Militarizmus

Szerző

V. I. Szkopin

Fordító

Dr. Auer Kálmán

Budapest

'V. I. Szkopin: Militarizmus ' összes példány

Kiadó:	Zrínyi Katonai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	658 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Militarizmus - a nemzetközi politikai élet általánosan használt fogalma. De vajon pontosan ismerjük-e a fogalom valóságos tartalmát, történelmi értelmét?
E könyv szerzője végigvezeti az olvasót a militarizmus történelmi fejlődésének hosszú, véres útján, és bemutatja ennek végállomásán a jelenkori militarizmust - a hódító háborúk szervezőjét és kirobbantóját.

Tartalom

Előszó	5
A militarista diktatúra veszélye
A militarizmus célja és feladatai
A militarizmus marxista és burzsoá értelmezése	12
Haladó háborúk és reakciós háborúk	14
Hogyan használják ki a militaristák a haladó háborúkat?	15
A militaristák az agressziót a hódító "magas kultúrájával" próbálják igazolni	17
A militarista diktatúra és történelmi tanulságai	22
A militaristák a legújabb haditechnikára alapozzák számításaikat	25
A militarizmus felrúgja a nemzetközi jogot	26
A militarizmus nemzeti válfajai
A militarizmus három formája: a terjeszkedő a revanista és az álcázott militarizmus	30
Az Amerikai Egyesült Államok militarizmusának történelmi talaja	31
A japán és a német militarizmus történelmi gyökere	37
Az angol militarizmus történelmi forrása	41
A militarizmus veszélyezteti a kis tőkésországokat	44
A militarizmus ideológiája
Reakciós tudósok a militarizmus szolgálatában	46
A militaristák idealista filozófiája	49
Agnoszticizmus, irracionalizmus és miszticizmus	52
Az ideológia próbaköve az előrelátás	56
A militarista terror
Hogyan értelmezi az erőszakot a proletariátus és hogyan a burzsoázia?	65
A népirtó háború régebben és ma	66
Az irtóháború veszélye a militaristákra nézve	70
Történelmi tanulságok és burzsoá történészek beismerései	74
A népek önvédelme a militarizmussal szemben
A marxizmus klasszikusai a forradalmi háborúkról	77
Rabszolgafelkelések az antik Rómában	78
A japán parasztok és kézművesek felkelései	80
A francia jobbágyok felkelése a középkorban	85
Az angol jobbágyok felkelése	87
A németországi "nagy parasztháború" a XVI. században	91
A népek önvédelme a militarizmussal szemben (Befejezés)
Sztyepan Razin és Jemeljan Pugacsov parasztháborúja	94
Az indiai szipojok felkelése	98
A kínai tajping-felkelés	99
Az 1871. évi párizsi kommün	103
Az 1905-1907. évi oroszországi forradalom	106
A forradalmi háborúk történelmi tanulságai	108
A militarizmus ereje és gyengesége
A marxizmus klasszikusai az ellenségről	114
A reakciós tudósok értékes gondolatainak és megfigyeléseinek felhasználása	114
A buzsoá katonai művek megtiszítása a történelmi ferdítésekről és rágalmakról	116
A burzsoá katonai művek stílusa és tartalma	125
A svájci, japán, francia és német fegyveres erők nemzeti sajátosságia	134
A militarizmus ereje és gyengesége (folytatás)
Milyen jelentőséget tulajdonítanak az angolok a hadműveletek anyagi biztosításának?	152
Az angol felderítés, kémelhárítás, hadicsel	159
Hadműveleti kutató munka ("operational researches")	161
A katonai diplomácia művészete	162
Az angolok hagyománytisztelete	164
Hogyan takarékoskodott Anglia az erejével és hogyan növelte azt a szövetségesek rovására?	165
A militarizmus ereje és gyengesége (befejezés)
Az angol és az amerikai fegyveres erők közös vonásai	169
A hadműveletek anyagi túlbiztosításának amerikai elmélete	170
Az Egyesül Államok polgári "életformája" és annak hatása a fegyveres erőkre	175
