viszály: Buda elvesztése | 188 |
Megszilárdul a török hatalom | 193 |
Erdély különválása | 194 |
Az Erdélyi Fejedelemség születése | 198 |
A tizenöt éves háború | 201 |
A 17. század története | 207 |
Rudolf és a rendek | 207 |
A Bocskai-felkelés | 208 |
Utódlási harcok keleten és nyugaton | 211 |
A harmincéves háború kora | 214 |
Erdély végveszélyben | 217 |
Zrínyi sikerei és a sokkoló béke | 221 |
Főúri összeesküvés | 223 |
Thököly Imre felkelése | 225 |
Buda visszavívása és az ország egyesítése | 227 |
A Rákóczi-szabadságharc | 230 |
Reformáció és katolikus megújulás | 233 |
Képlékeny kezdetek | 233 |
A reformáció diadala | 235 |
A reformáció Erdélyben | 238 |
A hódoltság keresztény egyházai | 239 |
Katolikus megújulás és ellenreformáció | 243 |
Az ország és népe | 248 |
Környezet és időjárás | 248 |
A népesség száma | 251 |
Az etnikai viszonyok | 253 |
Járványok, háborúk, éhínség | 254 |
A társadalom | 255 |
Parasztság és mezőgazdaság | 255 |
A nemesek világa | 260 |
Városok és céhek | 264 |
Az erdélyi társadalom | 267 |
A család a kora újkorban | 271 |
A három országrész | 276 |
A királyi Magyarország kormányzata | 276 |
A török Magyarország szervezete és kultúrája | 279 |
Az Erdélyi Fejedelemség igazgatása és gazdasága | 284 |
Művelődés és kultúra | 288 |
Egyetemek, líceumok | 288 |
Gimnáziumok | 290 |
Kisiskolák | 292 |
Az udvari kultúra | 294 |
Magyarország a 18. században | |
III. Károly és Mária Terézia uralkodása | 301 |
A Habsburgok birodalma | 301 |
Magyarország a birodalomban | 303 |
Mária Terézia trónja | 305 |
Az úrbérrendezés | 307 |
Lázas évtized | 309 |
Reformok mindenáron | 309 |
Fokozódó ellenállás | 313 |
Minden összeomlik | 314 |
Gazdaság és társadalom | 316 |
Fejlődő gazdaság | 316 |
Soknemzetiségű, sokvallású társadalom | 321 |
Felvilágosodás és művelődés | 324 |
Anyanyelvi mozgalom | 324 |
A művészetek | 326 |
A nemzeti ébredés kora (1790-1848) | |
A nemzeti mozgalom és a francia háborúk | 331 |
Tervek, elképzelések, országgyűlés | 331 |
A francia forradalom és a magyar jakobinusok | 333 |
I. Ferenc rendszere | 335 |
A francia háborúk kora | 336 |
Az abszolutizmus és a rendek | 339 |
Rendeleti irányítás | 339 |
Abszolutizmus | 339 |
A rendi-nemzeti ellenállás és a kompromisszum | 340 |
A reformkor | |
Széchenyi István és a reformtábor | 341 |
Wesselényi Miklós programja | 343 |
Az 1832-1836. évi országgyűlés | 344 |
Kormányterror és kompromisszum | 346 |
Kossuth Lajos programja | 346 |
A magyar nacionalizmus | 348 |
Széchenyi és Kossuth vitája | 348 |
Az újkonzervatívok | 349 |
Az 1843-1844. évi országgyűlés és következményei | 349 |
Pártok és programok | 351 |
A gazdaság | 352 |
Mezőgazdaság és ipar | 352 |
Kereskedelem és közlekedés | 354 |
Az ország népe | |
A népesség | 356 |
Nemzetiség és vallás | 357 |
Járványok, éhínség és egészségügy | 358 |
A társadalom mindennapjai | 359 |
A főnemesség | 359 |
A régi jó táblabírák | 360 |
Polgárság és városok | 363 |
A parasztság | 365 |
Művelődés, nemzeti kultúra és polgárosodás | 366 |
A közoktatás | 366 |
A felsőoktatás | 368 |
A tudományok | 368 |
A nyelvújítás | 370 |
Irodalom és színház | 371 |
A modern sajtó születése | 373 |
Forradalom és szabadságharc (1848-1849) | |
A forradalom, eredmények és kudarcok | 377 |
Európa és a magyar átalakulás | 377 |
A törvényes forradalom és az áprilisi törvények | 378 |
