1.062.617

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Kárpát-medencében élő magyar értelmiségi réteg már a 18. század végétől kezdődően megkülönböztetett figyelemmel érdeklődik a Moldvában élő római katolikus vallású, archaikus magyar nyelvjárásokat... Tovább

Előszó

A Kárpát-medencében élő magyar értelmiségi réteg már a 18. század végétől kezdődően megkülönböztetett figyelemmel érdeklődik a Moldvában élő római katolikus vallású, archaikus magyar nyelvjárásokat beszélő közösségek életmódja és kultúrája iránt. A csángóság archaikus műveltségét szervesen beépítette a magyar nemzeti kultúra szerkezetébe, s a peremhelyzetben élők jellegzetes sorsát, nyelvi, oktatási és egyházi kérdéseit folyamatosan szimbolikus mezőnyben értelemezi. Mivel a csángók a magyar polgári nemzetállam megteremtésének korában az ország határain kívül, ortodox románság gyűrűjében éltek, kimaradtak azokból az eseményekből, melyek rendre meghatározták a magyar nemzetépítés folyamatát. A román értelmiségi és politikai elit csak a 19. század közepétől, tehát a modern polgári nemzetépítés kibontakozásával egy időben kezdte célcsoportjának tekinteni a sajátos nyelvi, felekezeti, kulturális, etnikai és regionális identitással rendelkező moldvai csángó közösségeket. Mivel a moldvai csángó falvak lakossága a magyar és a román nemzetépítés ütközőzónájában élt, mindig fokozott figyelemmel próbálták modellálni nyelvhasználatukat, oktatásukat és azonosságtudatukat.
Elsősorban ennek az attitűdnek köszönhető, hogy az elmúlt százötven év alatt közel ötezer kötet, tanulmány, dolgozat és újságcikk jelent meg összesen a magyar nyelvterület peremterületén élő csángó-magyarok archaikus kultúrájával és sorsával kapcsolatban. Ugyanakkor a magyarországi és a romániai archívumok még nagyon jelentős mennyiségű, közöletlen folklóralkotást, kéziratot, dokumentumértékű mozgófilmet, fényképet és hangzóanyagot tárolnak. Napjainkban, amikor a klasszikus népköltészeti gyűjtések kora a gyorsan kibontakozó modernizáció hatására fokozatosan lejár, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a moldvai csángók által lakott térség az egyik legkutatottabb magyar néprajzi tájegységünk. Vissza

Tartalom

Pozsony Ferenc: Bevezető7
Marius DIaconescu: A moldvai katolikusok identitáskrízise a politika és a hitroriográfiai mítoszok között9
Kinda István: A társadalom kontroll és intézményei a moldvai falvakban21
Ilyés Sándor: A megesett leány büntetőrítusai a moldvai csángóknál57
Liviu Pilat: Helyzetképek egy középkori moldvai falu mindennapi életéből92
Miklós Zoltán: Öröklési jogszokások a moldvai csángóknál101
Stelu Serban: Moldvai katolikusok és ortodoxok kapcsolatainak ideológiai és társadalmi vonatkozásai132
Peti Lehel: Vallási mozgalom a Bákó környéki falvakban157
Pápai Virág: Egy neoprotestáns család Klézsén193
Mohácsek Magdolna - Vitos Katalin: Migráció és településfejlődés214
Hegyeli Attila: Esettanulmány egy modern klézsei családról226
Kocsis Mónika: Népi gyógyászat Szitáson235
Lőrinczi Marinella: "Oláhul Merinka, magyarul Margitka". Antropo-onomasztikai tanulmány a pusztinai csángókról271
Bodó Csanád: Szociolingvisztikai szempontok a moldvai magyar-román kétnyelvű beszélőközösségek kutatásában293
Ivácsony Zsuzsa: Mondattani és szövegtani vizsgálat a moldvai csángó nyelvjárásban308
Meinolf Arens: A moldvai magyarok/csángók kutatásának feladatai336
Helynévjegyzék352
A kötet szerzői354
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem