Mikes Kelemen - Rodostó magyar krónikása

Előszó

250 évvel ezelőtt, 1761. október 2-án Rodostóban hunyt el Mikes Kelemen, a magyar irodalomtörténet egyik meghatározó alakja. Mintegy 42 évet élt ebben a a városban, s itt írta azokat a műveit, amelyekkel új útra terelte a magyar irodalmat. Sokaknak talán furcsán hangzik, sőt szinte hihetetlen, hogy e török város a modern magyar irodalomban egyik szülőhelye. Pedig az. Sőt, ennél még több is: Mikes Kelemen neve és munkássága a 20. században a magyar modernitás szimbóluma lett. Így került a róla készült embléma (Beck Ö. Fülöp alkotásaként) a 20. századi magyar irodalmi és szellemi megújulást hozó Nyugat című nagynevű, értékteremtő és véleményformáló folyóirat borítójára. A rodostói íróasztala mellett ülő Mikes Kelemen stilizált ábrázolása a neves folyóirat címlapján mintegy 33 évig (1908. január 1-étől 1941. augusztus 1-éig) a magyarság Nyugathoz való tartozását jelképezte, annak ellenére is, hogy a jeles magyar író épp Keleten, az Oszmán Birodalomban élt és alkotott. Irodalmi munkásságát illetően talán nem volt különösebb jelentősége annak, hogy pontosan hol élt. A 20. század forgatagában Bartók Béla és Márai Sándor az Egyesült Államokban is, ahol emigránsként éltek, ízig-vérig magyarok maradtak. Ebben szinte Mikes Kelement követték, de abban is, hogy szerintük a magyar önazonosság összeegyeztethető a modernséggel, amely évszázadokig a nyugatosságot jelentette Kelet-Közép-Európában. Vissza