A fizika gondolatvilága

Tartalom

Előszó 3-5
I. A KÖZVETLEN TAPASZTALAT FIZIKÁJA.
1. Az ősember fizikai eszközei és fizikai folyamatai.
Az értelmi fejlődés kezdete. A kalapácsszerű és késszerű eszközök, a tűz, a fonás-szövés, a kerék és szekér, a hajó feltalálása és megismerése. A fogalmak, az értelem, a
társadalom és a civilizáció kialakulására való hatásuk. 6-26
2. Az emberi beszéd.
A jelbeszéd, a szavas beszéd és a magasabb jelbeszédek fizikai folyamatainak kísérletekkel és megfigyelésekkel kapcsolatos megalkotása. Áttekintés a hangtan fejlődésén. - 26-31
3. A számok.
Az ujjak szerepe. A római és a hindii számítás és számolás. A tört, az irracionális, a negatív és az imaginárius számok. A tapasztalat és a szám. Az egyenlő és a nem egyenlő, az egész és a rész. Euklidesz axiómái. 31-35
4. A téralakzatok.
A gömbölyű és szögletes testek megalkotása és megismerése. Az absztrakt mértani fogalmak kialakulása a tapasztalatból. A mértan fejlődése Egyptomban, Babilóniában és
Görögországban. Euklidesz geometriája. Szerepe a tudományban 35-44
5. Időszámítás és időmérés.
A nap, a hét, a hónap, az év és a napnál kisebb időegységek megismerése. A fizikának az időfogalommal való kapcsolódása , a 17. században. Időmérő eszközök feltalálása.
A középnap és a csillagnap. Nincs abszolút időegység. 44-53
6. A látás eszközei.
A látott tárgy és az egyéni tapasztalat. A látás szubjektív magyarázata az ókorban. A sötétkamara-jelenségnek, a lencsének és a látás folyamatának megismerése a 17. században. A főbb optikai eszközök megalkotása. Szerepük az újkor fizikai világfelfogásának kialakulásában. 53-63
7. A hőmérséklet fogalma és mérése.
A hőmérő fokozatos megvalósítása és a hőmérséklet fogalmának kialakulása. A gázhőmérők. A gázok folyósítása és az abszolút 0 fok. 63-70
8. A gőzgép.
A gőzgép megalkotása. Szerepe az égés folyamatának, az energia megmaradása és szétszóródása elvének felismerésében és a thermodinamika kialakulásában. A gőzgép hatása a mai civilizáció és társadalom kialakulására. 70-79
9. Az elektromos jelenségek.
A pozitív és negatív elektromos töltések, a vezető és szigetelő és az elektromos feszültség fogalmainak kialakulása a 18. században. A galván elemek, az elektrolízis, az elektromos áram, az elektromágneses indukció megismerése a 19. században. Faraday és Maxwell új fogalmai. 79-96
10. Az energia megmaradásának és szétszóródásának elve.
A megmaradás és a változás fogalmai. A mechanikai energia megmaradásának elve. A hő mibenlétének problémája. R. Mayer felismeri a hő és a munka egyértékűségét. Joule
kísérleti meghatározásai. Az örökmozgó lehetetlen voltának elve. Helmholtz az energia megmaradásának elvét összekapcsolja a dinamikus világfelfogással. A Carnot-féle körfolyamatok. Az entrópia. A megfordítható és megnemfordítható folyamatok. Az energia szétszóródásának elve. Az energetikus világfelfogás. 96-111
11. A sugárzások.
Látható és láthatatlan sugarak. Színképelemzés. Hőmérsékleti sugárzás. Elektromos rezgés. Elektromágneses hullámok. Katód-, pozitív, röntgen- és radioaktív sugarak.
Kozmikus sugár 111-125
II. A MAKROKOZMOSZ FIZIKÁJA.
1. Az ókori kozmológiák.
A szellem fogalmán alapuló világfelfogás. Az égi jelenségek megismerése Egyptomban és Babilóniában. Csillagistenségek és csillagjóslás. Homérosz világfelfogása. A jón természetfilozófusoknak a folytonos változás fogalmán alapuló kozmológiái. Az eleáta filozófusok megmaradásának elve. A folytonos változás és a megmaradás fogalmainak összekapcsolása. Mit köszönhet a mai fizika a jón természetfilozófusoknak és az eleátáknak? 126-138
2. A földközepű világrendszer.
Az Ég és a Föld gömbalakja. A szférák tana. Filolaosz világrendszere. A napközepű világrendszer a görögöknél. 139-143
3. Arisztotelész axiomatikus világszemlélete és világrendszere.
A megismerés problémája. Arisztotelész axiomatikus világfelfogáson alapuló világrendszere. Euklidesz geometriájával való összehasonlítása. Értékelése. Az újkor fizikusainak alaptalan kritikái. A makrokozmosz megismerésének ismeretelméleti nehézségei. 144-152
4. A skolaszticizmus axiomatikus világszemlélete.
A görög és római kultúrának összeomlása. Arisztotelész világfelfogásának összekapcsolódása az egyházi tanokkal. 152-155
5. A Kopernikusz-féle világrendszer megismerésének alapjai.
Miért kapcsolja a tudományos köztudat Kopernikus világrendszeréhez a tudomány megújhodását? A mindenség szerkezetére és méreteire való nézetek az ókorban és a középkorban. A hajózás fejlődése. A Föld körülhajózásának hatása a világfelfogásra. Kepler megismeri a bolygómozgások törvényeit. Galilei megcáfolja a Kopernikus rendszerével szembenálló ellenvetéseket. 155-163
6. Világnézetek és megismerési problémák a középkor és az újkor átmeneti időszakában.
Hogyan alakult át a skolaszticizmus dinamikus világfelfogássá? A tudománynak és a vallásnak szétválasztása. A művészet kifejlődése. Szabadulás az axiomatikus gondolkodástól. Visszaesés a babilóniai csillagjóslásba és a mágiába. A csillagjóslásban vetett hit alapjai. Visszatérés a közvetlen tapasztalathoz. A tekintély-elv elleni harc. A racionális gondolkodás. A mathematika értékének felismerése. Galilei és Francis Bacon jelentősége. A mindenség tisztán empirikus úton meg nem ismerhető. 163-176
7. A dinamikus világfelfogás és a makrokozmosz szerkezete.
A Föld nyugvására és mozgására vonatkozó fogalmak összeegyeztetése. A mozgás változása. Az erő fogalmának kialakulása. Hogyan ismerte fel Newton a mindenségben uralkodó erőt? A makrokozmosz rendszerének kiépítése. A Nap és az állócsillagok távolságának mérése. Újabb bolygóknak, kettős csillagoknak és az állócsillagok mozgásának felfedezése. A csillagködök rendszere. A nehézség és a tétlenség szerepe a
makrokozmoszban. Newton Principia-jának jelentősége 176-189
8. A makrokozmosz és a mathematika fejlődése.
Trigonometrikus függvények és összefüggések, logaritmikus számítások kialakulása, kúpszeletek és más görbevonalak megismerése. Az analitikai geometriának, a függvényfogalomnak és az infinitezimális számításoknak kialakulása. A 18. század mathematikus-fizikusainak problémái. A mathematikának és a makrokozmikus fizikának egymással kapcsolatos fejlődése. 189-198
9. A mathematikai fenomenologia.
Fizikai feladatok megoldása mathematikai egyenletek alapján. Általános dinamikai alapegyenletek keresése a 18. században. A természeti folyamatokban megnyilatkozó szélső értékek létezésére vonatkozó elvek. Az apriori fogalmak és igazságok Kantnál. A mathematikának a fizikától független alapfogalmakra való helyezkedése. A 19. század új kísérleti igazságai. Alapegyenletek mint a természetmegismerés végső, semmi másra
vissza nem vezethető formái. 199-209
10. A világtér szerkezete.
A makrokozmosz és Euklídesz geometriája. Bolyai Farkas felismerései. Bolyai János nemeuklídeszi geometriája. A Riemann-féle pozitív görbületit nemeuklídeszi geometria. Az
euklideszi és a nemeuklídeszi geometriák kapcsolata. 209-218
11. A relatuitás elmélete.
A Föld abszolút sebességének meghatározhatatlansága. A közvetlenül távolbaható erő fogalmában, a tétlenségi törvényben, a tömeg fogalmában, a mechanika és az elektromágnesség alapegyenleteiben felmerült fizikai és logikai ellenmondások. Einstein speciális relativitási elve. Az abszolút idő fogalmával kapcsolatos önkényességek. A mozgástól és a fény sebességétől függő einsteini relatív idő. A hosszmértékek relativitása. Az energia és a tömeg azonossága. Az elektromágneses jelenségek relatív értelmezése. A Minkovszki-világ. Az általános relativitás elve. A nehézségi erő relativitása. A tétlenség
és a nehézség azonosságának elve. A geodetikus vonalon való mozgás törvénye. A téridő görbülete. Az új kvázigeometria. A relativitáselmélet tapasztalati igazolása, fizikai és filozófiai jelentősége 218-252
III. A MIKROKOZMOSZ FIZIKÁJA.
1. Az anyag szerkezete.
Az atom fogalmának eredete. Az erőközéppont-atomok. A kémiai elem fogalma. A kémia atomjai és molekulái. 253-260
2. A hőmozgás.
A hő mint anyag és mint mozgás. A kinetikus gázelmélet kialakulása. A molekuláris méretek meghatározása. A hőelmélet első és második főtételének magyarázata. A Brown-féle mozgás, örökmozgás a mikrokozmoszban. 260-272
3. A fénymozgás.
A fény sebességének meghatározása. Huygens fényhullámelmélete. Newton korpuszkuláris fényelmélete. Fresnel fényhullámelmélete. A fényéter problémája. Az elektromágneses
