1.060.427

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A balta

Szerző
Fordító
Bukarest
Kiadó: Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó
Kiadás helye: Bukarest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 171 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 18 cm x 12 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Részlet a regényből:
Victoria, Nechifor Lipan felesége, ült a tornácon az őszi fényben és fonogatott. Barna szemei messzire kalandoztak s gesztenye-hajának fénye tükröződött bennük. Kezében az orsó szaporán, szinte magától pergett. A fenyves alján elszórt falu, a deszkapalánkok közé zárt zsindelyes házacskák, a sziklák között villózva rohanó Tracau patak éjtszakai ködbe merültek. Az asszony fiatalos, égő szeme ismeretlen messzeségeket kutatott. Nechifor Lipan bárányokért ment Dornára. Szent András napja közeledett már, és ő még mindíg nem tért vissza. Az asszony, ahogy ott ült magányosan képzeletével próbálta felkutatni; arcát nem láthatta, de a hangját mintha hallotta volna. Igy szokta volt mondogatni az ura a mesét. Ő pedig mindíg megtoldja néhány szóval, a termő mezőkről és csöndes vizekről. Ezek voltak az ő szavai, régi vágyakból fakadtak s amint gondolatban elismételte őket, szeme elhomályosodott, mintha könnybe lábadt volna. Hej, mert nehéz a hegyilakók élete, kivált az... Tovább

Fülszöveg

Részlet a regényből:
Victoria, Nechifor Lipan felesége, ült a tornácon az őszi fényben és fonogatott. Barna szemei messzire kalandoztak s gesztenye-hajának fénye tükröződött bennük. Kezében az orsó szaporán, szinte magától pergett. A fenyves alján elszórt falu, a deszkapalánkok közé zárt zsindelyes házacskák, a sziklák között villózva rohanó Tracau patak éjtszakai ködbe merültek. Az asszony fiatalos, égő szeme ismeretlen messzeségeket kutatott. Nechifor Lipan bárányokért ment Dornára. Szent András napja közeledett már, és ő még mindíg nem tért vissza. Az asszony, ahogy ott ült magányosan képzeletével próbálta felkutatni; arcát nem láthatta, de a hangját mintha hallotta volna. Igy szokta volt mondogatni az ura a mesét. Ő pedig mindíg megtoldja néhány szóval, a termő mezőkről és csöndes vizekről. Ezek voltak az ő szavai, régi vágyakból fakadtak s amint gondolatban elismételte őket, szeme elhomályosodott, mintha könnybe lábadt volna. Hej, mert nehéz a hegyilakók élete, kivált az asszonyoké! Néha időelőtt özvegyen maradnak. Vissza

Mihail Sadoveanu

Mihail Sadoveanu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Mihail Sadoveanu könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem