Kína kultúrája Magyarországon

Előszó

Az MTA Orientalisztikai Munkaközössége és az ELTE Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszéke 1983. november 9-én sinológiai konferenciát rendezett, amelynek a „Kína kultúrája Magyarországon" címmel jelzett fő célja volt, hogy megmutassa, mit tett a felszabadulás óta létrejött magyar sinológia Kína történelmének és kultúrájának megismertetéséért, a magyarországi Kína-kép átalakításáért. A konferencia alkalmával a Belvárosi Ifjúsági Házban egy sikeres könyvkiállítás is nyílott, „Kína kultúrája magyarul" címmel. A tanácskozáson igen élénk szakmai műhelyviták is folytak a magyarra fordítás problémáiról, a kínai nevek és szavak magyar átírásának kérdéseiről,oktatási feladatokról és sok egyébről. Azokból a referátumokból, amelyek szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, most hozzáférhetővé tesszük ezt a kis gyűjteményt. (Kiegészítésül csatolva az Orientalisztikai Munkaközösség 1984. május 30-án „Körösi Csorna Sándor tudománya" címmel rendezett bicentenáris emlékülésének egyik előadását.) Az utóbbi három évtized magyar sinológiája olyan eredményeket tud felmutatni, amelyek alapján elmondható, hogy ez a Magyarországon cseppet sem hagyományos tudományág több szempontból is felzárkózott a jóval nagyobb országok Kína-kutatásához. A mi sinológiánk méretei természetesen elenyészőek a nemzetközi összehasonlításban; nálunk a sinológia voltaképpen néhány kutató munkáját jelenti. Mégis, a sinológiát megalapozottnak tekinthetjük Magyarországon, ráadásul néhány olyan sajátossággal bírónak, amelyek másutt hiányoznak. Ezek a sajátosságok éppen azzal függenek össze, hogy nálunk csak most került sor a megalapozásra. Sinológusainknak ezért kellett jóformán mindennel foglalkozniuk, ami csak Kína kutatásához tartozik, a nyelvi-nyelvészeti kérdésektől az irodalomtörténetig, a történelemtől a filozófiáig, vagy éppen a művészettörténetig. Olyan specializálódásra, amely ma a sinológiában is szokásos, nekünk nem volt és ma sincs módunk. Ennek köszönhetően a magyar kutatások egyik fő sajátossága és erőssége a nagyobb egészek megragadására való törekvés, az újszerű megközelítés igénye, a társadalomelmélet és társadalomtörténet középponti szerepe. Elmondhatjuk, hogy a magyar Kína-kutatás ezzel a jellemvonásával lett része a nemzetközi sinológiának. Konferenciánk azonban a magyar sinológia hazai hatásának kitapogatására vállalkozott. Biztonsággal elmondhatjuk, hogy kutatóink tudományos és fordítói teljesítményei után a régi kínai kultúráról, történelemről nem lehet többé akármit leírni; a magyarországi Kína-ismeret tudományos alapokra helyeződött és jelentősen gazdagodott, így aztán a magyar olvasó differenciált képet alakíthat ki magának a mai Kínáról is. Vissza