éter. A fény keletkezésének és eltűnésének megoldatlan problémája. 272-279
4. Az elektromosság és az atom szerkezete.
Az elektromosságra vonatkozó kezdetbeli fogalmák. Az ionelmélet. Az elektronelmélet. J. J. Thomson és Rutherford atommintái. 279-291
5. A kvantumszerűleg sugárzó atom.
Az abszolút fekete test sugárzása. A Stefan-Boltzmann-féle és a Wien-féle törvény. Balmer formulája. Planck hatáskvantuma. Bohr atommintája. A sugárzási törvényeknek
és az elemek periodikus táblázatának magyarázata. 292-303
6. A kvantummechanika.
Milyen alakban jön ki az anyagból a fény? A részecskeszerű és hullámszerű foton. A Compton-hatás. Broglie elmélete az anyag legkisebb részecskéinek hullámszerűségéről. Elektron-, proton- és atomsugarak interferenciája. Schrödinger hullámmechanikája. Heisenberg kvantummechanikája és bizonytalansági elve. A valószínűség és a statisztikaszerűség fogalmán álló oksági elv. 303-313
7. A mai kozmológiák.
Einstein sztatikus, De Sitter üres és Lemaítre kiterjedő világa. A Tejútrendszer és a csillagködök. A Tejútrendszer evolúciójának ideje. A Föld evolúciója. A kettős, a vörös óriás, a normális, a nova és a fehér törpe csillagok evolúciója. A csillagok sugárzó energiájának eredete. Az anyag megsemmisülése. A világ evolúciójának folyamatai Jeans szerint. A Jeans-féle kozmológiának kritikája. A mindenség egységességének axiómája. A fizikai, a szerves és a szellemi élet folyamatai. Az energia folytonos szétszóródása elvének jogosulatlan általánosítása. 314-335
IV. A FIZIKAI MEGISMERÉS.
1. A közvetlen tapasztalat, a makrokozmosz és a mikrokozmosz.
A fizikai megismerésnek a közvetlen tapasztalattal való megkezdődése az őskorban. A makrokozmoszra vonatkozó megismerések. A fizikai megismerésnek közvetlen tapasztalat
útján való nagy mértékű megnövekedése a 19. században. A mikrokozmosz gondolati kialakulása. A makrokozmosz fogalmainak jogosulatlan kiterjesztése ezekre. A hatáskvantum állandóságának és a statisztikai okszerűségnek elve. 336-345
2. A 19. és a 20. század fizikája.
Nagy ellentétek a két század fizikai világfelfogásai között. Ellentétek a relativitáselmélet és a kvantummechanika gondolati elemei között. A „klasszikus", a „makroszkopikus" és a „mikroszkopikus" felfogás. 345-351
3. A fizikai megismerési folyamatok.
Tudományos és közönséges megismerés. Tények és gondolatok összeszövődése. Általános és átfogó megismerésre való törekvés. 352-354
4. Az ember alkotó képessége és a fizika.
Az ember által a természetbe beleteremtett fizikai alkotások és folyamatok mint a fizikai megismerésnek legterjedelmesebb és leglényegesebb részei. 355-358
5. A fogalomképző folyamatok.
Az agyban lefolyó absztraháló folyamatok. Az apriorisztikus filozófia fogalmai és kategóriái. 358-360
6. A fogalmak.
A fogalmak fejlődése és extrapolációja. Önkényességek és ugrások a fogalmak kialakulásában. Alapfogalmak. 360-363
7. Az axiómák.
Fogalmak és axiómák egymással kapcsolatos kialakulása. Euklídesz axiómái és posztulátumai. Az örökmozgó lehetetlen voltának, az energia megmaradásának és szétszóródásának elvei. A legújabb fizika axiómái. 363-365
8. Az oksági elv.
Az oksági elv az ókorban, az arieztoteleszi és a skolasztikus filozófiában, a 17., 18., 19. és 20. század fizikájában. 366-368
9. A hipotézisek.
A hipotézisek kialakulásának folyamata. A hipotézisek a 17., 18., 19. és 20. század fizikájában. Hipotézisek, fogalmak és axiómák mint a tudomány alapjai. 368-370
10. A természettörvények.
Természettörvények különböző alapjai, kapcsolódásuk önkényességekkel és gondolati elemekkel. 371-373
11. A mathematika és a fizika.
A két tudomány egymással kapcsolatos fejlődése. A szavakkal és a mathematikai jelekkel való gondolatközlés. A mathematikai fenomenológia. 373-376
12. A fizikai elméletek.
Az elméletek jelentősége. Miért változtatják a fizikusok elméleteiket? Az elméletek és a művészi alkotások. - 376-379
13. A valóság és az elmélet.
A látszat és a való. A valóra vonatkozó fogalmak és képzetek. 379-385
14. A természet és az ember.
A természet és a szellem világának befejezetlensége. A fizikai megismerés és az értelem. Két teremtési folyamat. A jövőbe való látás határozatlansága. 385-389
Irodalom. 390-394
Betűrendes név- és tárgymutató 395-404
Tartalomjegyzék. 405-411

Témakörök