Mikrocenzus 2005/1.

Területi és választókerületi adatok

Budapest

'Mikrocenzus 2005/1. ' összes példány

Kiadó:	Központi Statisztikai Hivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	280 oldal
Sorozatcím:	Mikrocenzus
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:	963-215-852-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarországon 1870 óta tízévenkénti rendszerességgel hajtanak végre népszámlálást. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején még a cenzusok közötti időszak második felében is megfelelő minőségű volt az előző népszámlálásból nyert információ a társadalmi és gazdasági folyamatok változásainak értékeléséhez és a tervezéshez. Az 1900-as évek második felére a társadalmi és gazdasági folyamatok felgyorsulása miatt a népszámlálási információk avulási ideje jelentősen lerövidült. Az adatigényekhez igazodva egyes országok rövidebb népszámlálási ciklusok mellett döntöttek, mások a két népszámlálás közötti időszakban végrehajtott, a népesség és a lakásállomány egy részére kiterjedő kis népszámlálást, mikrocenzust végeznek.
Magyarország az 1960. évi népszámlálás óta ezt a gyakorlatot folytatja. A legutóbbi, sorrendben ötödik ilyen jellegű adatfelvételre - a 2004. évi CXXI. törvény alapján - 2005. április 1-jei eszmei időponttal került sor, az adatfelvétel a népesség és a lakásállomány véletlenszerűen kiválasztott 2 százalékára terjedt ki. A mikrocenzus címeinek kiválasztása során szempont volt olyan területi lefedettség biztosítása, amely országos összesítéseken túl az adatok különböző területi és szakmai aggregáltsági szintjén lehetőséget nyújt területenkénti (régiók vagy megyék), településtípus szerinti (városok, községek), vagy az országgyűlési egyéni választókerületek népszámlálási jellegű adatainak, mutatóinak összeállítására.
A 2005. évi mikrocenzus a társadalmi-gazdasági rendszerváltozás, illetve a 2001. évi népszámlálás óta bekövetkezett gazdasági és társadalmi folyamatok, események hatásainak vizsgálatával lehetővé teszi a népességben és a lakásállományban bekövetkezett - a népszámlálási jellegű mutatókkal bemutatható - változások nyomonkövetését, illetve röviddel az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően képet nyújt a társadalom és a gazdaság legfontosabb jellemzőiről, mintegy kiindulópontul szolgálva a későbbi adatfelvételek eredményeivel való összehasonlításhoz.
Az összeírás során a kiválasztott lakcímeken kitöltött lakás- és személyi kérdőívek számítógépre vitele június végére fejeződött be. Az adatokat matematikai-statisztikai módszerrel történő teljeskörűsítéssel tették alkalmassá feldolgozásra, majd augusztusban megkezdődhetett a táblázatok összeállítása. Elsőként az országgyűlési egyéni választókerületek legfontosabb jellemzőit bemutató kötetet tesszük közzé. Az országgyűlési egyéni választókerületek adatainak összeállítása az országgyűlési egyéni választókerületek területének az országgyűlési egyéni és területi választókerületekről szóló - többször módosított - 2/1990. (1.11.) MT rendelet alapján történt. A több választókerülethez tartozó fővárosi kerületek, városok országgyűlési egyéni választókerületi adatainak összeállításához a minta elemei a 2002. évi országgyűlési képviselő választásokra kialakított szavazókörök szerint kerültek figyelembevételre.
Felhívjuk a figyelmet, hogy adatok nem teljes körű, hanem mintavételes adatfelvétel eredményei. Emiatt az egyes területi egységek, így az országgyűlési egyéni választókerületek adatainak összehasonlítására elsősorban nem az abszolút számok, hanem arányok, a strukturális jellemzők és a számított mutatók használata célszerű. Az arányszámok, az egyes strukturális jellemzők megoszlása az abszolút számokból kiszámítható, a főbb mutatók pedig a kötet elején összegyűjtve megtalálhatók. Az egyes táblázatok azonos fogalomra vonatkozó adatai mind a kiadványon belül, mind a későbbiekben közlésre kerülő adatoktól technológiai vagy teljeskörűsítési okokból eltérhetnek egymástól, ez azonban az adatok értékelésében számottevő hibát nem okozhat.
A 2005. évi mikrocenzus a gazdasági aktivitási kategóriáknál a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlását vette figyelembe, de annak következetes érvényesítésére a munkanélküli kategóriába tartozók megállapításához - szemben pl. a KSH folyamatos munkaerőfelmérésével - a felvétel terjedelmi és időkorlátai miatt nem volt lehetőség. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 5
FŐBB MUTATÓK
A népesség és a lakásállomány főbb mutatói településtípusonként, régiónként és megyénként 8
A népesség és a lakásállomány főbb mutatói országgyűlési egyéni választókerületenként 10
TÁBLÁZATOK
1 Településtípusonkénti, régiónkénti és megyénkénti adatok
1.1 DEMOGRÁFIA
1.1.1 A népesség főbb korcsoportok és nemek szerint 24
1.1.2 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, élettársi kapcsolat és nemek szerint 26
1.1.3 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint
1.1.3.1 Összesen 28
1.1.3.2 Házas 30
1.1.4 A népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint
1.1.4.1 Összesen 32
1.1.4.2 Férfi 34
1.1.4.3 Nő 36
1.2 FOGLALKOZÁS
1.2.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint 38
1.2.2 A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási viszony szerint
1.2.2.1 Összesen 40
1.2.2.2 Férfi 42
1.2.2.3 Nő 44
1.3 HÁZTARTÁS, CSALÁD
1.3.1 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma és a háztartásban élők
korösszetétele szerint 46
1.3.2 A háztartások és a családok gazdasági aktivitási összetétel szerint 48
1.3.3 A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint 50
1.3.4 A gyermekes családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint 52
1.4 LAKÁS
1.4.1 A lakások tulajdonjelleg és szobaszám szerint 54
1.4.2 A lakott lakások felszereltség, komfortosság és építési év szerint 56
1.4.3 A lakott lakások lakószám, a lakók korösszetétele és a lakásban lakó háztartások száma szerint 58
1.4.4 A lakott lakások alapterület, szoba-alapterület és falazat szerint 60
2 Az országos egyéni választókerületek adatai
2.1 DEMOGRÁFIA
2.1.1 A népesség főbb korcsoportok és nemek szerint 64
2.1.2 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, élettársi kapcsolat és nemek szerint 76
2.1.3 A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint 88
2.1.3.1 Összesen 100
2.1.3.2 Házas 112
2.1.4 A népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint
2.2 FOGLALKOZÁS
2.2.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint 124
2.2.2 A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási viszony szerint 136
2.3 HÁZTARTÁS, CSALÁD
2.3.1 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma és a háztartásban élők
korösszetétele szerint 148
2.3.2 A háztartások és a családok gazdasági aktivitási összetétel szerint 160
2.3.3 A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint 172
2.3.4 A gyermekes családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint 184
2.4 LAKÁS
2.4.1 A lakások tulajdonjelleg és szobaszám szerint 196
2.4.2 A lakott lakások felszereltség, komfortosság és építési év szerint 208
2.4.3 A lakott lakások lakószám, a lakók korösszetétele és a lakásban lakó háztartások száma szerint 220
2.4.4 A lakott lakások alapterület, szoba-alapterület és falazat szerint 232
A mikrocenzus mintavételi eljárása 245
Az országgyűlési egyéni választókerületek leírása 249
A fogalmak magyarázata 269

Témakörök

Szociológia > Módszertan > Demográfia > Népesedés
Szociológia > Magyarországon

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem