| Az inductio segéd-miveleteiről | |
| A megfigyelésről és leirásról | |
| Mennyiben tárgya a megfigyelés a logikának? | 3 |
| Az ugytetsző megfigyelés egy nagy része igazában következtetés | 4 |
| A megfigyelés leirása többet állit, mint a mennyi a megfigyelésben foglaltatik | 9 |
| - t. i. bizonyos megegyezést a jelenségek közt; s a jelenségeknek az ilyen megegyezés megállapitására szolgáló összehasonlitásra már inductiohoz vezető előlépcsőzet | 13 |
| Az abstractioról, vagy a fogalmak alkotásáról | |
| Az inductiot megelőző összehasonlitás általános fogalmakat tesz föl | 16 |
| - de ezeknek nem kell bennünk előre meglétezniök | 18 |
| Az eredetileg összehasonlitás utján nyert általános fogalom viszont maga az összehasonlitás typusa | 23 |
| Mit értünk "illő" fogalmak alatt? | 27 |
| - s mit a "tiszták" alatt? | 30 |
| A kérdés további fejtegetése | 33 |
| Az elnevezésről, mint az inductio segédlőjéről | |
| A nevek főtulajdonsága, hogy a gondolkodás műszerei | 39 |
| A nevek nem nélkülözhetetlenek az inductiohoz | 40 |
| Mily módon szolgálnak neki? | 42 |
| Az általános nevek nem csak takarékossági szempontból szolgálnak a nyelv-használatnál | 45 |
| A philosophiai nyelv szükségleteiről és a meghatározás elveiről | |
| A pilosophiai nyelv első kelléke, hogy minden általános névnek legyen meg a maga szilárdul megállapitott és szabatosan meghatározott jelentése | 47 |
| A közhasználatu neveknek gyakran elmosódott együttjelzésök van | 47 |
| - melyet a logikusoknak meg kellene állapitaniok, s a lehető legkevésbbé kellene változtatniok | 51 |
| Miért forog a meghatározás gyakran nem szók, hanem dolgok körül | 54 |
| Hogyan kellene a logikusnak a szók átmenő jelentésével bánniok | 59 |
| Miféle bajok származhatnak abból, ha a szók szokásos együttjelzésének egy részét elejtjük | 67 |
| A szók jelentésének természetes változásairól | |
| Eredetileg történetes körülmények hogyan csusznak a szók jelentésébe be? | 77 |
| - s néha az egész jelentést is elfogadják | 80 |
| A szók az általánosulásra hajlanak | 82 |
| - és a részletesülésre | 85 |
| A philosophiai nyelv elveinek tovább fejtegetése | |
| A philosophiai nyelv második kelléke: külön név minden fontos jelentés számára | 90 |
| - az az, először: tökéletes leiró terminologia | 90 |
| - másodszor: külön név a tudományos abstractio minden fontosabb eredménye számára | 97 |
| - harmadszor: a műnevek jegyzéke, vagyis a fajok neveinek rendszere | 99 |
| A műnevek jegyzékéhez tartozó nevek együttjelzése sajátos természetü | 103 |
| A nyelvet milyen esetekben lehet s milyenekben nem lehet gépszerüleg használni? | 107 |
| Az osztályozásról, mint az inductio segédlőjéről | |
| Az itt tárgyalt osztályozás miben különbözik az elnevezés útján történő osztályozástól? | 115 |
| A természetes csoportok elmélete | 117 |
| A természetes csoportokat typusok, vagy pedig meghatározások szerint állapithatni meg? | 123 |
| A fajok természetes csoportok | 127 |
| Hogyan kellene a faj-neveket megalkotni? | 135 |
| A sorozatok utján történő osztályozásról | |
| A természetes csoportokat természetes sorozatba kell rendezni | 140 |
| E rendezésnek a föjelenség fokozatai szerint kellene történnie | 142 |
| - a mi egy példány-faj föltevését vonja maga után | 145 |
| Hogyan kellene a sorozat osztályait megállapitani? | 146 |
| A tudományos osztályozás legtökéletesebb formáját az állattan nyujtja | 148 |
| Az ál-következtetésekről | |
| Az álkövetkeztetésekről általában | |
| Az álkövetkeztetések elmélete mellőzhetetlen része a logikának | 153 |
