Előszó | 5 |
A megelőző védőoltások történeti fejlődése | |
A fertőző betegségekkel és a védőoltásokkal kapcsolatos kezdetleges fogalmak. Edward Jenner fellépéséig | 7 |
A védőoltások jelentőségéről | |
Utazás a félelem világában | |
A primitív ősi kultúrák, a modern ókor és a maradi középkor | |
A tudomány világának hajnala | |
A himlő elleni védőoltás kezdetleges formái az ősi keleti kultúrákban | |
Sikeres védőoltások kis halálozással | |
A jó orvos holtig tanul, még a fejőlánytól is | |
Egy egyszerű kéz, amelynek híressége Mona Lisa kezével vetekszik | |
Louis Pasteur munkássága és a védőoltások tudományos megalapozása | 17 |
Louis Pasteur tudományos működésének kezdete | |
Vita az élő lények keletkezéséről és az ezzel kapcsolatos tudomáyos "gólyamesék" | |
A selyemhernyók betegsége mint nemzeti katasztrófa | |
Pasteuer betegen is tovább dolgozik, mert meg kell menteni a lábasállat-állományt is, melyet a titokzatos lépfene pusztít | |
Nemcsak a borok, selyemhernyók és négylábúak pusztulnak, hanem a csirkeállomány is | |
Az első sikeres, nyilvánosan végrehajtott lépfene elleni oltás | |
A veszettség | |
Egy kisfiú halála, az életmentő kísérletek kiindulópontja | |
A Pasteuer Intézet megteremtése | |
Robert Koch alapvető felfedezései a bakteriológiai munkamódszerek kialakításában | 45 |
Az egyszerű falusi orvos útja a világhírnévig | |
Fontos felfedezések a lépfene, kolera, sebfertőzések és a tuberkulózis területén | |
Robert Koch tudományos követelményei a betegség és a kórokozó biztos azonosítására | |
Koch pontos eljárásokat dolgoz ki a baktériumok megfestésére | |
Részletes tanulmányok a mikrobák tenyésztésének legjobb módszereire | |
Ilja Meosnyikov, a szervezet falósejtes működésének felfedezője | 50 |
Hogyan segítenek az átlátszó testű tengeri állatkák a fertőzések elleni védekezőképesség megismerésében? | |
Fontos tudományos kísérlet egy kerti rózsa tüskéjével | |
Hullarablók-e a falósejtek vagy vitéz katonák? | |
Emil Behring és Émile Roux meggyógyítja a diftériát | 54 |
Nem közvetlenül maga a diftéria-baktérium veszélyes, hanem az általa termelt méreganyag | |
Behring vegyi anyagokkal akar küzdeni a méreg ellen | |
Egy karácsony éjszaka, amely sok millió anya könnyét segített felszárítani | |
Émile Roux továbbjavítja a diftéria elleni védősavó hatását | |
Behring szövetséget köt minden kisgyermekkel: ezentúl minden gyermek maga állítja elő a diftéria ellen saját védősavóját | |
G. Ramon kmiai úton méregtelen, de hatásos anyaggá alakítja át a diftéria-toxint | |
Paul Ehrlich végleg megalapozza az immunitástant | 67 |
Bebizonyítható-e a kétszer kettő négy igazsága a mikrobák és az ellenanyagok világában is? | |
Honnan ered a pontos, "személyes ismeretség" a baktériummérgek és az ellenanyagok között? | |
A védőoltások és az immunitástan magyar uttörői | 73 |
Fodor József, a közegészségtan egyik magyar megalapítója | |
Hőgyes Endre megjavítja a veszettség elleni Pasteur-féle oltóanyagot | |
Preisz Hugó, a magyar orvosi mikrobiológia és immunitástan egyik legszélesebb látókörű, legsokoldalúbb művelője | |
Hogyan károsítják a mikrobák az emberi szervezetet! | |
A mikrobák a legjobb barátaink és ádáz ellenségeink | 77 |
Bármerre járunk a földgolyón, mindenütt egy, az emberiségnél sokkal népesebb, láthatatlan világ vesz bennünket körül | |
Aki először pillantott be a mikrobák rejtett világába | |
Nyüzsgő élet egy csipetnyi termőföldben | |
Vizsgáljuk meg a modern tudomány mikroszkópjával a baktériumokat | |
A baktériumok az élő világ erőművészei | |
A vírusok a legerősebb fénymikroszkóppal is láthatatlanok és csak élő sejtekben képesek szaporodni | |
A Rickettsiák a vírusoknál fejlettebb szervezeti felépítésűek, de szaporodni szintén csak sejtekben képesek | |
Milyen eljárásokat használnak a vírusok és Rickettsiák mesterséges tenyésztésére | |
A mikrobák betegségokozó képessége | 97 |
A fertőző betegség: harc a támadó mikroba és a védekező szervezet között | |
Életben maradnánk-e, ha szervezetünk teljesen mentes lenne a mikrobáktól? | |
Hol élősködnek legnagyobb számmal szervezetünkben a baktériumok? | |
A fertőzések lefolyása | |
Mi a különbség a fertőző és a ragályos betegségek között | |
A fertőzés még nem betegség | |
Hogyan válik a fertőzés betegségé | |
A baktériumok méreganyagairól | |
Az antigének | |
Szervezetünk védekezése a fertőzések ellen | |
A szervezet általános védekezőképessége | 117 |
Életbenmaradásunk, többek között, általános biológiai alkalmazkodóképességünktől függ | |
Mi a védettség, vagyis az immunitás fogalmának valódi jelentése | |
Általános ellenállóképesség és fajlagos védettség | 121 |
Mi a különbség az általános ellenállóképesség és a fajlagos védettség között? | |
A fajlagos védettség, vagyis az immunitás sokkal állandóbb és biztosabb védelmet nyújt a szervezetnek | |
A mechanikus, sejtes és kémiai védekezés | |
A vírus fertőződésekkel szembeni immunitás | |
Elérhető-e védettség a daganatos betegségek ellen? | |
Az immunitástan eredményeink gyakorlati felhasználása. A védőoltások | 141 |
Az immunitás fokozatai | |
Hogyan alakul a szervezet ellenanyag-válasza a védőoltásokra? | |
A kötelező védőoltásokról | |
Hogyan tehetjük egy szúrással többféle betegséggel szemben védetté a szervezetet? | |
A védősavók | |
Mikor előnyös a védősavó és mikor a védőoltás alkalmazása? | |
Utószó | 163 |