Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára?

Előszó

A Corvina-könyvtár számos megoldatlan problémája közé tartozik az a kérdés: mikor pusztult el a középkori Magyarországnak ez a leghíresebb alkotása? Ha a XVI. és XVII. századnak erre vonatkozó forrásait vizsgáljuk, különös ellentmondás tűnik szemünkbe. A XVI. század hazai és külföldi tudós közvéleménye a fényes könyvtár pusztulását siratja, a XVII. században ellenben az az általános meggyőződés, hogy a könyvtár, vagy legalább jelentékeny része, még mindig megtalálható a budai várban. Mohács után a források arról beszélnek, hogy „az ázsiai barbárság elpusztította a könyvtárt", mégis 1666-ban az egykor olyan fényes királyi palotában megfordult bécsi könyvtáros, Lambeck több száz könyvet látott, igaz, hogy nagyon elhanyagolt állapotban, az 1686-i ostrom után pedig nemcsak Marsigli számolt be arról, hogy nagy mennyiségű könyvre bukkant, hanem ezekből mintegy háromszáz kötetet jegyzékbe foglalva Bécsbe szállítottak. A jegyzék két év múlva nyomtatásban is megjelent.
Mi a magyarázata ezeknek az ellentmondásoknak? Csakugyan elpusztult a királyi könyvtár a török hadjáratok során, vagy pedig nagyobb része százötven éven át megmaradt ott? Vajon alapos vizsgálatok útján a bécsi Nationalbibliothek kódex- és ősnyomtatványgyűjteményében megtízszerezhetjük-e az ott eddig ismert korvinák számát? Vagy pedig a Budán őrzött s később Bécsbe szállított könyvek más eredetűek s továbbra is csak az a reményünk maradhat, hogy a világ legkülönbözőbb könyvtáraiban esetlegesen bukkan föl egy-egy korábban föl nem ismert Corvin-kódex? Vissza