Fülszöveg
A tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló különböző típusú migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek" felbukkanása - legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták - milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet" mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiait.
A tanulmányok szerzői elsősorban két kérdéskörre összpontosították figyelmüket:...
Tovább
Fülszöveg
A tanulmánykötet öt magyarországi település példáján annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a napjaink Magyarországán zajló különböző típusú migrációs folyamatok hogyan befolyásolják a vizsgált falvak gazdaság- és társadalomszerkezetét, milyen változásokat hoznak létre egy-egy lokális közösség mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben.
A kötet tanulmányai azt a jelenséget kívánják feltárni, hogy az „idegenek" felbukkanása - legyenek azok a városból kiköltöző különböző társadalmi rétegek, külföldről érkező, esetleg le is telepedő, módos vagy kevésbé módos turisták - milyen hatással van a helyi társadalmakra, milyen pontokon rajzolja át a 21. század eleji magyar falu képét, s a kialakuló „új helyzet" mennyiben segíti vagy éppen hátráltatja az adott települések túlélési stratégiait.
A tanulmányok szerzői elsősorban két kérdéskörre összpontosították figyelmüket: az egyik a Budapest környéki agglomeráció két településén (Budajenőn és Tinnyén) zajló, főként a városból való kiköltözés hatására bekövetkező változások nyomon követése, a másik pedig a turizmus eredményeként létrejövő migráció hatásainak vizsgálata három dunántúli településen (Alsópáhokon, Somogyacsán és Kisújbányán).
A vizsgált falvak különböző típusokat testesítenek meg, az agglomerációban is eltérő szintet képviselnek, illetve a dunántúli falvak között is van elnéptelenedő, újra benépesülő vagy akár a fennmaradásért sikeresen küzdő település. A kutatások legfőbb tanulságaként talán az állapítható meg, hogy az eltérő irányú és intenzitású migrációs folyamatok rendkívül erőteljes módon hatnak a vizsgált falvakban, újra rajzolják, átrétegzik a helyi társadalmakat, új kapcsolathálókat, gazdasági és politikai függőségi viszonyokat hoznak létre.
A kötet tanulmányai egy-egy település kapcsán részletesen bemutatják ezeket a folyamatokat, s mindezzel az állandó változásban, mozgásban lévő vidéki társadalmak alaposabb megismeréséhez segítenek hozzá.
Vissza