| A történetes tévedések nem álkövetkeztetések | 156 |
| A tévedés erkölcsi forrásai milyen viszonyban állanak az értelmiekhez? | 156 |
| Az álkövetkeztetések osztályozása | |
| Az álkövetkeztetések osztályozását milyen jegyek szerint kell végrehajtani? | 161 |
| Az álkövetkeztetések öt osztálya | 163 |
| Néha önkényünktől függ, hogy valameliyk álkövetkeztetést egyik, vagy másik osztályba sorozzunk | 168 |
| Az egyszerű szemlélet álkövetkeztetései, vagy az a priori álkövetkeztetések | |
| Az ez osztályba tartozó álkövetkeztetések jellemvonásai | 172 |
| Természetes előitéletnél fogva a subjectiv törvényeket objectivekül tekintik, mint közkeletü babonák példái bizonyitják | 174 |
| Természetes előitéletek, melyek szerint a miket együtt gondolunk, együtt is kell létezniök s a mi megfoghatatlan, nem is igaz | 180 |
| Természetes előitéletek, mely szerint abstractionak való létet tulajdonitanak | 189 |
| Az elégséges ok álkövetkeztetése | 191 |
| Természetes előitélet, mely szerint a természet különbözőségei megfelelnek a nyelv megkülönböztetéseinek | 195 |
| Előitélet, mely szerint valamely jelenségnek nem lehet több egy okánál | 200 |
| Előitélet, hogy valamely jelenség föltételeinek hasonlitniok kell e jelenséghez | 205 |
| A megfigyelési álkövetkeztetések | |
| A megfigyelés hia és a megfigyelés eltévesztése | 217 |
| Esetek, meg körülmények meg nem figyelése | 218 |
| Példák az előbbire | 219 |
| - meg az utobbira | 226 |
| A balmegfigyelés jellemzése és példái | 233 |
| Általánositási álkövetkeztetések | |
| Ez osztály jellemző vonásai | 238 |
| Az általánositás bizonyos fajtáinak mindig alap nélkül kell szükölködniük | 239 |
| Gyökeresen különböző jelenségek egyetlen közösre való föloldására czélzó kisérletek | 240 |
| A tapasztalati törvényeknek okozatiakkal való összetévesztése álkövetkeztetés | 243 |
| Post hoc, ergo propter hoc, s az ennek megfelelő deductiv álkövetkeztetés | 249 |
| A téves analogiák álkövetkeztetései | 253 |
| A metaphorák szerepe az okoskodásban | 262 |
| Az általánositás álkövetkeztetései hogyan fakadnak a téves osztályozásból | 266 |
| Az okvetési álkövetkeztetések | |
| Bevezető megjegyzések | 269 |
| A megforditott meg az egyjelentésü itéletekre épitett álkövetkeztetés | 269 |
| A syllogismus bensejéből származó álkövetkeztetések | 272 |
| Az előzmények megcseréléséből eredő álkövetkeztetés | 273 |
| Összetévesztési álkövetkeztetések | |
| A szók kétértelműségéből származó álkövetkeztetések | 279 |
| A petito principii | 297 |
| Az ignoratio elenchi | 310 |
| A moralis tudományok logikájáról | |
| Bevezető megjegyzések | |
| A moralis tudományok elmaradt állapotán csak az által lehet segiten, hogy a természeti tudományok módszereit alkalmazzuk, kellőleg kiterjesztve és általánositva, rájuk | 319 |
| Mennyire lehet ezt ebben a munkában megkisérteni | 322 |
| Szabadság és kényszerüség | |
| Az emberi cselekedetek alá vannak-e az okozatiság törvényének vetve? | 324 |
| Az u. n. philosophiai kényszerüség mily értelemben igaz? | 325 |
| A kényszerüség szó alkalmatlan volta és káros következései | 329 |
| Az inditó ok nem mindig valamely élvre vagy sérvre való kilátás | 334 |
| Hogy az emberi természet tudománya létezik, vagy létezhetik | |
| Lehetnek tudományok, a melyek nem exact tudományok | 337 |
| Az emberi természet tudománya mily tudományos előképnek felel meg | 341 |
| A lélek törvényeiről | |
| Mit értünk a lélek törvénye alatt? | 345 |
| Létezik-e a lélektan, mint tudomány | 346 |
| A lélektan főbb kérdéseinek jellemzése | 349 |
