Mikroökonómia

Tartalom

I. BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA 1
1.1. A közgazdaságtan tárgya 1
1.2. A szükségletek és a termelés 2
1.3. A tevékenységek cseréje: a társadalmi munkamegosztás. A közgazdaságtan fejlődésének fő irányzatai 4
1.4. A közgazdaságtan módszere 9
A fejezetben található legfontosabb fogalmak és meghatározások 12
II. SZŰKÖSSÉG, VÁLASZTÁS, GAZDÁLKODÁS 13
II. 1. Szűkösség, választás, haszonáldozat 13
II.2. A termelési lehetőségek határa 14
A fejezetben található legfontosabb fogalmak és meghatározások 18
III. A PIAC FOGALMA ÉS LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI 19
III.1. Kereslet, kínálat, ár 20
III.2. Keresleti és kínálati függvények 22
III.3. A piaci egyensúly 24
III.4. Mozgás a keresleti és kínálati görbén. A keresleti és kínálati görbék eltolódása 25
III.5. A rugalmasság 30
A fejezetben található legfontosabb fogalmak és meghatározások 33
IV. A HÁZTARTÁSOK VISELKEDÉSE. FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK 35
IV. 1. A fogyasztói döntések korlátai 35
IV. 1.1. A fogyasztó költségvetési korlátja 37
IV.2. A fogyasztói döntések alapja 40
IV.3. A fogyasztói többlet 44
IV.4. A háztartások döntései a munkapiacon 46
IV.4.1. A bérváltozás helyettesítési és jövedelem hatása 47
IV.5. Megtakarítás és hitelfelvétel 48
A fejezetben található legfontosabb fogalmak és meghatározások 50
V. A FOGYASZTÓ EGYÉNI KERESLETI FÜGGVÉNYE. KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE, KÖZÖMBÖSSÉGI TÉRKÉP, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES 51
V.1. A közömbösségi görbe 51
V.1.1. A közömbösségi görbe meredeksége, a helyettesítés határrátája 52
V.2. A közömbösségi térkép
V.3. A fogyasztói döntések korlátja: a költségvetési egyenes 54
V.4. A fogyasztói optimum 56
V.5. A keresleti görbe levezetése az ár-fogyasztási görbéből 57
V.6. A jövedelem változások hatása. A jövedelem-fogyasztási görbe 58
V.7. Az árváltozások eredményei: a helyettesítési és a jövedelemhatás 61
V.7.1. A helyettesítési és jövedelemhatás normál javak esetében 62
V.7.2. Helyettesítési hatás és jövedelemhatás inferior, de nem Giffen
javak esetén 63
V.7.3. Helyettesítési és jövedelemhatás Giffen javak esetén 64
A fejezetben található legfontosabb fogalmak és meghatározások 66
VI. A VÁLLALAT 67
VI. 1. A tökéletesen versenyző vállalat 67
VI.2. A tökéletesen versenyző vállalat magatartása 68
VI.2.1. A vállalat célja: a profit 69
VI.2.2. A vállalati döntések idődimenziója 71
VI.2.3. A termelés és a termelési technológia 73
VI.3. A termelési függvények 74
VI.3.2. A termelés két változó tényezője 77
VI.3.3. Komplexebb termelési függvények 78
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 80
VII. A VÁLLALAT RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEI ÉS KÖLTSÉGEI 81
VII.1. A költségek, az input árak és a termelési technológia összefüggései 82
VII.1.1. Az összes és az átlagos állandó költség 82
VII. 1.2. Változó költségek 84
VII. 1.3. A határköltség 85
VII.2.1. A határköltség görbe alakja rövid távon 86
VII.2.2. A teljes változó költség és a határköltség közötti kapcsolat 87
