Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok

Szerző

'Szijártó M. István: Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok ' összes példány

Kiadó:	Hajnal István Kör-Társadalomtörténeti Egyesület-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	456 oldal
Sorozatcím:	Rendi társadalom-Polgári társadalom
Kötetszám:	12.
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-724-197-3
Megjegyzés:	500 példányban készült. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bevezetés
A mikrotörténelem immár a magyar történészek körében is hódít. Kérdés viszont az, hogy csak újabb alfaja jelentkezett a társadalomtörténetnek, vagy érdemben is hozott-e újat a mikrotörténelem. Erre a kérdésre próbálok egy lehetséges választ felvázolni, miután elhelyeztem a mikrotörténelmet a történeti diszciplina fejlődésmenetében.
Georg G. Iggers a 19-20. századi történeti diszciplína fejlődését nagyjából három szakaszra bontja. A 19. században professzionalizálódó történettudományt a történelem tudományos voltában való hit hatotta át (és itt a 19. századi természettudományt kell modellnek látnunk). Ha van egyetlen objektív valóság, és egy ennek megfelelő objektív tudás, akkor a történettudomány képes úgy ábrázolni a múltat, „ahogy tényleg volt". Ranke az állam fejlődésére és a központi hivatalok iratanyagára összpontosított, így szükségszerűen érte kritika a századfordulón ezt a történelmet: annak ki kellene terjednie a társadalmi és gazdasági tényezők vizsgálatára is, és az események és a kiemelkedő személyiségek helyett a társadalmi viszonyok elemzésére kellene összpontosítania. Nemcsak a társadalomtörténet iránt nőtt az érdeklődés, hanem a második világháború után a társadalomtudományok szerepe is egyre fontosabb lett,1 s ez hozta meg a második szakasz beköszöntét. A politikatörténet mellé felnövő társadalomtörténet ezen első formáját társadalomtudományos történelemnek nevezhetjük. Koncepciója egyik legtisztább kifejtését Emmanuel Le Roy Ladurie-nek A történész territóriuma című 1973-ban megjelent munkájában nyerte el, melyben a szerző igen határozottan a kvantifikáció, az amerikai új gazdaságtörténet módszerei mellett tette le a garast, és annak a véleményének adott hangot, hogy a problémákat a számítógép fogja megoldani. Szerinte az események és személyek történelmének utolsó maradványai is kihalásra vannak ítélve „a totális múlt matematikai feltámadása" mellett, melyet a történeti demográfia képvisel. Vissza

Tartalom

Szijártó M. István: Bevezetés 7
Historiográfia - módszertan
Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történeti tudás 20
Bódy Zsombor: Mikrotörténeti módszerek makrotársadalmi csoportok kutatásában 31
Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés vizsgálata mikrotörténelmi szempontból 44
Pozsgai Péter: Família - lakófél - háztartás 61
Benda Gyula: A házasságok Keszthelyen 1750-1849: az átlagtól a mikrotörténelemig, avagy a léptékváltás problémája 82
Brandt Juliane: Társadalmi hálózatok és hálózatelemzés - egy lehetséges átmenet a mikro- és makrolépték között? 94
Szilágyi Márton: 19. századi írói életpályák a mikrotörténelem dimenziójában, avagy lehetséges-e az irodalomtörténet és a társadalomtörténet ötvözése? 108
Életút - életrajz
Hudi József: Egy veszprémi kispolgár a reformkorban. Francsics Károly borbélylegény emlékiratai 122
Völgyesi Orsolya: Családtörténet, politikatörténet, mikrotörténelem (Egy reformkori, Békés megyei politikai karrier: Nóvák Antal) 128
Kövér György: Wotzasik Samu tévelygései és jó útra térése (Esettanulmány) 142
Szabó Csilla: A politikai tárgyú magánlevél mikro- és makrotörténeti forrásértéke a korai dualizmus időszakában 153
Családoktól hálózatokig
Nóvák Veronika: Keresztelők és temetések. Nicolas Versoris kapcsolatrendszere 176
Jeney-Tóth Annamária: A családi alapokon szerveződő mikroközösség - ötvöscéh a 17. századi Kolozsváron (1600-1659) 196
Heilig Balázs: Háztartások és gazdaságok Szőlősardón (1830-1870) 211
Szőts Zoltán: A vállalkozás, mint a társadalmi felemelkedés lehetősége és útja a bonyhádi keresztény vaskereskedő családokban 224
A lokális közösség
Sarusi Kiss Béla: Murány várának kis léptékű vizsgálata 242
Balogh Judit: Összetartó erők és leváló elemek a 17. századi székely társadalomban 252
Tóth Péter : Egy borsodi mezőváros kapcsolatai a középkorban és a koraújkorban 266
Ö. Kovács József-Szendi Attila: Lokális hálózatok - városi mikrotörténetek a 18. századi Miskolc példáján 274
Farkas József: Az 1839/1840. évi szegedi adófőkönyv 288
Közösség és szabályozás
Sohajda Ferenc: A szentmártonkátai tumultus (Egy esemény mikrotörténete) 308
Csapó Csaba: Az alföldi „idegen" munkavállalók 1869. évi felmérésének eredményei 332
Michael Schock: Mindennapi élet és a gyári munkások. Miskolc város és környékének példája 1870-1910 338
Polyák Andrea: Gondoskodjunk a szegényekről: a szegényházi ápoltak Budapesten 1914-ben 349
Molnár Judit-Marozsák Péter: Határváltozások hatása egy mikroközösség életére 355
Kollektív emlékezet
Tóth G. Péter: A „közösség" megalkotása, széthullása és felszámolása 370
Benedek Gábor: Kollektív amnézia: honvédtisztek hivatal vállalása a Bach-korszakban 394
K. Horváth Zsolt: „Emlékező" én-történelmek: az önéletrajz, mint társas fikció a totalitarizmus éveiben 414
Vörös Boldizsár: Marx, Lassalle, Petőfi - naptárakban és képeken. Történelmi személyiségek az MSZDP programanyagaiban a századfordulón 425
Csóti Csaba: A História Domusok szerepe a 20. századi magyar történelemben (Somogy és Csík megyei példák alapján) 438
Árpád v. Klimó: Zweierlei Nationalfeierstage: Der 20. August 1938 und 1948. 447

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem