Millenniumi emléktáblák

Előszó

A magyar államalapítás ezeréves jubileumán „múltunk tanúit", műemlékeinket hívjuk ismeretünk felfrissítésére, gazdagítására, köszönetet mondva Álmos fejedelmünknek és fiának, I. István királyunknak, akik előkészítették és megalkották a magyar keresztény államot. Utódaik pedig a „sok viszály után", de örökül hagyták ránk a magyar hont. Őseink tiszteletére műemlékeink ódon falain, romok maradványain „Millenniumi emléktáblát" helyeztünk el, hitet téve ősi jussunk ápolásának, megtartásának és gazdagításának. Műemlékeink sok évszázadon átviharzott történetünkre emlékeztetnek, ismereteinket gazdagítják, mert „az a mienk, amit ismerünk". A „Hajdú-Bihar évszázadai" című kiadvány utószavában ekként fogalmazok. A magyar műemlék védelmét a múlt század tudományos életének képviselői kezdeményezték. Tevékenységüket a nemzeti ügy, a kultúra iránti tisztelet és az önfeláldozó odaadás vezette. Ösztönzésükre 1872. április 4-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának felállítását. Ettől az időtől számítják a szervezett műemlékvédelmet hazánkban. Az 1881. május 28-án kihirdetett XXXIX. számú Műemléki törvény 58 évig volt hatályban. E törvényt követte az 1949. évi 13. számú tvr. majd az 1997. évi LIV. Műemlékvédelmi törvény. Jelenleg a 2001. évi LXIV. tv. „A kulturális örökség védelméről" van hatályban. Hajdú-Bihar megyében a XX. század első harmadában indult meg a kutatómunka. Zoltai Lajos nevéhez fűződik. Az első pusztai állandó kiállítás a hortobágyi csárdában Sőregi János munkája. A herpályi csonkatorony védelme - 1913- tól - Tardy Sándor birtokos érdeme. Debrecenben Kovács János, Hajdúnánáson Molnár József tanárok szenvedélyesen szorgalmazták a kulturális értékek megmentését a megye településein. A II. világháború a megyében, főleg Debrecen városában súlyos bombakárokat okozott. Később - a zavaros időkben - a megmaradt értékek is a kényszerűség és a kapzsiság áldozatai lettek. Vissza