Mikor a pokolnak égő torka tárul...

Fülszöveg

Mikor a pokolnak égő torka tárul.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2015-ben, a gorlicei áttörés 100. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett az első világháború tiszteletére, részben tudományos hiányok pótlása, részben tiszteletadás céljából. Az emlékezés önmagában véve is egyfajta főhajtás, ám egyben kötelesség is, nem csak a tudományos világ, hanem általában a nemzeti közösség számára is. Az első világháború, amelynek veszteségeit elhomályosította az utána következő világégés, a békeidők végét is jelentette. Azt a polgárosodó kort, amelyet Ady Endre, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc és mások ábrázoltak, s amely a magyar társadalom számára nem csak Trianonnal, nem csak a Monarchia felbomlásával, hanem belső struktúráinak átalakulásával együtt visszavonhatatlanul elveszett. A hadszíntereken az ipari méreteket öltő gyilkolás, az elhomályosuló egyéni erőfeszítések és a tömeg felemelkedése elborzasztja a mai olvasót is - ezért a kötet címéül... Tovább

Fülszöveg

Mikor a pokolnak égő torka tárul.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2015-ben, a gorlicei áttörés 100. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett az első világháború tiszteletére, részben tudományos hiányok pótlása, részben tiszteletadás céljából. Az emlékezés önmagában véve is egyfajta főhajtás, ám egyben kötelesség is, nem csak a tudományos világ, hanem általában a nemzeti közösség számára is. Az első világháború, amelynek veszteségeit elhomályosította az utána következő világégés, a békeidők végét is jelentette. Azt a polgárosodó kort, amelyet Ady Endre, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc és mások ábrázoltak, s amely a magyar társadalom számára nem csak Trianonnal, nem csak a Monarchia felbomlásával, hanem belső struktúráinak átalakulásával együtt visszavonhatatlanul elveszett. A hadszíntereken az ipari méreteket öltő gyilkolás, az elhomályosuló egyéni erőfeszítések és a tömeg felemelkedése elborzasztja a mai olvasót is - ezért a kötet címéül választott sor Gyóni Géza „Csak egy éjszakára" című verséből. A történelmi kataklizmákban eljelentéktelenedik az ember, már az akkor kiemelkedő személyiségekről sem tudjuk, kik voltak és mit tettek, a közemberekről pedig - ekkora távolságból - már a családi emlékezet sem feltétlen őriz meg képeket, emlékeket, történeteket. Ez a kötet mégis kísérletet tesz arra, hogy megragadja a még fellelhető információkat és egy közelítőleg pontos képet adjon a magyar társadalom erőfeszítéseiről akár a hadszíntéren, akár a hátországban. Reményeink szerint ezzel is hozzájárulhatunk a történelmi emlékezet tudományos igényű megszilárdításához, hogy elkerüljük azt, amit Tormay Cécile így fogalmazott meg „A régi ház" című regényének végén: „Hát csak ennyi élte túl az Ulw^ing nevet? A munkájuk emléke már elveszett? Csak Sebastián bácsi hősies halála, csak egy homályos mese maradt meg?" Bízunk benne, hogy a kötet nem homályos mesének, hanem egykori valóságnak tudja láttatni a száz évvel ezelőtt történteket s ezzel élővé tudja tenni a múltat a mai történész és a mai olvasó számára is. Vissza