| A lelki müveletek meg testi körülmények viszonya | 356 |
| Ethologia, vagyis: a jellemfejlés tudománya | |
| Az emberi természet tapasztalati törvényei | 362 |
| - csak is megközelitő általánositások. Az egyetemes törvények a jellemfejtés törvényei | 365 |
| A jellemfejtés törvényeit nem lehet megfigyelés és kisérlet utján megállapitani | 368 |
| - hanem deductiv módon tanulmányozandók | 374 |
| Az ethologia elvei a lélek tudományának középtáji elvei | 377 |
| Az ethologia jellemzése | 381 |
| Általános megjegyzések a társadalmi tudományról | |
| A társadalmi jelenségek tudomány tárgyai-e? | 385 |
| A társadalom tudományának mily természetünek kell lennie? | 388 |
| A chemiai vagy kisérleti módszerről a társadalmi tudományban | |
| Annak a gondolkodás-módnak a jellemzése, a mely egyenkénti tapasztalatokból politikai tanokat vezet le | 392 |
| A társadalmi tudományban lehetetlen a kisérletezés | 395 |
| - a különbözési módszer is alkalmazhatatlan | 397 |
| - és a megegyezés, meg a párhuzamos változatok módszerei sem bizonyító erejüek | 399 |
| - a maradékok módszere szintén nem bizonyitó erejü s előfeltétele a deductio | 402 |
| A geometriai, vagy elvont módszerről | |
| E gondolkodási mód jellemvonásai | 406 |
| Példák a mértani módszerre | 409 |
| A Bentham-iskola érdek-philosophiája | 410 |
| A physikai, vagy tárgyas deductiv módszerről | |
| A renden haladó és a megforditott rend szerint eljáró deductiv módszerek | 419 |
| A rendben haladó deductiv módszer nehézségei a társadalom tudományában | 424 |
| Mily mértékben lehet a társadalmi speculatio különböző ágait külön-külön tanulmányozni? A közgazdaságtan jellemzése | 428 |
| A politikai ethologia, vagy a nemzeti jellem tudománya | 435 |
| A társadalom tudományának tapasztalati törvényei | 439 |
| A társadalom tudományának igazolása | 442 |
| A forditott rend szerint haladó deductiv, vagy történelmi módszer | |
| Az általános társadalmi tudomány, meg az egyes sociologiai vizsgálatok megkülönböztetése | 446 |
| Mit értünk a társadalom valamely állapota alatt | 447 |
| Az ember és a társadalom továbbrahaladó volta | 449 |
| A társadalmi állapotok egymásutánjának törvényeit csak is a forditott rend szerint haladó deductiv módszer utján lehet megállapitani | 452 |
| A társadalmi statika, vagy a társadalmi jelenségek együttlétezésének tudománya | 456 |
| A társadalmi dynamika, vagy a társadalmi jelenségek egymásutánjának tudománya | 467 |
| A történeti módszer körvonalai | 469 |
| Kilátások a sociologiai kutatás jövőjére nézve | 473 |
| További fölvilágositások a történelem tudományáról | |
| Hogy a történelmi tények egyarántos törvények alatt állanak, bizonyitja a statistika | 478 |
| - a mi nem azt teszi, hogy az erkölcsi okok jelentéktelenek | 483 |
| - sem azt, hogy az egyének jelleme és a kormányok tettei hatástalanok | 487 |
| Példák a kitünö férfiak és a kormányok politikájának történelmi jelentőségére | 493 |
| A gyakorlat vagy művészet logikájáról, ideértve az erkölcsiséget és politikát | |
| A moral nem tudomány, hanem müvészet | 499 |
| A müvészet szabályai meg a megfelelő tudomány tantételei közötti viszony | 500 |
| Mi a tulajdonképeni feladatunk a müvészet szabályainak? | 502 |
| A müvészet nem lehet deductiv | 504 |
| Minden müvészet a tudomány oly igazságaiból áll, a melyek bizonyos gyakorlati czélra szolgáló rendbe vannak sorakoztatva | 506 |
| Teleologia, vagy a czélok tana | 508 |
| A teleologia végső irányzóra vagy alapelvre szorul | 511 |
| Befejezés | 514 |
Folytatás Microsoft-tal