Kül- és belpolitikai gondok | 381 |
Önálló hadsereg és népképviseleti országgyűlés | 383 |
A nemzetiségi kérdés | 385 |
A szabadságharc | 387 |
Az önvédelmi háború | 387 |
Sikerek a harctereken | 391 |
A független Magyarország és bukása | 393 |
Megtorlás | 396 |
Önkényuralom és abszolutizmus (1849-1867) | |
A Bach-rendszer | 401 |
Mi legyen Magyarországgal? | 401 |
A nemzetiségek | 402 |
A magyar törekvések | 403 |
A jobbágyfelszabadítás | 404 |
Kiútkeresők | 405 |
Kemény, Eötvös, Széchenyi | 405 |
A társadalmi "közérzület" | 408 |
Kossuth és az emigráció | 408 |
Gazdaság és társadqalom | 410 |
A gazdaság fellendülése | 410 |
A polgári társadalom kialakulása | 413 |
Kulturális élet | 414 |
Szakmai és tudományos egyesületek | 414 |
Művészetek és tudományok | 415 |
Az önkényuralom válsága és a kiegyezés | 417 |
Hatalmi változások Európában | 417 |
A birodalmi politika válsága | 418 |
A provizórium | 419 |
A kiegyezés | 420 |
A dualizmus kora (1867-1914) | |
Politikai berendezkedés | 425 |
A dualista rendszer | 425 |
A polgári állam kiépítése | 427 |
A politika színpadán | 429 |
A kormánypártok | 429 |
Az ellenzéki oldal | 432 |
A dualizmus nyugalmi időszaka | 433 |
A hanyatlás jelei | 435 |
A rendszer válsága | 435 |
Csökkenő nemzetközi tekintély | 438 |
Széthúzó nemzetiségi érdekek | 441 |
Új politikai erők | 444 |
A gazdasági felzárkózás | 447 |
Az állam és a gazdaság | 447 |
A mezőgazdaság | 448 |
Az ipar | 450 |
A közlekedés forradalma | 453 |
A kereskedelem | 454 |
A hitelszervezet | 455 |
Az ország népe | 457 |
Javuló életkilátások | 457 |
A mozgásba jött társadalom | 459 |
Nemzetiségek és vallások | 460 |
A társadalom | 461 |
A polgárosodás és hiányai | 461 |
Arisztokrácia és nagypolgárság | 463 |
Úri és polgári középosztály | 464 |
Kispolgárok és parasztok | 464 |
Falusi és városi proletárok | 465 |
A szellemi élet | 466 |
A közoktatás | 466 |
A felsőoktatás | 467 |
A tudományok | 468 |
A sajtó | 470 |
Magasművészet és szórakoztatóipar | 471 |
Háború, forradalmak, ellenforradalom - Trianon (1914-1920) | |
Az I. világháborúban | 477 |
Hadicélok, haditervek, frontok | 477 |
Háborús veszteségek és változások | 479 |
Célok a háború végén | 481 |
A polgári demokratikus forradalom | 482 |
Összeomló frontok, őszirózsás forradalom | 482 |
Képlékeny határok | 482 |
Magyarország köztársaság | 484 |
Megerősödő jobb- és baloldal | 485 |
A tanácsköztársaság | 487 |
Radikális átalakítások | 487 |
Az új rend hívei és ellenfelei | 489 |
Sikeres hadjárat, rossz alku | 490 |
Az ellenforradalom | 491 |
Megszállt ország, politikai káosz | 491 |
Lassú konszolidáció | 492 |
Horthy Miklós kormányzó | 494 |
A rendszer megszilárdul | 495 |
A trianoni békeszerződés | 496 |
Kilátástalan tárgyalások | 496 |
Embermilliók, országrészek sorsa | 497 |
Megszilárduló határok | 499 |
A Horthy-korszak (1920-1944/45) | |
A politikai rendszer jellege | 503 |
Bethlen államrendje | 503 |
A parlamenti pártok | 505 |
Az országgyűlés és a kormányzó | 506 |
A kormányzói jogkör | 507 |
A kormányok | 508 |
A közigazgatás | 509 |
Külpolitikai elszigeteltség | 509 |
A hadsereg | 510 |
A gazdaság | 511 |
Az örökség | 511 |
Pénzügyi stabilizáció | 512 |
Fejlődő ipar | 513 |
Stagnáló mezőgazdaság | 514 |
A gazdasági válság és hatásai | 516 |
Ismét gazdasági fellendülés | 517 |
Az oktatás | 519 |
A népiskolák | 519 |
