| Előszó | 5 |
| A megelőző védőoltások történeti fejlődése | |
| A fertőző betegségekkel és a védőoltásokkal kapcsolatos kezdetleges fogalmak. Edward Jenner fellépéséig | 7 |
| A védőoltások jelentőségéről | |
| Utazás a félelem világában | |
| A primitív ősi kultúrák, a modern ókor és a maradi középkor | |
| A tudomány világának hajnala | |
| A himlő elleni védőoltás kezdetleges formái az ősi keleti kultúrákban | |
| Sikeres védőoltások kis halálozással | |
| A jó orvos holtig tanul, még a fejőlánytól is | |
| Egy egyszerű kéz, amelynek híressége Mona Lisa kezével vetekszik | |
| Louis Pasteur munkássága és a védőoltások tudományos megalapozása | 17 |
| Louis Pasteur tudományos működésének kezdete | |
| Vita az élő lények keletkezéséről és az ezzel kapcsolatos tudomáyos "gólyamesék" | |
| A selyemhernyók betegsége mint nemzeti katasztrófa | |
| Pasteuer betegen is tovább dolgozik, mert meg kell menteni a lábasállat-állományt is, melyet a titokzatos lépfene pusztít | |
| Nemcsak a borok, selyemhernyók és négylábúak pusztulnak, hanem a csirkeállomány is | |
| Az első sikeres, nyilvánosan végrehajtott lépfene elleni oltás | |
| A veszettség | |
| Egy kisfiú halála, az életmentő kísérletek kiindulópontja | |
| A Pasteuer Intézet megteremtése | |
| Robert Koch alapvető felfedezései a bakteriológiai munkamódszerek kialakításában | 45 |
| Az egyszerű falusi orvos útja a világhírnévig | |
| Fontos felfedezések a lépfene, kolera, sebfertőzések és a tuberkulózis területén | |
| Robert Koch tudományos követelményei a betegség és a kórokozó biztos azonosítására | |
| Koch pontos eljárásokat dolgoz ki a baktériumok megfestésére | |
| Részletes tanulmányok a mikrobák tenyésztésének legjobb módszereire | |
| Ilja Meosnyikov, a szervezet falósejtes működésének felfedezője | 50 |
| Hogyan segítenek az átlátszó testű tengeri állatkák a fertőzések elleni védekezőképesség megismerésében? | |
| Fontos tudományos kísérlet egy kerti rózsa tüskéjével | |
| Hullarablók-e a falósejtek vagy vitéz katonák? | |
| Emil Behring és Émile Roux meggyógyítja a diftériát | 54 |
| Nem közvetlenül maga a diftéria-baktérium veszélyes, hanem az általa termelt méreganyag | |
| Behring vegyi anyagokkal akar küzdeni a méreg ellen | |
| Egy karácsony éjszaka, amely sok millió anya könnyét segített felszárítani | |
| Émile Roux továbbjavítja a diftéria elleni védősavó hatását | |
| Behring szövetséget köt minden kisgyermekkel: ezentúl minden gyermek maga állítja elő a diftéria ellen saját védősavóját | |
| G. Ramon kmiai úton méregtelen, de hatásos anyaggá alakítja át a diftéria-toxint | |
| Paul Ehrlich végleg megalapozza az immunitástant | 67 |
| Bebizonyítható-e a kétszer kettő négy igazsága a mikrobák és az ellenanyagok világában is? | |
| Honnan ered a pontos, "személyes ismeretség" a baktériummérgek és az ellenanyagok között? | |
| A védőoltások és az immunitástan magyar uttörői | 73 |
| Fodor József, a közegészségtan egyik magyar megalapítója | |
| Hőgyes Endre megjavítja a veszettség elleni Pasteur-féle oltóanyagot | |
| Preisz Hugó, a magyar orvosi mikrobiológia és immunitástan egyik legszélesebb látókörű, legsokoldalúbb művelője | |
| Hogyan károsítják a mikrobák az emberi szervezetet! | |
| A mikrobák a legjobb barátaink és ádáz ellenségeink | 77 |
| Bármerre járunk a földgolyón, mindenütt egy, az emberiségnél sokkal népesebb, láthatatlan világ vesz bennünket körül | |
| Aki először pillantott be a mikrobák rejtett világába | |
| Nyüzsgő élet egy csipetnyi termőföldben | |
| Vizsgáljuk meg a modern tudomány mikroszkópjával a baktériumokat | |
| A baktériumok az élő világ erőművészei | |
| A vírusok a legerősebb fénymikroszkóppal is láthatatlanok és csak élő sejtekben képesek szaporodni | |
| A Rickettsiák a vírusoknál fejlettebb szervezeti felépítésűek, de szaporodni szintén csak sejtekben képesek | |
| Milyen eljárásokat használnak a vírusok és Rickettsiák mesterséges tenyésztésére | |
| A mikrobák betegségokozó képessége | 97 |
| A fertőző betegség: harc a támadó mikroba és a védekező szervezet között | |
| Életben maradnánk-e, ha szervezetünk teljesen mentes lenne a mikrobáktól? | |
| Hol élősködnek legnagyobb számmal szervezetünkben a baktériumok? | |
| A fertőzések lefolyása | |
| Mi a különbség a fertőző és a ragályos betegségek között | |
| A fertőzés még nem betegség | |
| Hogyan válik a fertőzés betegségé | |
| A baktériumok méreganyagairól | |
| Az antigének | |
| Szervezetünk védekezése a fertőzések ellen | |
| A szervezet általános védekezőképessége | 117 |
| Életbenmaradásunk, többek között, általános biológiai alkalmazkodóképességünktől függ | |
| Mi a védettség, vagyis az immunitás fogalmának valódi jelentése | |
| Általános ellenállóképesség és fajlagos védettség | 121 |
| Mi a különbség az általános ellenállóképesség és a fajlagos védettség között? | |
| A fajlagos védettség, vagyis az immunitás sokkal állandóbb és biztosabb védelmet nyújt a szervezetnek | |
| A mechanikus, sejtes és kémiai védekezés | |
| A vírus fertőződésekkel szembeni immunitás | |
| Elérhető-e védettség a daganatos betegségek ellen? | |
| Az immunitástan eredményeink gyakorlati felhasználása. A védőoltások | 141 |
| Az immunitás fokozatai | |
| Hogyan alakul a szervezet ellenanyag-válasza a védőoltásokra? | |
| A kötelező védőoltásokról | |
| Hogyan tehetjük egy szúrással többféle betegséggel szemben védetté a szervezetet? | |
| A védősavók | |
| Mikor előnyös a védősavó és mikor a védőoltás alkalmazása? | |
| Utószó | 163 |
Folytatás Microsoft-tal