VII.2.3. Az átlagos változó költség 89
VII.2.4. Az átlagos teljes költség 90
VII.3. A profit egyenlet másik oldala 92
VII.3.1. A vállalat bevételei 92
VII.3.2. A profitmaximalizálás 93
VII.3.3. Fedezeti és üzembezárási pont 95
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 98
VIII. A VÁLLALATI KÖLTSÉGEK ÉS KOMPETITÍV KÍNÁLAT HOSSZÚ TÁVON 99
VIII. 1. Rövid távú feltételek és hosszú távú irányok 100
VIII. 1.1. Profitot realizáló vállalatok 101
VIII.2. Hosszú távú költségek. Gazdaságos és gazdaságtalan méret 102
VIII.2.1. Növekvő mérethozadék 102
VIII.2.3. A csökkenő mérethozadék 104
VIII. 3. A külső gazdasági hatásokra kialakuló gazdaságos és gazdaságtalan
méret 106
VIII.4. Hosszú távú alkalmazkodás a kompetitív iparágakban 107
VIII.4.1. A vállalatok és az iparágak expanziója a rövid távú profitra
reagálva 107
VIII.4.2. A rövid távú veszteségeket elszenvedő iparágak összehúzódása 108
VIII. 5. A hosszú távú iparági kínálati görbe 109
VIII.6. A hosszú távú alkalmazkodás mechanizmusa a gyakorlatban 111
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 112
IX. A VÁLLALAT KERESLETE A KOMPETITÍV INPUT PIACOKON 113
IX. 1. Az inputok iránti kereslet: származékos kereslet 113
IX.2. Az inputok komplementaritása és helyettesíthetősége 114
IX.2.1. Egy vállalat, amely csak egy változó termelési tényezőt használ,
a munkát 114
IX.2.2. A határtermék bevétel 115
IX.2.3. A határtermék bevétel, az input ár és a tényező kereslet 117
IX.2.4. A határbevétel és határköltség 118
IX.3. Két változó termelési tényezőt alkalmazó vállalat 120
IX.3.1. A tényezőárak változásának helyettesítési és output hatásai 121
IX.3.2. Egy input keresleti görbe levezetése két változó tényező esetén 123
IX.4. Profitmaximalizálási feltétel a vállalat számára 126
IX.4.1. A technológiai változás hatása 127
IX.4.2. A határtermelékenység és a jövedelem-elosztás 127
IX.5. Az allokációs folyamat komplex megközelítése 129
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 132
X. TŐKEPIACOK: PROFIT ÉS KAMAT 133
XI. A tőke 133
X.1.2. A valóságos (kézzel fogható) tőke 133
X.1.3. Eszmei tőke (nem kézzel fogható tőke) 134
X.2. Ki termeli a tőkét? 134
X.3. A tőke mérése. Az idődimenzió 135
X.3.1. A beruházás és értékcsökkenés 135
X.3.2. A tőkeberuházások finanszírozása. A pénzpiacok 136
X.3.3. Az értékpapír piac és a kockázati tőke 137
X.4. Profit és kamat 138
X.5. A beruházási döntések. A tőke iránti kereslet 139
X.5.1. A jövő előrejelzése: a beruházások várt előnyei 140
X.5.2. A beruházások várható költségei 141
X.6. A kamatlábak eltérése 141
X.7. A beruházási döntések alfája és ómegája 142
X.8. A diszkontálás és a jelenérték 145
X.8.1. Tőke-értékek, jelenértékek és jövőbeni jövedelem-áramok 147
X.8.2. A kötvény 147
X.8.3. A bérbe adható tulajdon 148
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 149
XI. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY, A VERSENY HATÉKONYSÁGA ÉS A PIACI KUDARCOK FORRÁSAI 151
XI. 1. Az általános egyensúly fogalma és kritériumai 152
XI. 1.1. Miért fontos az általános egyensúly elemzése a gazdaságpolitika
számára? 153
XI.2. A verseny hatékonysága 154
XI.2.1. Az erőforrások hatékony allokációja a vállalatok között 155
XI.2.2. Az output hatékony elosztása a háztartások között 155
XI.2.3. Az output hatékony összetétele 156
XI.3. A tökéletes verseny és a valóságos piacok 161
XI.3.1. A piaci kudarcok forrásai 161
XI.4. A piaci mechanizmus megítélése 167
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 168
XII. MONOPÓLIUM 169
XII. 1. Az átlagbevétel, a határbevétel és a teljes bevétel monopolista
feltételek között 170
XII.2. Monopol ármeghatározás a piaci időszakban 173
XII.2.1. Rövid távú árképzés 173
XII.2.2. Hosszú távú igazodás monopol piacon 176
XII.3. Árdiszkrimináció 177
XII.3.1. A diszkriminációhoz szükséges feltételek 177
XII.3.2. A tökéletes árdiszkrimináció 178
XII.3.3. Többrészes árdiszkrimináció 178
XII.3.4. Harmadfokú piaci árdiszkrimináció 179
XII.4. A termék alakítása és az eladási tevékenység 180
XII.4.1. A termék alakítása 180
XII.4.2. Az eladási tevékenység 180
XII.5. Kifogások a monopólium ellen és a monopólium jóléti költsége 183
XII.6. A monopolárak korlátai 184
XII.7. Szabályozott monopóliumok 185
XII.8. A monopólium ellenőrzése 186
A fejezetben található legfontosabb fogalmak és meghatározások 190
XIII. A MONOPOLISZTIKUS VERSENY 191
XIII. 1. A monopolisztikus verseny általános jellemzése 191
XIII.2. Az időszaki árengedmény 192
XIII.3. Az output és az ármeghatározás rövid távon 193
XIII.4. Az iparági igazodás 194
XIII.5. Hosszú távú ár- és output igazodás 196
XIII.5.1. Az érintési pont hosszú távon 197
XIII.5.2. Túlságosan sok új vállalat belépése 199
XIII.6. Termékcsoport költségkondíciók 199
XIII.7. Az eladási tevékenység és a monopolisztikus verseny 199
XIII.8. A teljesen szabad belépés korlátai 200
XIII.9. A monopolisztikus verseny jelentősége 201
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 202
XIV. AZ OLIGOPÓLIUM 203
XIV. 1. Az oligopólium osztályozása. Tiszta vs differenciált oligopólium 203
XIV. 1.1. Összejátszás kontra spontán koordináció 204
XIV. 1.2. Az együttes (közös) profitmaximalizálás akadályai 205
XIV. 1.3. A teljes oligopólium 207
XIV. 1.4. Részleges oligopólium 207
XIV. 1.5. A megtört keresleti görbe 209
XIV. 1.6. Az összejátszás 210
XIV.2. Az árvezérlés 211
XIV.2.1. Árkövetés vagy utánzó árképzés 213
XIV.2.2. Az átlagköltség és a költség-plusz haszonkulcs megközelítés 214
XIV.3. Az árképzés 214
XIV.3.1. Merev vs rugalmas haszonkulcsok 215
XIV.3.2. Az átlagköltség alapú árképzés előnyei 215
XIV.3.3. Bevezető árképzés 218
XIV.4. Stratégiai mozgás az oligopóliumban 219
XIV.5. Az oligopolisták egyéb céljai 220
XIV.6. Termék változtatása és eladási tevékenység 221
XIV.6.1. Kölcsönös függés az eladási tevékenységben 221
XIV.6.2. Az eladási tevékenység jelentősége 222
XIV.6.3. Hosszú távú igazodás, hosszú távú költségigazodás 223
XIV.6.4. Belépési korlát 224
XIV.6.5. Az általános költség és az átlagköltség szintje 227
XIV.6.6. A veszteségek megszüntetése 227
XIV.6.7. Az ár különbözősége 227
XIV.6.8. A tiszta oligopólium 228
A fejezetben előforduló legfontosabb fogalmak és meghatározások 229
IRODALOMJEGYZÉK 231

Témakörök