A középfokú oktatás | 520 |
Változó szellem | 521 |
A felsőoktatás | 522 |
A diákok | 523 |
A tudományos élet | 524 |
Társadalmi viszonyok és életkörülmények | 525 |
A népesség | 525 |
Az úri emberek világa | 526 |
Középrétegek és antiszemitizmus | 528 |
A parasztság | 529 |
Munkásság és társadalombiztosítás | 531 |
Társadalmi mobilitás | 532 |
Lakóhelyek és közegészségügy | 533 |
Kultúra, művelődés, szórakozás | 535 |
Irodalmi irányzatok | 536 |
Köznapi és magaskultúra | 537 |
Életformaváltás: film, rádió, sport | 538 |
Revíziók és a II. világháború | 540 |
Új külpolitikai keretek | 540 |
Német támogatással: a Felvidék majd Kárpátalja | 541 |
Észak-Erdély és a német befolyás erősödése | 543 |
Német szövetségben: a Délvidék | 544 |
Út a Don-kanyarig | 546 |
A hátország | 547 |
Háborúellenes akciók | 548 |
Óvatos lépések, megszállás, holokauszt | 549 |
Sikertelen kiugrási kísérlet | 550 |
A nyilas rémuralom | 553 |
Magyarország a II. világháborútól napjainkig (1944/45-2000) | |
A próbálkozó demokrácia (1945-1948) | 557 |
A megnyerés taktikája | 557 |
Ideiglenes Nemzetgyűlés és fegyverszünet | 559 |
Kétarcú berendezkedés | 560 |
A háború mérlege | 561 |
Földreform, választások | 562 |
A belpolitikai erőegyensúly éve | 564 |
Béketárgyalások, lakosságcsere | 567 |
Békeszerződés és jóvátétel | 569 |
A kisgazdapárt szétverése | 570 |
Úton a diktatúrába | 573 |
A Rákosi-korszak (1948-1956) | 575 |
A rettenet állama | 575 |
A diktatúra berendezkedése | 576 |
A Rajk-per és háttere | 578 |
A totális diktatúra | 579 |
Az ipar és mezőgazdaság átalakítása | 581 |
Társadalmi változások | 583 |
Erőszak és megfélemlítés | 585 |
Nagy Imre miniszterelnök programja | 587 |
A másik hatalmi centrum | 589 |
A sztálinizmus agóniája | 590 |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc | 592 |
Megpezsdülő közélet - tétova pártvezetés | 592 |
Tüntetésből forradalom | 593 |
Sortüzek, harcok, tárgyalások | 596 |
Szovjet intervenció | 599 |
Kádár kormánya és a társadalom | 600 |
A Kádár-korszak (1956-1989) | 602 |
A társadalom megfélemlítése | 602 |
A hatalom megszilárdítása | 605 |
Gazdasági fejlődés, politikai konszolidáció | 606 |
A "szocialista világrendszerben" | 608 |
A "kádári kompromisszum" | 609 |
A "legvidámabb barakk" | 612 |
A reformok hatása | 613 |
A hanyatlás kezdete | 616 |
Társadalom és életmód | 617 |
A "másik Magyarország" színre lép | 619 |
Új politikai szervezetek | 622 |
A "tárgyalásos forradalom" | 623 |
A rendszerátalakítás évtizede | 627 |
Elvárások és körülmények | 627 |
Az Antall-kormány és a társadalom | 628 |
A parlament működése és zavarai | 631 |
Tétova lépések, élesedő ellentétek | 632 |
A Horn-kormány és a stabilizáció | 634 |
Újabb fordulat | 638 |
Epilógus | 638 |
Függelék | 641 |
A magyar királyok koronája a történelemben és a nemzeti hagyományban | 643 |
Jogar, palást, országalma és kard | 643 |
Korona és koronázás | 645 |
Szabályok és hagyomány | 646 |
A Szent Korona | 647 |
Szent István koronája | 648 |
Bizonytalan századok | 649 |
A "szent korona" hagyománya és a Szent Korona | 650 |
Mohácstól napjainkig | 651 |
A Szent Korona-tan | 653 |
Kronológia | 657 |
Magyarország állam- és kormányfői | 694 |
Államfők | 694 |
Erdélyi fejedelmek | 695 |
Kormányfők | 695 |
Irodalom | 697 |
Képek jegyzéke | 711 |
Térképek jegyzéke | 720 |
Névmutató | 721 |