Fülszöveg
"A magyar-német kapcsolatok ezeresztendős viharos történetében a legélesebb konfrontációt a második világháború hozta. Ez a németek által kikényszerített szövetségben nem csupán a nemzet szuverenitását vetette kockára, hanem történelmi létét is. A megrázó nemzeti tragédia tudati tükröződéseképp, ideológiaia lecsapódásaként nemcsak a magyarságnak önmagáról alkotott képe változott meg, hanem más nemzetekről, elsősorban a néemetekről - birodalmi és hazai németekről - vallott felfogása is. A következőkben megkíséreljük fölvázolni a magyarságnak a németségről kialakult új képét, amely erősen befolyásolta a hazai németség sorsát a népi demokratikus Magyarországon.
A magyarságnak a hazai németekről alkotott új képe 1944 végére lényegében készen volt, és szörnyű, mint a mitológiai Gorgó-fő. A hazai németség egyes csoportjait szervezeteit, irányzatait már a világháború előtt is illették - okkal vagy ok nélkül - a hazaárulás vádjával. Megkapta ezt a dehonesztáló minősítést a Basch-féle...
Tovább
Fülszöveg
"A magyar-német kapcsolatok ezeresztendős viharos történetében a legélesebb konfrontációt a második világháború hozta. Ez a németek által kikényszerített szövetségben nem csupán a nemzet szuverenitását vetette kockára, hanem történelmi létét is. A megrázó nemzeti tragédia tudati tükröződéseképp, ideológiaia lecsapódásaként nemcsak a magyarságnak önmagáról alkotott képe változott meg, hanem más nemzetekről, elsősorban a néemetekről - birodalmi és hazai németekről - vallott felfogása is. A következőkben megkíséreljük fölvázolni a magyarságnak a németségről kialakult új képét, amely erősen befolyásolta a hazai németség sorsát a népi demokratikus Magyarországon.
A magyarságnak a hazai németekről alkotott új képe 1944 végére lényegében készen volt, és szörnyű, mint a mitológiai Gorgó-fő. A hazai németség egyes csoportjait szervezeteit, irányzatait már a világháború előtt is illették - okkal vagy ok nélkül - a hazaárulás vádjával. Megkapta ezt a dehonesztáló minősítést a Basch-féle Volksbund éppen úgy, mint a Bleyertől irányított Volksbund éppen úgy, mint a Bleyertől irányított Volksbildungsverein, de a németség egészére még senki sem sütötte rá ezeket a szégyenbélyegeket. A kelet-európai németséget a közvélemény a nagy német néptörzs keletre átültetett és ott önállóan fejlődő ágazatának tartotta, amelynek államhűségéhez nem fért kétség. A hitleri Németország politikája szétrombolta ezt a hagyományos felfogást. Hitler a kelet-európai németséget a nagy német népközösség integráns részének tekintette, amelynek feladata a német hódító törekvések szolgálata, akár saját államuk rovására is. Ezzel az egész kelet-európai németséget a hazárulás gyanújába keverte.
Nem volt kivétel ez alól a magyarországi németség sem.
A népi demokratikus államhatalom megalakulása során. 1944. december 21-én Debrecenben összeült ideiglenes nemzetgyűlés színe előtt a dezignált miniszterelnök, Dálnoki Miklós Béla vezérezredes kijelentette: "Népi demokratikus országot akarunk felépíteni, mentesen a Szálasi-féle hazaárulóktól és megtisztítva a hazaáruló németésgtől. (Egy hang: Ki velük!), amely mindent lekicsinyelve, ami magyar, kérkedve állott a hitlerista rablók szolgálatába és elárulta azt a Magyarországot, amely neki otthont adott, amikor vándorbottal a kezében és batyuval a hátán jött be a gazdag magyar vidákekre letelepedni. (Egy hang: Deportálni őket!)"
(Idézet Bellér Béla történész előadásából, mely a Budapesti Nemzetközi Történészkonferencián - 1987. március 5-6. - hangzott el. A magyarországi németek 300 éves együttélésének történetéből.)
Vissza