Előszó
A mikroökonómiát tanszékünk egy év óta oktatja. Ez alatt a nem hosszú időszak alatt is sok tapasztalatot szereztünk, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy példák nélkül nagyon nehéz jól megtanítani, illetve elsajátítani tananyagunkat. Reméljük, hogy példatárunk meg fogja könnyíteni mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját.
Azt szeretnénk elérni, hogy hallgatóink jártasságot szerezzenek a tankönyvben leírt összefüggések felismerésében, és alkotóan használják fel azokat. Célunk, hogy olvasóink világosan megértsék a különböző mikroökonómiai problémák lényegét, átlássák a feladatok szerkezetét, és tanuljanak meg szabatosan gondolkodni és fogalmazni.
Példatárunk írásában tulajdonképpen egész tanszékünk részt vett, mivel a feladatok közt több olyan található, melyeket közös felkészüléseinken és vitáinkon együtt fogalmaztunk meg. Emellett támaszkodtunk az irodalomjegyzékben megjelölt művekre, és elsős hallgatóink, a „példatár nélküli korszak" szenvedő alanyai is adtak néhány ötletet. Közülük külön ki szeretnénk emelni Balogh Erika, Le Hoang Auh, Makara Tamás, Makay László, Pál Gábor és Tasnádi Attila nevét, akik a még kéziratban lévő példák megoldásával segítették munkánkat. Hallgatóink együttműködésére a továbbiakban is számítunk, kérjük, hogy minden megjegyzésüket juttassák el hozzánk.
A példatár felépítése követi a Mikroökonómia tankönyv (1989) szerkezetét. A nehezebb feladatok előtt * található. Jelöléseink alkalmazkodnak a tankönyv jelöléseihez, ezért gyakran nem definiáljuk külön, mit jelent pl. az LAC (hosszútávú átlagköltség), a p (a szóban forgó termék ára) vagy a Q (a szóban forgó termék mennyisége). Amikor félreérthető lenne, akkor természetesen leírjuk, hogy az egyes kategóriák illetve jelölések mit tartalmaznak.
Amennyiben nem kimondottan speciális esetekre kérdezünk rá, akkor felteszünk néhány olyan általános elvet, amit a mikroökonómiai modellek is mindig fel szoktak tenni. Ezek a termelés csökkenő hozadéka, a helyettesítés és a technikai helyettesítés csökkenő határrátája, a keresleti görbe negatív, a kínálati görbe pozitív hajlása, az átlagköltség görbe konvexitása, és hogy a profitmaximalizálás a tevékenységek általános mozgató rugója.
A feladatokat tanári segítséggel érdemes feldolgozni. Azért közlünk sok példát, hogy lehetőséget adjunk a szemináriumvezetőknek a válogatásra. Előfordulhat, hogy a hallgatók egy nem csillagos kérdést is nehéznek tartanak. Ilyen esetben feltétlen szükség van a szemináriumvezető útmutatására, mert a nehézséget valószínűleg nem a megoldás módszerének bonyolultsága, hanem az elméleti háttér ismeretének hiánya okozza.
Vissza