Az amerikai szabványosítás kiterjesztése a hadügyre	177
A kényelemszeretet és a fegyelem	182
A nemzeti sovinizmus, a gigantománai az Egyesült Államok militaristániak erkölcsi normái	187
Bizánc, az amerikai militaristák történelmi példaképe	190
A militarizmus a gyakorlatban
A győzni tudás ("Fittnes to win")
A háború népi jellegének elsőrendű jelentősége	198
A katona akarata és lelkiismerete elleni militarista erőszak módszerei	200
Frederic Jane angol katonai szakíró beismerései	206
A reakciós háborúk mesterei és a haladó erők győzni tudása	208
A cárizmus háborúi 1828-1878-ig
Az 1828-1928. évi orosz-török háború	216
Az 1853-1856. évi keleti háborúk	219
Az 1877-1878. évi orosz-török háború	221
A cárizmus háborúi 1904 és 1917 között
Az 1904-1905. évi orosz-japán háború	226
A cári tábornoki és tengernagyi kar az első világháborúban	228
A cári militarizmus néhány sajátossága	234
Szuvorov-Usakov "győzelmi tudománya" és a cárizmus katonai doktrinái
Péter katonai hagyatéka	239
Oroszország XVIII. századi háborúinak jelentősége a társadalmi haladás szempontjából	241
A cárizmus és a Szuvorov-Usakov-féle hadtudományi iskola	243
D. A. Miliutyin tábornagy tevékenysége és annak tanulságai	245
A külföldi militarizmus háborúi (1823-1898)
Az 1823. évi francia-spanyol háború	250
Franciaország és Piemonte 1859. évi háborúja Ausztria ellen	251
Poroszország és Ausztria 1864. évi háborúja Dánia ellen	255
Poroszország és Olaszország 1866. évi háborúja Ausztria ellen	257
Az 1870-1871. évi francia-porosz háború	260
A külföldi militarizmus háborúi (1898-1943)
Az amerikai imeralizmus első háborúja 1898-ban	266
Az 1899-1902. évi angol-búr háború	268
Az olasz imperialisták 1896-1943. évi háborúi	273
Az első és a második világháború (1914-1945)
A német militarizmus agresszív erőinek növekedése a második világháborúban az első világháborúhoz képest	280
Hogyan segítették Oroszország és a Szovjetunió népei Európa és Amerikai népeit?	282
A monopoltőke és hadászata a második világháborúban	286
A "kihasználatlan lehetőségek" háborúja	291
A második világháború (1939-1945)
Az 1940-1945-ös évek legfőbb hadjáratai és hadműveletei nyugaton és a csendes-óceáni hadszíntéren	302
"Csata Franciaországért" 1940 tavaszán	302
Hadművelet "El-Alameintól a Szangro folyóig	310
Az angol fegyveres erők öt különösen fontos hadművelete	315
Az amerikai monopolisták hadászata a csendes-óceáni hadszíntéren 1941-1945 között	318
A japán militaristák erő- és készlethiánya	322
A "tengeri uralom" elmélete a második világháború gyakorlatában	327
A militarizmus elméletei
A XIX-XX. század militarista elméletének három szakasza
A katonai elméletek virágkora a napoleoni háborúk után	342
A katonai elméletek változásai a monopóliumok előtti kapitalizmus korában	346
A "háború megreformálása" a monopolkapitalista korszakában	350
Katonai elméletek 1816-1871 között
A militarizmus régi dogmái	355
A háború társadalmi-gazdasági feltételeinek elhanyagolása	357
A Napóleon után hadvezér-kultusz	357
Willisen, Jomini, Gneisenau és mások műveinek katonai axiómái	359
Clausewitz tétele: "A háború a politika folytatása"
Clausewitz mint katona, hazafi és gondolkodó	371
"A háború a politika folytatása"	372
Jormininak, Willisennek és Clausewitz más ellenfeleinek ellenvetése	373
A reakciós politikát továbbfolytató háború	374
Clausewitz tétele leleplezi a militarista elméleteket	376
Katonai elméletek 1871-1917 között
A militaristák visszatérése a korábbi ítéletekhez	382
Mahan, Colomb, Corbett és mások haditengerészeti elméletei	383
Erőhadműveletek Brialmonte, Velicsko és mások elvei szerint	391
Schlieffen eszméje: "Cannae" és a "villámháború"	396
Dragomirov és von Scherff művei a hadsereg fegyelmének biztosításáról	397
Joffre, Foch és mások dogmatizmusa	401
Az ellenség győzelmes bekerítésének "axiómája"	404
Delbrück elmélete a "felőrlő" ("kimerítő") háború	408
Katonai elméletek 1917-1957 között
A legújabb militarista elméletek zavarossága és következetlensége	420
Az "atom-stratégia"- az előző elméletek örököse	422
A militarizmus ma újra visszatér az axiómákhoz	424
A döntetlen háború új "axiómája" (A "patt-stratégia")	426
A szovjet "kis földek" tapasztalatainak átvétele	428
A népi demokratikus országok támaszpontokkal való bekerítésének tervei	432
A militaristák mai felfogása az erődökről és a hajóhadról	434
Katonai elméletek 1917-1957 között (folytatás)
A militarista főparancsnokságok átszervezése ez első világháború alatt és után	452
A fasizmus mint tömeghadsereg-szervező	455
A káderek problémáinak újabb reakciós megoldásai	458
Az elméleti nézetletérések mint a reakciós rendszerek válságának jelei	465
Katonai elméletek 1917-1957 között (befejezés)
A militaristák politikai törekvései a korszerű háborúban	473
Ellenforradalmi és partizánellenes hadműveleti művészet	480
A meglepetésre alapozott militarista számítások	483
A hátország problémája az "atomháborúban"	492
A militaristák racionalizáló törekvései	494
Fuller fontos beismerése	497
A militarizmus ellentmondásai
A hadsereg
Burzsoá szaktekintélyek beismerései a hadseregszervezés nehézségeiről	513
A dolgozók gyűlölik a reakciós hadsereget	515
A militaristák és a katonatömegek	515
A kizsákmányoló osztályok félelme a katonáktól	517
A "vonalharcászat" rejtett okai	521
Kísérletek a hadsereg lekenyerezésére	523
A katonák "önfenntartási ösztönének" kihasználása	531
A nép hősiességére alapított számítások	532
A hadvezér
A kizsákmányoló osztályok nézete a hadvezéri tulajdonságokról	536
A népi támogatás jelentősége a hadvezér számára	538
Amikor a kormány akadályozza a hadvezér tevékenységét	539
A reakciós rendszerek befolyása a hadvezér képességeire	541
A méltó hadvezér kiválasztása	544
A reakciós rendszer megmentő hadvezérbe vetett remények	549
A törzs
A kollektív és a kollégiumi katonai vezetés	555
A törzs és a hadműveletek egyesítése, összehangolása	558
A törzs feladatai a szövetségesek közti egység fenntartása terén	564
A katonai szabályzatok és törvények betartása	570
A tőke kozmopolitizusa és katonai tanácsadóinak "hazafisága"	573
A fegyverzet
A militaristák kísérletei a haditechnikának az embertől való függetlenítésére	577
Az arcvonal függése a hátországtól	579
A mai katona és a korszerű fegyverek viszonya	581
A harc törvénye: minél tökéletesebb a fegyver, annál nagyobb erkölcsi erőt követel	583
Az arcvonalnak a polgári hátország termelésétől való függése mind rövidebb ciklusokban nyilvánul meg	595
A hadszíntér
A hadszíntér leküzdhetőségének két fajtája	598
Néhány történelmi tanulság	601
A hadszíntér leküzdhetőségének időbeli, és térbeli változása	603
A militaristák háborús előkészületei saját népük ellen a hazai hadszíntéren	605
A militaristák tapasztalatai a partizánellenes háborúban	607
Az idegen hadszíntér leküzdhetősége	611
A földi közlekedés fokozódó sebezhetősége és a légi közlekedésre való átállás	614
A militaristák számításai az "ötödik hadoszlopot" illetően	618
A tengeri hadszínterek könyebb leküzdhetősége	621
A militaristák szervezési és műszaki erőfeszítései a jövő háború közlekedési viszonyainak biztosítására	623
Befejezés	627
Névmutató	637